A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

1956 szellemisége a mai fiatalok előtt is példaként áll

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
(Albert Camus)

A harmincas évei közepén járó, fiatal felnőttként nincs közvetlen személyes élményem az 1956-os forradalomról. Nem is lehet, hiszen még édesapám is alig múlt el kétéves akkor, amikor tettre kész, bátor fiatalok ébredtek öntudatra és álltak ki magukért, a hazájukért. Végzett történészként, egyben született szegediként, mégis van valami, ami összeköt a XX. századi magyar történelem egyik, ha nem a legjelentősebb eseményével.

A Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatójaként többször volt alkalmam a bölcsészkar Auditorium Maximumának padsoraiban ülni. Az előadóteremben, ahol 1956. október 16-án megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, és ahonnan egy olyan, elsöprő lendületű ellenállási mozgalom indult meg a magyar fiatalok körében, amely az egész világ figyelmét felkeltette a következő hetekben, hónapokban.

Az események központja természetesen hamar a főváros lett, az utcákra vonuló tömeg napról napra nőtt. Nehéz idők voltak azok, hiszen alig több mint tíz évvel azután, hogy a második világégés véget ért, újabb veszély fenyegetett. A második világháború borzalmait és következményeit mind jól ismerjük. Az 1956-ban utcára vonuló, forradalmi fiatalok jelenét, legszebb gyermekéveit tették tönkre a hadi események, illetve azok civil lakosságra gyakorolt hatásai. 1956-ban más volt a tét. A fiatalok akkor azért indítottak elszánt küzdelmet, hogy maguk dönthessenek saját és hazájuk jövőjéről, a jövőről, amely egész életüket meghatározza.

Rengetegen gondolkodtak akkor úgy, hogy inkább életüket áldozzák egy szebb jövő reményében, minthogy tétlenül éljenek tovább a kilátástalan megszállás alatt. A forradalom végkifejletében egyáltalán nem lehettek biztosak. Arra, hogy követeléseik meghallgatásra találnak és céljaikat elérik, egyáltalán nem volt garancia. Egyszerűen csak érezték, hogy tenniük kell valamit, ott és akkor. Érezték, hogy nem engedhetik meg azt, hogy Magyarország ismét, ki tudja meddig, nagyhatalmi befolyás alá kerüljön, mint történt az már korábban oly sokszor a magyar történelem zivataros évszázadai során.

Hazánk a második világháborúból a vesztes oldalon került ki, mások kezébe adva annak lehetőségét, hogy dönthessen az ország sorsa felett. Az ismert mondás szerint „A győztesnek mindig igaza van.”. Én azonban ezt másként látom. Egyetlen egy ország sem tehet meg győzelmi jogán bármit egy másik nemzettel, kiváltképpen olyan esetben nem, mint amilyen helyzetben akkor Magyarország volt. A trianoni békediktátum revíziójának lehetősége, illetve a hitleri Németország nyomásgyakorlása miatt hazánk számára nem volt opció, hogy bármi módon kimaradjon a tragikus események sorozatából.

A világháború elvett mindent a magyar emberektől, amit elvehetett: életeket, sorsokat, javakat, tulajdont. 1956-ra a megtépázott magyar népnek nem maradt más, mint a magyar nemzettudat és önnön identitása. Ez volt a forradalmi események igazi tétje, ezért lázadtak fel, vonultak utcára és áldozták életüket oly sokan. Sajnos az elsöprő lendület, a vakmerő kiállás bár a nagyvilág figyelmét felkeltette, valódi támogatást nem hozott. Azokban a törékeny időkben a világ vezető nagyhatalmai, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia nem kockáztatták meg, hogy konfliktusba bonyolódjanak a pár évvel korábban még szövetségesüknek számító Szovjetunióval azért, hogy egy kis nemzet becsületét megvédjék.

A forradalom, bár akkor és ott elbukott, később mégis elérte célját. Az 1956-os események nélkül meggyőződésem, hogy 1989-ben sem történhetett volna olyan békés módon az átmenet, mint ahogyan az valójában megtörtént. A harmadik magyar köztársasság kikiáltásával egy új rendszer, egy új világ köszöntött Magyarországra. Ezt a világot már jól ismerem, hiszen ebben élek, ebben a rendszerben nőttem fel. Lehet, hogy nem tökéletes, lehet, hogy nem olyan, mint amilyennek szüleink, nagyszüleink, az 1956-ban utcára vonuló bátor fiatalok akkor elképzelték. Azonban a jelenlegi állapotokon változtatni már a mi felelősségünk, a mai kor fiataljainak felelőssége. A követendő példa már több mint hatvan éve előttünk van.

Dobos Tamás

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME