A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

 
Reményik Sándor Öröktűz című versének első sora volt a 2010-es németországi jubileumi cserkésztábor jelmondata, amin közel 300 cserkész vett részt, hogy együtt ünnepeljék a Magyar Cserkészet 100. évfordulóját. Hivatalosan 1912-ben alakult meg a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ), de már 1909-ben Nagybecskereken, Králik László piarista tanár hosszú tanulmányt írt a gimnáziumi értesítőjében az új, angolok által elindított ifjúsági mozgalomról, amelynek fő céljai közé tartozott, és máig is tartozik, az ifjúság testi, szellemi valamint erkölcsi nevelése. Az első csapatok 1910-ben alakultak, és ezzel kezdetét vette a magyar cserkészmozgalom. Magyarországon 2012-ben tartják a jubileumi nemzeti nagytábort, amelyben a Szövetség 100 éves évfordulóját ünnepelik.
 
F_24-2.jpg
432.Pázmány Péter cserkészcsapat – a szerző gyűjteményéből
 
Lord Robert Baden Powell of Gilwell, cserkésznevén Bi-Pi 1907-ben Brownsea-szigetén tartotta az első cserkésztábort, azaz útjára indította a cserkészmozgalmat, ami mára - az ENSZ után - a legnagyobb nemzetközi mozgalomnak számít. Bi-Pi egyik idézete szinte egy mondatban kifejezi a cserkészet lényegét: az embertársi tiszteletet, a haza és Isten iránti szeretet erősítését és megtartását. „Törekedjetek arra, hogy kicsit jobbnak hagyjátok magatok után ezt a világot, mint ahogyan ti kaptátok!” - írja Robert Baden-Powell. Bi-Pi élete egy külön tanulmányt érdemelne, hisz gondolatai és elvei nemcsak a 20. században voltak érvényesek, hanem mai napig, amikor világszerte tombol az individualizmus. Az önmegvalósulás már nem arról szól, hogy munkánkkal, tetteinkkel mások hasznára lehessünk, hanem egyre inkább csak önmagunkért teszünk és megfeledkezünk arról, hogy nem egyedül járunk a földön, hogy másoknak is felelősséggel tartozunk.
 
F_24-1.jpg
 
A magyar cserkészetben olyan értékek is vannak - a nemzet és a nemzeti kultúra iránti tisztelet és szeretet ápolása -, amelyek más nemzetek cserkészetében talán nem kapnak akkora hangsúlyt. Cserkészetünkben kulcsfontossága van Teleki Pál szellemi hagyatékának, amelyben a magyar cserkészlelkiséget összegezte: a magyarság (kultúránk és népzenénk), a hagyományaink és a vallásosság megismerése és ápolása. 
 
F_24-3.jpg
Tábori főzőversenyen a cserkészek -
a szerző gyűjteményéből
 
A magyar cserkészet (egyelőre) a második világháború előtti időben érte el fénypontját, amikor - alig három évvel a cserkészet megalakulása után - kibontakozott az itthoni mozgalom is. Nemzetközi hírnevet a 2. dán világdzsemborin szereztek cserkészelődeink, amikor egy hatalmas eső elmosta az egész tábort. Bi-Pi ekkor körbejárta a tábor területét, és ekkor hirtelen meghallotta, hogy valahol hangosan és vígan énekelnek. Ezek a magyar cserkészek voltak, akik népdalokat énekeltek. Ekkor döntött Bi-Pi úgy, hogy a következő dzsembori Magyarországon lesz; így született meg a híres, 1933-as gödöllői dzsembori ötlete. 
 
A magyar történelem tragikus eseményei a cserkészmozgalomra is igen nehéz időket hoztak. Az államszocializmus idején betiltották a szövetséget, és a vezetők jelentős része külföldre menekült (többek között Bodnár Gábor, aki már a külföldi menekülttáborokban, más vezetőkkel karöltve összegyűjtötte a fiatalokat, és tovább folytatta a cserkészmunkát). Ezzel a magyar cserkészet kikerült a Világcserkész Szövetségből (mivel nem Magyarországon folyt a cserkészmunka), és csak 1991-től vált újra taggá, hogy hosszú kimaradás után ismét részt vehessen a világdzsemborikon. (2011-ben Rinkabyben, Kristianstad mellett lesz a 22. világdzsembori, amelyen - mint ahogy már 2001 óta – a KMCSSZ tagjai is részt vehetnek). 1989-ben újra beindult a cserkészet Magyarországon, ekkor váltott nevet az eddig külföldön létező magyar cserkészszövetség Külföldi Magyar Cserkészszövetséggre(KMCSSZ). Az MCSSZ, a történelmi okokból kifolyólag, nem tudta zökkenőmentesen folytatni munkáját, és a cserkészek létszáma is alacsony volt. Az államszocializmusban felnőtt generációk cserkészek helyett úttörők lettek, a cserkészetről pedig szándékosan elferdített információt kaptak, azt szélsőséges szervezetként emlegették. Ennek a téveszmének a megsemmisítéséért küzdenek, küzdünk a mai napig. A még mindig alacsony létszám ellenére azt tapasztaljuk, hogy igény van erre az ifjúsági munkára; sok egykori cserkész munkájában is hasznosítani tudja a sorainkban szerzett tudását, vezetői tapasztalatait. Ez is igazolja azt a mondást, hogy a cserkész nem csak akkor cserkész, amikor egyenruha van rajta, hanem a cserkészet életforma. 
 
F_24-5.jpg
A Kivi örs - a szerző gyűjteményéből
 
 
Bár a két szövetség - a magyarországi és a külföldi magyar - munkája szorosan összefügg, különbségek is vannak közöttük, hiszen a KMCSSZ-ben sok energiát kell fordítani arra, hogy a gyermekek magyarul beszéljenek, a történelmünket, az irodalmunkat és a szokásainkat is megtanulják. Ebben sokat segítenek a magyar iskolák és óvodák, mind Svédországban, mind a világ többi részén. Az MCSSZ-nek nem kell külön foglalkoznia ezekkel a feladatokkal, ezért jobban tud összpontosítani a társadalmi, karitatív munkára, vagy a gyakorlati cserkész tudás fejlesztésére. 
 
A cserkészet számomra nem csak egy ifjúsági mozgalom, egy egyesület, ahova hetente eljárok, hanem egy nagy család, ahol olyan értékek vannak, amelyek nagyon sok gyermek és fiatal életéből egyébként kimarad. Igaz, hogy nem csak a cserkészetben lehet megtalálni ezeket az értékeket, bár az itt folytatott jellemalakító munkában másképpen -  játékosan - jelenik meg az emberebb emberré és magyarabb magyarrá való nevelés. Sok ember a cserkészetet egy katonai mozgalomhoz hasonlítja, ami részben igaz, hisz Bi-Pi a Scouting for boys c. könyvében saját, többek között katonai tapasztalatait ötvözte a túléléshez szükséges testi. lelki, erkölcsi feltételekkel. Némelyek számára taszító lehet még az is, hogy egyenruhát viselünk, aminek azt fejezi ki, hogy cserkészként összetartozunk, és nem a különbségeket akarjuk kiemelni, hanem a közöset. Egyesek oktatási intézménynek vélik a cserkészetet, holott a cserkészetben nem padban ülős, bemagolós tanítás folyik, hanem játékos, gyakorlati módszerekkel oktatják a gyermekeket az olyan ismeretekre, amelyek egy próba teljesítéséhez kellenek. 
 
Szerencsésnek tartom magam, hogy mindkét szövetségben dolgozhattam, elsősorban a stockholmi 61. Gizella királyné cserkészcsapatban, majd - budapesti tanulmányaim alatt - a 432. Pázmány Péter cserkészcsapatban is. Már 1996 óta minden nyáron velük táboroztam és a közös értékek, valamint a cserkészeten tanult népdaloknak és játékoknak köszönhetően sosem éreztem azt, hogy idegen társaságba keveredtem. 
 
Az új tagok toborzása, a jövő generációja mindenhol állandó feladatot jelent. Ezért különösen fontos, hogy a cserkészek láttassák magukat szélesebb környezetükben. Magyarországon minden évben tartottunk toborzónapot és nagy örömünkre mondhatom, hogy az utóbbi két évben mindig jött legalább 10 gyermek, vagy fiatal, akik tagjaink sorába léptek.
 
F_24-4.jpg
Kiscserkész ígéret tétel - a szerző
gyűjteményéből
 
Szerintem külföldön az lenne a legfontosabb, hogy ahol létezik magyar óvoda/iskola és cserkészet, ott szoros legyen az együttműködés, hiszen az egyik nem zárja ki a másikat, sőt, nagymértékben kiegészítik egymást. 
A cserkészet, más közösségi feledatvégzéshez hasonlóan, kemény és áldozatos munkát igényel, de az eredmény láttán, csak azt lehet mondani: megérte. A cserkészet alapvető munkája az őrsökben folyik, ami kis családként működik a nagyobban. Mindig megtiszteltetésnek veszem, és őszinte szeretetet érzek, amikor a lányaim (mert egy őrsvezető csak így hívja a rábízott gyermekeket) hozzám forduntak gondjaikkal; ugyanakkor számomra is megnyugtató az, hogy nekem is van vezetőm, akivel bármikor megoszthatom bánatomat és örömömet. Legboldogabb pillanataim a cserkészethez kapcsolódnak, nem beszélve arról, hogy férjemmel is a cserkészeten keresztül ismertük meg egymást. 
 
Magamból kiindulva olyan sok szépet, főleg boldogságot, és jót kaptam a cserkészettől, amit tényleg a mindennapi életben tudok alkalmazni. Ezért szívből kívánom, hogy a láng tovább égjen, és mindenki ápolja és gondozza azt!
Bi-Pi idézetével zárom soraimat: „Ne boldogságot kérj Istentől, hanem azt, hogy okosan használhass. S hiszem, hogy akkor a boldogság megjön magától.”
 
Jó munkát!
 
Jánosi-Lindroos Caroline
 
Határok nélküli emlékezet

Határok nélküli emlékezet

Kedves Olvasó! 2020. július 03.
Kedves Híradó Olvasók! A Híradó legutóbbi megjelenése óta sok minden történt. Az első, általam főszerkesztett lapot már Ózdra kézbesítette a posta Göteborg helyett. Ugyanis a koronavírus járvány miatt a Nemzetpolitikai Államtitkárság hazarendelte a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasait, köztük engem…
Tovább
A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

Kárpát-medence 2020. július 03.
Szállásunkat Ráróspuszta-Nógrádszakál nyaralóövezetében foglaltuk le. Ráróspuszta a ma határfolyót képező Ipoly mellett fekszik. Az Ipolyon az első világháború előtt közel 50 hídon lehetett átkelni – ezek nagy része megsemmisült az első világégés idején. 2011-ben, a Madách híd átadásával, újabb lépés…
Tovább
Kiállítás megnyitók Göteborgban koronavírus-krízis idején

Kiállítás megnyitók Göteborgban koronavírus-krízis idején

Képzőművészet 2020. július 17.
Autóval indultam svédországi otthonunkból, szombat délben kiállításnéző körútra. Már egy jó ideje nem láttam tárlatot. A múzeumok zárva vannak, és bizonyos galériákban telefonon előre egyeztetni kell látogatás előtt. Ebből a szempontból szerencsém volt május 9-én, hiszen négy megnyitón is részt…
Tovább
Trianon100

Trianon100

Felhívások 2020. július 03.
FELHÍVÁS! – Bennünk élő Trianon   Várjuk azokat a prózai alkotásokat, amelyek bemutatják a családi legendárium trianoni történeteit. Röviden: Trianon és a családom. Az alkotásokból válogatunk, a legjobbaknak helyet biztosítunk a Híradó nyomtatott változatában, illetve az online lapban. Beküldési határidő:…
Tovább

Egyesületek

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

Mesélj kicsit magadról! Hol születtél, hol nőttél fel? Marosvásárhelyen születtem, viszont csupán 1-2 évet töltöttem ott a nagyszüleimnél.…
Beszámoló a Magyar Ház Közösség életéről koronavírus-járvány idején

Beszámoló a Magyar Ház Közösség életéről koronavírus-járvány idején

Furcsa időt él a világ, amilyet még életünk során egyikünk sem tapasztalt meg. Fertőző betegségek, járványok mindig léteztek,…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A sikeres farsangi bálunk után március 7-én a Nydala Teaterben, Gajdó Delinke művésznő lépett fel a Szelíden és…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Szerencsére februárban még meg tudtuk tartani az évi közgyűlésünket, a vírus előtt. Nagy örömünkre sikerült megerősíteni a vezetőséget…
A SOMIT legsikeresebb virtuális tábora

A SOMIT legsikeresebb virtuális tábora

„A koronavírus-járvány továbbra is arra kényszerít, hogy a rendezvényeinket átszervezzük. A május 29-31-re tervezett családos táborunkat későbbi időpontra…
iHuset.16.

iHuset.16.

Egy magyarországi olvasótól az alábbi hozzászólást kaptam 2005-ben a legelső Huse.t-ről írt cikkemre:
Elköszönni, megköszönni, elbúcsúzni

Elköszönni, megköszönni, elbúcsúzni

Idei első vezetőségi gyűlésünket az akkor még javasolt előírásokon (tartsunk kartávolságot egymástól) kissé kuncogva ültük meg. Az előre…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME