A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A villásfarkú fecske és a széncinege. Harmadik rész

Mikor végre megjött a nyár, Danika nemcsak játszott, szaladgált, hanem szívesen segített édesapjának a kertben. Szorgalmasan összeszedte a fák alól a lehullott nyári almát, melyből finom kompót és almás süti készült. Evett is belőlük sokat. Mikor aztán elérkezett a szeptember, akkor látszott csak igazán, hogy a fecskék és a cinegék milyen szorgos munkát végeztek a kertben tavasszal. A kisfiú nagy örömére a fák ágai csak úgy roskadoztak a gyönyörű almák, szilvák, körték súlyától.

– Apa, ugye milyen ügyesek voltak a madárkáink? Mivel olyan szorgalmasak voltak, milyen sok gyümölcsöt ehetünk! Nézd csak, a cinegék még most is bogarakra vadásznak!
– Danika, mit tudsz a fecskéről? – kérdezte Apa, aki biztos volt abban, hogy kisfia emlékszik arra, hogy mit beszélgettek a költöző madarakról.
– Mindjárt üresen hagyják a fészket – mondta az okos kisfiú.
– Úgy bizony – válaszolt az apja, megsimogatva kisfiát. – Tudod, azt még nem meséltem neked, hogy a fecskék hol gyűléseznek indulás előtt.
– Apa, én tudom – pislogott Dani –, mondta az óvónéni, hogy sorba „ülnek” a villanydróton és egyikük elmondja, merre fognak repülni, meg hogy hogyan kell felkészülni a hosszú útra.
– Nahát – csodálkozott Apa – ügyesek vagytok, hogy az oviban erről is beszéltek.
– Igen - mondta Dani. A fecskékről filmet is néztünk, aranyos madárkák.
– No akkor azt is tudnod kell, hogy mi a teendőnk a cinegékkel, akik itthon maradnak, és nem repülnek el.
– Igen, tudom – mondta a kisfiú.
Apa arra gondolt, talán túl nehéz egyszerre annyi mindent elvárni az alig ötödik éves kisfiától, ezért inkább sétára hívta a kertbe, ahol a nagy szüretelés után is maradt még tennivaló.
– Gyere, nézzük meg a gyümölcsfákat – mondta Apa. Daninak nem kellett kétszer mondani, máris húzta kis pöttyös gumicsizmáját, Donald kacsás mackóruháját, és kész volt az indulásra. Nem is hallotta Anya hangját, hogy várjon, sapkát is kell tennie, hiszen fúj a szél, és egyre hűvösebb van. Megfogta Apa kezét, aki egyre büszkébb volt természetet kedvelő kisfiára.
El is indultak a kertbe, ahol a gyümölcsfák már szomorúan bólogattak egymásnak, mintha azt mondták volna: „Nézd, milyen csupasz az ágam, sajnos lehullottak a levelek!”
– Apa, ilyen hamar lehullnak a falevelek ? – kérdezte Danika, aki egy csokor sárga levéllel a kezében rugdosta a tarka levélszőnyeget.
– Le bizony, hiszen már október közeledik.
– Várom, hogy visszajöjjenek a vándormadarak.
– Az még messze lesz – mosolygott Apa –, hiszen csak most repültek el, lehet, még nem is érkeztek meg új hazájukba.
– Hol az új hazájuk ? – érdeklődött Dani.
– A madárszakértők azt mondják, hogy a fecskék messze-messze repülnek, át a tengeren, délre, Afrikába, ahol nincsen hó, nincsen tél. Ott várják meg, míg nálunk, itthon újra tavasz lesz.
Danika hallgatta az édesapja magyarázatát, közben szorgalmasan gyűjtötte a fák alól a szebb, épebb hullott leveleket.
– Mit csinálsz a sárga levelekkel? – kérdezte Apa.
– Viszem az óvodába – felelte Dani. – Mondta óvónéni, hogy akinek van kertje, vigyen több sárga levelet holnap, hogy azoknak a gyereknek is jusson, akiknek nincs kertje.
– Helyes dolog – hagyta jóvá Apa. – De mit fogtok csinálni a levelekkel?
– Őszi képet ragasztunk – mondta Danika és elkezdte mesélni, amit hallott az oviban.
– Rendben – mondta Apa –, gyere nézzük meg a többi fát is! Vajon mindenikről lehullottak a levelek? Aztán menjünk ebédelni.
Így is történt, Dani végigszemlélte a fák csupasz ágait, és megállapította, hogy a madárkák hangját sem hallja már.
– Hát igen, így van ez rendjén – mondta Apa –, hiszen ősz van. A természet is készül a téli pihenésre.

(Folytatása következik.)
 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME