A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Húsz évvel ezelőtt alakult a Rákóczi Szövetség, amely – kezdetben csupán a Felvidéken, majd a Kárpát-medence többi részén – a magyar kultúra és oktatás megőrzését, terjesztését tűzte céljául. A szervezet munkájáról nem csupán az otthoni sajtóban tájékozódhatunk rendszeresen, hanem Kún Ferenc alelnök néhány alkalommal itt, Svédországban is ismertette azt az érdeklődőkkel. Mivel céljaik sokban megegyeznek országos szövetségünk néhány alapvető elképzelésével, tavaly novemberben együttműködési megállapodás született a két szervezet között. Ezek a tények indítottak arra, hogy kérdéseinkkel felkeressük Dr.Halzl Józsefet, a szövetség elnökét.

 

dr.Halzl József

 

Elnök úr, milyen felismerés eredményeként született 20 évvel ezelőtt a Rákóczi Szövetség? Kik bábáskodtak a létrejötténél és milyen volt a szervezet akkori fogadtatása?

 

A Rákóczi Szövetség születését a ’80-as évek vége felé az a felismerés segítette elő, hogy küszöbön áll a politikai rendszer megváltozása Magyarországon és a szomszédos országokban és talán az új helyzetben szervezett formában lehet foglalkozni olyan témákkal, amelyek korábban tabunak számítottak, így a határon túli magyarság ügye is előtérbe kerülhet. A Szövetség alapítói először 1988-ban csupán baráti kört alkottak, a szervezet hivatalos bejegyzése 1989 tavaszán történt. Ezzel kapcsolatban semmiféle akadály nem merült fel, igaz, a politika szereplői sok minden mással voltak elfoglalva abban az időben. A Szövetség létrejöttében meghatározó érdemei voltak olyan személyiségeknek, mint a későbbi főtitkár, Göndöcs László és a fiatalabb nemzedéket képviselő Czenthe Miklós, aki szervezőtitkárként működött.

 

Mit kíván nyújtani a Szövetség a fiataloknak, egyáltalán: milyen korcsoportokat céloznak meg tevékenységükkel?

 

A határon túli magyarság hosszú távú megmaradása elsősorban attól függ, vállalják-e a felnövekvő nemzedékek szüleik magyar identitását. Ezért programjaink elsősorban a fiatalokhoz szólnak, nyári táborokat szervezünk általános iskolásoknak, középiskolásoknak és főiskolásoknak egyaránt; kedveltek a középiskolások részére rendezett történelmi vetélkedőink, nemzeti ünnepeink közös megünneplésére irányuló nagyszabású programjaink.

 

Az oktatás támogatásán túlmenően a határokon is átnyúló kapcsolatteremtés is a céljuk. Hogyan működnek az Önök által beindított kapcsolatok, mennyire életképesek az évek múltával?

 

Örömmel mondhatjuk, hogy az általunk kezdeményezett, illetve támogatott határon átnyúló iskolakapcsolatok az esetek többségében tartósak és nem egyszer ezek révén iskolai Rákóczi szervezetek is jönnek létre, amelyekkel a fiatalokat elindítjuk az önszerveződés útján. Ma már 92 iskolai Rákóczi szervezet létezik nagyrészt Magyarországon, kisebb részt a Felvidéken és Erdélyben.

 

Milyen a Szövetség támogatottsága Magyarországon és a határokon túl, hiszen a közösségi és intézményi felzárkózás is igazolhatja céljaik helyességét.

 

A Szövetség támogatottsága a tagság létszámának alakulásán is mérhet. Ma már közel 11 ezer tagunk van, a helyi szervezetek száma mintegy 230. Külön örülünk annak, hogy tagjaink között 3000 középiskolás korú diák is található.

 

Munkájukat az állami szervek és intézmények finanszírozzák, de jelen vannak a magánemberek és vállalatok is. Hogyan alakult ez az arány a fennállásuk óta eltelt időszakban, kiket sikerült mozgósítaniuk terveik megvalósításáért?

 

Az állami szervek korszakonként változó mértékben segítenek programjaink megvalósításában. Ezekben az években - az általános gazdasági helyzet miatt is - ezek a források leszűkültek. A gazdasági élet szereplői közül sokan csatlakoztak támogatóként, de közülük is – a válság hatására - az utóbbi időben többen visszaléptek. Igyekszünk a települési önkormányzatokat is mozgósítani, de ezek is fokozódó gazdasági gondokkal küszködnek. Dícséretet érdemelnek áldozatvállalásukért a magánszemélyek és civil szervezetek, nélkülük nem tudtuk volna megvalósítani évek óta folyó felvidéki beiratkozási ösztöndíj programunkat.

 

Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük?

 

A pénzügyi források szűkössége mellett sajnos meg kell küzdeni azzal is, hogy társadalmunkban még mindig nem alakult ki kellő mértékben a civil társadalmi magatartás, a jó ügyekben történő cselekvő összefogás; viszonylag kevesen vannak, akik a közösségi célokat magukénak érzik és azokért hajlandók áldozatot is hozni. Ez a magatartás nemcsak a magyarországi társadalomban, hanem a szomszédos országokban élő magyar közösségekben is széles körben tapasztalható.

 

Mire emlékszik a legszívesebben a Szövetség eseménydús éveiből?

 

Sok szép emléket hordozok magamban, az egyik legfrissebb ilyen emlék a tavalyi közgyűlésünk, amelyet a gyönyörű sárospataki várban tartottunk, abban a teremben, ahol 300 évvel ezelőtt Rákóczi a híres sárospataki országgyűlést tartotta.

 

Véleménye szerint milyenek a magyar anyanyelvi oktatás kilátásai a Kárpát-medencében? Hol a legtöbb a tennivaló ezen a téren?

 

Nem lehet elég sokszor hangsúlyozni: a határon túli magyar közösségek jövője a magyar oktatáson múlik. Akit magyar létére nem magyar iskolába íratnak be, elindult az asszimiláció útján. A magyar Parlament által 2001-ben elfogadott kedvezménytörvény is ezért helyezte a hangsúlyt a magyar anyanyelvű oktatást vállaló gyermekek, a magyar oktatási intézmények támogatására. Ilyen szempontból a Felvidéken és a Kárpátalján a legrosszabb most a helyzet. A Felvidéken azért, mert a kedvezménytörvény eredeti koncepciójának alkalmazására egy szlovák-magyar államközi szerződés nyomán nincs lehetőség, Kárpátalján pedig más módon igyekeznek visszaszorítani a magyar oktatást. A Rákóczi Szövetség Kárpátalján a magyar pedagógusokat támogatja, a Felvidéken pedig az iskolaköteles gyermekek beiratkozási ösztöndíj programjával kívánja segíteni a magyar oktatásügyet.

 

Nemrégiben együttműködési szerződést írtak alá a SMOSZ-szal. Melyek ennek a lényegi pontjai?

 

Az együttműködési szerződés keretében a Rákóczi Szövetség vállalja svédországi diákok meghívását nyári táboraiba, a SMOSZ pedig igyekszik támogatást nyújtani a Rákóczi Szövetségnek a határon túli magyar oktatás fejlesztését szolgáló és a magyar diákok ösztöndíjazását célzó kezdeményezéseihez.  Természetesen mindkét szervezet fontosnak tartja a személyi kapcsolatok bővítését, az egymás tevékenységéről a kölcsönös és rendszeres tájékoztatást.

 

Elnök úr, köszönjük szépen a beszélgetést, áldásos munkájukhoz további erőt, kitartást és szép eredményeket kívánunk!

 

         Sántha Ferenc


 

Határok nélküli emlékezet

Határok nélküli emlékezet

Kedves Olvasó! 2020. július 03.
Kedves Híradó Olvasók! A Híradó legutóbbi megjelenése óta sok minden történt. Az első, általam főszerkesztett lapot már Ózdra kézbesítette a posta Göteborg helyett. Ugyanis a koronavírus járvány miatt a Nemzetpolitikai Államtitkárság hazarendelte a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasait, köztük engem…
Tovább
A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

Kárpát-medence 2020. július 03.
Szállásunkat Ráróspuszta-Nógrádszakál nyaralóövezetében foglaltuk le. Ráróspuszta a ma határfolyót képező Ipoly mellett fekszik. Az Ipolyon az első világháború előtt közel 50 hídon lehetett átkelni – ezek nagy része megsemmisült az első világégés idején. 2011-ben, a Madách híd átadásával, újabb lépés…
Tovább
Kiállítás megnyitók Göteborgban koronavírus-krízis idején

Kiállítás megnyitók Göteborgban koronavírus-krízis idején

Képzőművészet 2020. július 17.
Autóval indultam svédországi otthonunkból, szombat délben kiállításnéző körútra. Már egy jó ideje nem láttam tárlatot. A múzeumok zárva vannak, és bizonyos galériákban telefonon előre egyeztetni kell látogatás előtt. Ebből a szempontból szerencsém volt május 9-én, hiszen négy megnyitón is részt…
Tovább
Trianon100

Trianon100

Felhívások 2020. július 03.
FELHÍVÁS! – Bennünk élő Trianon   Várjuk azokat a prózai alkotásokat, amelyek bemutatják a családi legendárium trianoni történeteit. Röviden: Trianon és a családom. Az alkotásokból válogatunk, a legjobbaknak helyet biztosítunk a Híradó nyomtatott változatában, illetve az online lapban. Beküldési határidő:…
Tovább

Egyesületek

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

Mesélj kicsit magadról! Hol születtél, hol nőttél fel? Marosvásárhelyen születtem, viszont csupán 1-2 évet töltöttem ott a nagyszüleimnél.…
Beszámoló a Magyar Ház Közösség életéről koronavírus-járvány idején

Beszámoló a Magyar Ház Közösség életéről koronavírus-járvány idején

Furcsa időt él a világ, amilyet még életünk során egyikünk sem tapasztalt meg. Fertőző betegségek, járványok mindig léteztek,…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A sikeres farsangi bálunk után március 7-én a Nydala Teaterben, Gajdó Delinke művésznő lépett fel a Szelíden és…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Szerencsére februárban még meg tudtuk tartani az évi közgyűlésünket, a vírus előtt. Nagy örömünkre sikerült megerősíteni a vezetőséget…
A SOMIT legsikeresebb virtuális tábora

A SOMIT legsikeresebb virtuális tábora

„A koronavírus-járvány továbbra is arra kényszerít, hogy a rendezvényeinket átszervezzük. A május 29-31-re tervezett családos táborunkat későbbi időpontra…
iHuset.16.

iHuset.16.

Egy magyarországi olvasótól az alábbi hozzászólást kaptam 2005-ben a legelső Huse.t-ről írt cikkemre:
Elköszönni, megköszönni, elbúcsúzni

Elköszönni, megköszönni, elbúcsúzni

Idei első vezetőségi gyűlésünket az akkor még javasolt előírásokon (tartsunk kartávolságot egymástól) kissé kuncogva ültük meg. Az előre…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME