A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Hargita Népe, 2018. szeptember 6.

 

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia augusztus 19. és szeptember 1. között Közép- és Észak-Európában járt hangversenykörúton, magyar-, cseh-, lengyel- és svédországi helyszíneken lépve fel. Ritkán fordul elő az együttes történetében, hogy egy nyári szünidőben két koncertkörutat is tartsanak. Idén júliusban már egy magyarországi „kicsi turné” is szerepelt terveikben. A múlt hét végén tértek vissza az együttes történetének leghosszabb utazásáról: vízen és szárazföldön mintegy 6300 kilométert tettek meg. Haáz Sándor karnagy már beszélgetésünk elején elmondta, hogy a skandináviai út hatalmas erőpróba volt. Részint a nagy távolságok viselték meg a gyermekeket és kísérőiket, részint pedig a kemény munka, amellyel biztosítani kellett a szakmai és a logisztikai hátteret.

– Melyik volt a legemlékezetesebb fellépés?

– A nyár folyamán tizennégy alkalommal léptünk közönség elé külföldön. Ez tizennégy különböző helyszínt is jelentett. Nem mondhatom azt – épp a változó körülmények miatt –, hogy tökéletes volt bármelyik koncert is. Egyik előadás sem lehet százszázalékos, viszont minden egyes alkalommal voltak rendkívüli pillanataink. Kétségtelen, hogy Szczecinben a Czarna-madonna volt a legszebben előadott dal. Hallatára Andrzej Dzięga érsek atya könnyekig meghatódott, és személyesen kérte, hogy a ráadásban énekeljük el még egyszer. Számunkra ez egy dél-lengyelországi meghívást is eredményezett jövő nyárra. Stockholmban gyönyörűen énekeltek a gyermekek, közönségünk 400 főnél is népesebb volt. A Ballinge-i kis templom családias svéd közönsége, a koncertet követő közös kínálkozás és ebéd rangos eseménye volt északi turnénknak. A legnagyobb sikert a svéd nyelvű dalaink aratták Göteborgban és Ljungby-ben. Minden alkalommal újra és újra meghívták a Filit Svédországba. Ljungby azért áll közel sokunk szívéhez, mert ott valóban sok honfitársunk lakik, ott telepedtek meg a nyolcvanas évek második felében. Ők azóta sikeresen beilleszkedtek, s most a szállásolásban lelkesen segítették a Filit. Kiváló házigazdának bizonyult Magyarország Stockholmi Nagykövetsége, remek munkát végeztek a svédországi magyar szervezetek vezetői (Stockholmi Magyar Ház, Göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, Ljungby-i Petőfi Magyar Ház, Tangagerde, Ballinge és Hallberga házigazdái). Anyagilag fő támogatónk ezúttal is a Magyar Kormány volt.

 

Az interjút Simó Márton készítette,

Csíkszereda

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb magyar kultúreseményének nyújtott otthont szeptember 19-én a stockholmi székhelyű Musikaliska a Svéd Zeneszerzők Egyesületének közreműködésével, az egyesület megalakulásának 100 éves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat keretében.

Az esemény ötletgazdája Práda Sagvik Kinga fuvolaművész volt, aki férjével, Stellan Sagvikkal együtt szervezője, házigazdája és főszereplője volt az előadóestnek. A Svéd Zeneszerzők Egyesülete hat neves, magyar származású tagjának munkáiból állítottak össze egy fuvolaszólós előadást: a nemrég elhunyt Deák Csaba, valamint Gaál Zoltán, Ladislaus Horatius, Maros Miklós, Simai Pavol és Ungváry Tamás szerzeményeiből. Az esemény műsorvezetője Stellan Sagvik volt, aki sorban bemutatta a zeneszerzőket és a sorra kerülő zenedarabokat, egy alkalommal szavalatával is hozzájárult a produkcióhoz. Stefan Lindgren zeneszerző és zongoraművész kísérte a svédországi magyar zeneszerzők fuvoladarabjait, amelyeket Doppler Ferenc Fantaisie Pastorale Hongroise szerzeményével, továbbá Liszt Ferenc Les jeux d'eau à la Villa d'Este zongoradarabjának előadásával egészített ki.

Újsághírek:

2013. szeptember 18-án a Brassói Ítélőtábla jogerős ítéletében törvényellenesnek mondta ki, hogy Uzon polgármesteri hivatalára Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely zászlót is kitűzték.

2018 áprilisában levetették a székely zászlót a csíkszeredai polgármesteri hivatalról.

Kit zavar a székely zászló, amely egy ártatlan magyar szimbólum?

Nem tudni miért, csak a tájékozatlan személyek nem értik, hogy a világon minden közösségnek vannak saját zászlói, címerei, népviseletei, zenei és egyéb népművészeti hagyományai.

Itt, a királyi Svédországban, nekünk, svédországi magyaroknak természetes, hogy a legnagyobb városoktól kezdve a legkisebb faluig megtalálható a svédek helyi címere, zászlaja, és annak használata nem törvényellenes. Az, hogy a sport területén minden sportegyesületnek, klubnak saját zászlaja, színe van, az mindenki számára természetes. Minden nagy svéd vállalatnak saját lobogója leng az irodái, gyárai, üzemei előtt. 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. június 24.
Kedves Híradó Olvasók! Sorban a második online Híradót tarthatjuk most virtuálisan a „kezünkben”, tehát ezúttal sem jelenik meg az aktuális, júniusi lap nyomtatott formában, hanem a cikkek, beszámolók és interjúk kizárólag a Híradó honlapján olvashatók. Az 1974-ben alapított Svédországi Magyarok…
Tovább
Tarot-naplók I.

Tarot-naplók I.

Könyvespolc 2024. június 25.
Nem emlékszem pontosan, hogyan és mikor jelent meg a tarot az életemben. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy ott van, persze az is lehet, mindig is ott volt, csak valami eltakarta előlem egy időre. Vagy talán elrejtőzött valamiért, esetleg mimikrit…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME