Képzőművészet

Háború utáni absztrakció II. rész

E központi szoborcsoporttól, vagy nevezhetjük akár kisplasztika csoportnak is, a fal felé fordulva, szinte bronzos felületű, vagy vasfekete vásznak kapcsolódnak a nagyszerű anyaghoz. Három kitűnő spanyol festőművész, méreteiben és színeiben is hasonló, absztrakt vásznai. Az 1929-ben Spanyolországban született Luis Feito 1959-ben olajfestékkel és homokkal vászonra festett műve, melynek címe egyszerűen csak 140-es festmény, vezeti be a sort. „Az eredetileg ábrázoló stílusban dolgozó festőművész 1956- ban Madridból Párizsba költözött, ahol az Art Brut pasztuózusan festett, homokból és olajfestékből gondosan felépített kifejezésmódjának a hatása alá került. A sötét, négyzetes formátumú vászon alsó felében szürke, fekete és umbra színű, fürtökbe csoportosított durva formák tűnnek elő, melyek szikla formációkra emlékeztetnek. Ettől a sűrűsödéstől balra egy fehér fény árnyalatai emelkednek ki a szürke háttérből. A kép tere nyitott és meghatározatlan.”

: Csikós Tibor; 2018. december 15.; Találatok: 2088

Bővebben: Háború utáni absztrakció II. rész

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum)

2018. június 13-tól november 11-ig

„Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a múzeum gyűjteménye alapján vizsgálják. A látványosan nagy teljesítményű képek mélyreható látást és kritikai reflexiót tárnak fel a nemzeti és a nemzetközi, a kultúra-specifikus és az egyetemes művészetben.” Áll a kiállítást ismertető múzeumi honlap bevezetőjében. A festészeti kiállítást egy nyári napon arra járva, a kirakaton keresztül pillantottam meg. Azonnal tudtam, hogy nekem ezt látnom kell. 10 percen belül már a kiállítótérben voltam. Számomra rendkívül érdekes korszak alkotásai előtt álltam. Középiskolás koromban a posztimpresszionisták és a párizsi iskola alkotásait csodáltam. Posztgraduális tanulmányaim idején pedig, és később is, legtöbbet az ötvenes évek tárgynélküli művészetével foglalkoztam. Magam is absztrakt művésszé váltam.

: Csikós Tibor; 2018. november 04.; Találatok: 2011

Bővebben: A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Interjú Kovács Annamária textilművésszel

Kovács Annamária Göteborgban élő, munkás életű, ma is aktív képzőművész. Gyerekeket nevelve, gyárban, majd kórházban dolgozva, fokozatosan talált rá sajátos kifejezési formájára, a varrott kollázsra. Nem pusztán dekoratív, patchwork mintákat varr, mint ahogy az megszokott a textillel foglalkozók körében, hanem, akvarell technikával megfestett, saját képi kompozícióit varrja ki, stilizált, leegyszerűsített formában. Egyes munkái némileg Réth Alfréd festőművész (1884–1966) vegyes technikával készült alkotásaival rokoníthatók. Világos, műteremként is szolgáló bergsjöi lakásában látogattam meg, beszélgettem vele.

- Mesélj egy kicsit magadról. Te hol születtél?

- Klagenfurtban, Ausztriában születtem.

- Igen, ennek van valami története?

- Igen, 44 után Romániában éltünk, az Arad melletti Magyarpécskán édesanyámmal és az öcsémmel. Majd Kolozsváron jártam a Képzőművészeti Középiskolába 56-tól 61-ig.

: Csikós Tibor; 2018. április 14.; Találatok: 1933

Bővebben: Interjú Kovács Annamária textilművésszel

6. oldal / 20

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.

Kedves Híradó Olvasók! Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…

Tovább

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.

Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…

Tovább

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.

Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…

Tovább

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.

Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…

Tovább