A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör vendége volt

 

„A székelyek soha nem vívhatják ki autonómiájukat” − mondta a telefonban ismerősöm, amikor meghallotta, miről tart majd előadást a göteborgi magyarok előtt Izsák Balázs, a SZNT elnöke. Ez a soha nem, mondta erről még aznap este Izsák Balázs, gyakran lehet harminc-negyven év vagy annál is több. Ám lehet csupán néhány év is.
 
Izsák Balázs, az SzNT elnöke
Fotó: Bánovits András
Székelyföld autonómiaigényének és annak megvalósításának céljából 2003. október 16-án megalapult a Székely Nemzeti Tanács. Első elnöke Dr. Csapó I. József volt. 2006 novemberétől 2008 elejéig ideiglenesen Fodor Imre töltötte be az elnöki tisztséget, aki a székelyföldi autonómiát hirdető plakátjaival már az első pillanatokban felkeltette a hatóságok figyelmét. 2008 februárja óta Izsák Balázs a SZNT választott elnöke.
2013 januárjában a SMOSZ meghívására Izsák Balázs Svédország több városában is találkozott magyarokkal. Hazautazása előtt a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör felkérte, ismertesse az SZNT munkáját. Előadását az érdeklődők sok-sok kérdése tette még izgalmasabbá. Magam már csak utolsóként kérhettem rá, hogy feltehessek néhány kérdést. Az alábbiakat az elnök úr válaszai alapján írtam.
Azok a törekvések, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács a székelység autonómiájának megvalósítása érdekében igyekszik kifejteni, civil, polgári kezdeményezések. A SZNT nem politikai párt és még csak nem is bejegyzett kezdeményezés. Székelyföld többségében magyarlakta területei 300 képviselővel hallatják szavukat. Az Erdélyben működő magyar politikai pártok mindegyikének egyik célja a székely autonómia megvalósítása, de a hétköznapi gyakorlat nem engedi, hogy az SZNT eltérjen működésének polgári jellegétől. A területen élő 820.000 ember 75%-a magyar. Ez az arány már önmagában is elegendő ok az autonómia követeléséhez.
Az EU bármely tagállamából legalább 1 millió aláírásra lenne szükség. Az SZNT tervei szerint ezt hét országból gyűjtenék össze. Modelljük alapján Svédországban 13.500 aláírást kellene összegyűjteni.
Hargita lakosainak közel 85, Kovásznának és Marosnak 74, illetve 38 százaléka magyar. 
Európában több példa is van arra, hogy a kisebbségeknek sikerült megszerezniük területi autonómiájukat. Dél-Tirolnak ez közel negyven évébe került, de a katalánoknak, a baszkoknak, a walesieknek és Frízföld lakóinak is nagy erőfeszítésükbe került, hogy végre maguk intézhessék saját dolgaikat. Ugyanakkor jó példát, talán még reményt is adnak ahhoz, hogy mosolygó várakozással gondoljunk a székelység jövőjére. 
A Székely Nemzeti Tanács irodát tart fenn Brüsszelben, ahol közvetlenebb kapcsolatban lehet az EU politikusaival. Példás az a segítség, amellyel a Kanadai Székely Egyesület támogatja a székelység területi és kulturális autonómiájának megteremtését. Magyarország erkölcsi és politikai szinten egyaránt mindent elkövet, hogy Székelyföld, Terra Siculorum, minél előbb megteremthesse jövőjének zálogát, a területi és kulturális autonómiát.
Kellemes, izgalmas, szívet dobogtató este volt ez, amelyet még színesebbé tettek a Stockholmban élő Publik Antal szavalatai. Kölcsey Ferenc Himnuszát, később több, székelyekről szóló verset szavalt el. Mint később megjegyezte, teljes lelkéből támogatja a székelyek igyekezetét és terjeszti ezzel kapcsolatos gondolatait.
Csaba királyfi! Figyelj! Végre történik valami!
 
Maróti László
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME