A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

– Hol született?
Bácskában, Kölpényben születtem 1944.március 15-én. Ez a falu Újvidék mellett fekszik, ma Szerbiához tartozik. Akkor, félévesen 2 órát kaptak a szüleim, hogy elmeneküljenek öt gyermekkel. Pécsre kerültünk.
 
– Hogyan fordult érdeklődése a képzőművészet felé?
Apám rajz és énektanár volt, a rajzolás természetes volt nálam, ahogy két bátyámnál is, de a zene volt a fontosabb. Mindnyájan zenéltünk az 50-es években, én csellóztam. Így kerültem be a pécsi zenegimnáziumba, ahol képzőművész tanszak is indult, s én az első évben mindkettőre jártam, de másodikosként már csak a képzőművészeti tagozaton folytattam.
 
Szelényi Lajos
 
– Hol tanult?
Pécsett az általános iskola után a Művészeti Gimnáziumban érettségiztem, majd a szombathelyi Tanárképző Főiskolára jártam népművelés-könyvtár szakra. Néhány évvel később - már család és munka mellett - az ELTE Közművelődési Karán végeztem kiegészítő tanulmányokat, majd különböző posztgraduális képzésekre is jártam Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolára is jelentkeztem egyszer érettségi után, de miután nem vettek fel, többé a közelükbe sem mentem. (Akkoriban sokan többszöri felvételi vizsga után jutottak csak be, ha egyáltalán bejutottak.)

Főző Miklós
 
– Hol született?
1961-ben születtem Stockholmban, magyar szülők gyermekeként. Ők 1956-ban jöttek ki Svédországba.
 
– Hogyan dőlt el, hogy a képzőművészet lesz a hivatása?
Azt mondhatnám, hogy egész életemben magamban hordtam a művészet iránt érzett szeretetet, és mindig is imádtam a dolgokat a saját kezemmel létrehozni, annak ellenére, hogy az iskolában érdekelt a matematika és a történelem is.
Tizenéves koromban, amikor nagyon sokat foglalkoztam az élettel és annak értelmével, arra a következtetésre jutottam, hogy nem tudtam elképzelni az életet a napi 8-tól 5-ig tartó munkával, és féltem a monotóniától, vagy hogy csak egy pályát kövessek.
 

Imre Esztert kivételesen egy göteborgi házibulin ismertem meg. Nagyon ritkán fordul elő, hogy ismeretlen emberek mint képzőművészt keressenek meg. 
Tíz év alatt ez csak egyszer történt meg velem. Egy amerikai magyar házaspár hívott meg megtisztelő módon néhány magyar származású művészt göteborgi lakásukra.
 
Meggyűrni a világ szövetét… azt kellene egyszer, porcelán, 2010
 
Csoportos kiállítások zajlottak ebben az időben (tavasszal) a városban.Így bukkantak rá néhány magyar névre, akiket megkerestek, közöttük engem is.
Eszter társaságában egy fiatal magyar orgonaművész volt. Röviden beszámoltunk tevékenységünkről.
Társalgás közben feltűnt, Eszter milyen jól beszél angolul. Mesélt New York-i útjáról is. Hiába, az új generáció már más, mint a miénk volt annak idején, húsz, harminc évvel ezelőtt, állapítottam meg magamban csendesen. A könnyed esti kikapcsolódás végeztével a társaság együtt indult haza. 
 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. március 10.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Tovább
David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

Könyvespolc 2025. március 11.
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME