A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Alig pár napja, június 4-én emlékeztünk a trianoni békeszerződés 99. évfordulójára. A történelmi viszonylatban jelentéktelen évszázad elszakítottsága, emberi léptékkel mérve, már jelentős idő lehetne az együttélés normalizálódásához. Hiszen a hátunk mögött hagyott évszázad akár esélyt is nyújthatott volna egy korrekt hangvételű párbeszédre, ne adj Isten, a meghallgatására, a sérelmek és érzékenységek tiszteletben tartására. És bár néha vannak hangok, cselekvések, melyek reményt keltenek, ezek még igen csak a felszínt kapargatják. A mélyben ott izzik a több száz éves beidegződés, és elég egyetlen parázs, hogy lángra lobbantsa az indulatokat. És ha kipattan a szikra, már mit sem számít a száz éves közös múlt, hogy „a szomszédom, jól ismerem, és tulajdonképpen rendes ember”. Ekkor már nincs szent és nincs tisztesség, ekkor válnak a halottak is ellenségekké és potenciális veszélyforrássá. Így történt ez a székelyföldi Úzvölgyében elhelyezkedő katonatemetőben esetében is.

A történelem nagy időkerekén ez a száz év egy pillanatnak felelhet meg csupán, mely az évszázados sebeket plasztikázni is nehezen, nemhogy begyógyítani képes lenne. És ha valamit, ezt nagyon jól tudják a politikusok, és időről időre bedobnak egy szikrát a nemzeti érzelmek lappangó parazsára, annak reményében, hogy ha egy pillanatig is, de elvonja a figyelmet az ezerfelé égő lángoktól. Bár a módszer már ismerős, még mindig tudnak egyre fájóbb, egyre aljasabb eszközt találni annak érdekében, hogy az eredmény biztos legyen. Nehéz nem a háttérből, nem előre megtervezett figyelemelterelő akciónak értelmezni az úzvölgyi történéseket, mikor a világháború óta 2019-ben jutott eszükbe az úgynevezett ötven hősi halált halt román katonának emléket állítani.

Ha az ország törvényei és az Európai Unióban elfogadott egyezmények ellenében is, ha a jó ízlés és tisztesség határán átgázolva is, de sikerült találni az ügyhöz embereket, akik megvadulva és üvöltözve készek voltak megvédeni az „ősi földet” néhány százéves sírhanttól.

Talán az sem véletlen, hogy éppen ilyen zűrzavaros események közepette látogatott el Ferenc pápa a csíksomlyói nyeregbe, és szentbeszédében a testvériségre és az együtt haladásra buzdított:

„…ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést.”

Nem könnyű a kisebbségi létet elfogadni és együtt élni vele. És száz év után is nagy kihívás nem a másik felet hibáztatni a nem kívánt sorsért. De hiszem, hogy sokkal könnyebb lenne elérni a Ferenc pápa által kívánt állapotot, ha időről-időre nem épp a nemzetiségi kártyát kijátszva heccelnék egymás ellen a népeket. Ha hagynák a mindennapokat kisebbségiként is méltósággal élni. Ha hagynák őket méltóképpen ünnepelni és méltóképpen gyászolni.

 

Bitay Erzsébet

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább
Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Portré 2020. december 28.
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME