A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A villásfarkú fecske és a széncinege. Harmadik rész

Mikor végre megjött a nyár, Danika nemcsak játszott, szaladgált, hanem szívesen segített édesapjának a kertben. Szorgalmasan összeszedte a fák alól a lehullott nyári almát, melyből finom kompót és almás süti készült. Evett is belőlük sokat. Mikor aztán elérkezett a szeptember, akkor látszott csak igazán, hogy a fecskék és a cinegék milyen szorgos munkát végeztek a kertben tavasszal. A kisfiú nagy örömére a fák ágai csak úgy roskadoztak a gyönyörű almák, szilvák, körték súlyától.

– Apa, ugye milyen ügyesek voltak a madárkáink? Mivel olyan szorgalmasak voltak, milyen sok gyümölcsöt ehetünk! Nézd csak, a cinegék még most is bogarakra vadásznak!
– Danika, mit tudsz a fecskéről? – kérdezte Apa, aki biztos volt abban, hogy kisfia emlékszik arra, hogy mit beszélgettek a költöző madarakról.
– Mindjárt üresen hagyják a fészket – mondta az okos kisfiú.
– Úgy bizony – válaszolt az apja, megsimogatva kisfiát. – Tudod, azt még nem meséltem neked, hogy a fecskék hol gyűléseznek indulás előtt.
– Apa, én tudom – pislogott Dani –, mondta az óvónéni, hogy sorba „ülnek” a villanydróton és egyikük elmondja, merre fognak repülni, meg hogy hogyan kell felkészülni a hosszú útra.
– Nahát – csodálkozott Apa – ügyesek vagytok, hogy az oviban erről is beszéltek.
– Igen - mondta Dani. A fecskékről filmet is néztünk, aranyos madárkák.
– No akkor azt is tudnod kell, hogy mi a teendőnk a cinegékkel, akik itthon maradnak, és nem repülnek el.
– Igen, tudom – mondta a kisfiú.
Apa arra gondolt, talán túl nehéz egyszerre annyi mindent elvárni az alig ötödik éves kisfiától, ezért inkább sétára hívta a kertbe, ahol a nagy szüretelés után is maradt még tennivaló.
– Gyere, nézzük meg a gyümölcsfákat – mondta Apa. Daninak nem kellett kétszer mondani, máris húzta kis pöttyös gumicsizmáját, Donald kacsás mackóruháját, és kész volt az indulásra. Nem is hallotta Anya hangját, hogy várjon, sapkát is kell tennie, hiszen fúj a szél, és egyre hűvösebb van. Megfogta Apa kezét, aki egyre büszkébb volt természetet kedvelő kisfiára.
El is indultak a kertbe, ahol a gyümölcsfák már szomorúan bólogattak egymásnak, mintha azt mondták volna: „Nézd, milyen csupasz az ágam, sajnos lehullottak a levelek!”
– Apa, ilyen hamar lehullnak a falevelek ? – kérdezte Danika, aki egy csokor sárga levéllel a kezében rugdosta a tarka levélszőnyeget.
– Le bizony, hiszen már október közeledik.
– Várom, hogy visszajöjjenek a vándormadarak.
– Az még messze lesz – mosolygott Apa –, hiszen csak most repültek el, lehet, még nem is érkeztek meg új hazájukba.
– Hol az új hazájuk ? – érdeklődött Dani.
– A madárszakértők azt mondják, hogy a fecskék messze-messze repülnek, át a tengeren, délre, Afrikába, ahol nincsen hó, nincsen tél. Ott várják meg, míg nálunk, itthon újra tavasz lesz.
Danika hallgatta az édesapja magyarázatát, közben szorgalmasan gyűjtötte a fák alól a szebb, épebb hullott leveleket.
– Mit csinálsz a sárga levelekkel? – kérdezte Apa.
– Viszem az óvodába – felelte Dani. – Mondta óvónéni, hogy akinek van kertje, vigyen több sárga levelet holnap, hogy azoknak a gyereknek is jusson, akiknek nincs kertje.
– Helyes dolog – hagyta jóvá Apa. – De mit fogtok csinálni a levelekkel?
– Őszi képet ragasztunk – mondta Danika és elkezdte mesélni, amit hallott az oviban.
– Rendben – mondta Apa –, gyere nézzük meg a többi fát is! Vajon mindenikről lehullottak a levelek? Aztán menjünk ebédelni.
Így is történt, Dani végigszemlélte a fák csupasz ágait, és megállapította, hogy a madárkák hangját sem hallja már.
– Hát igen, így van ez rendjén – mondta Apa –, hiszen ősz van. A természet is készül a téli pihenésre.

(Folytatása következik.)
 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME