A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nosztalgia, avagy a múlt hatalma

Az egyik legfontosabb lecke, amire az irodalom tanított, hogy ne ítéljek meg egy könyvet a borítójáról. Ezt a tanulságot próbálom nem csak szó szerint követni, hanem az élet más területein is észben tartani. A tavasz folyamán, miközben egy filmet néztem a moziban, rájöttem, hogy annak ellenére, hogy igyekszem mindenkinek és mindennek egyenlőesélyt adni, mégis az irodalomhoz való szeretetem egy csomó elfogultsághoz vezet. A szóban forgó filmet csak azért választottam, mert egy könyvön alapult, de a könyv nem volt ismerős számomra, és a témája sem volt olyan, amit gyakran szoktam olvasni. A könyvek nagy hatással vannak arra, hogy milyen filmeket választok, de vajon volt-e rá alkalom hogy egy film befolyásolta azt, hogy mit olvassak?

Az egyik kedvenc filmem, ami különlegesen nagy hatással volt rám, Woody Allen által rendezett Éjfélkor Párizsban című filmje. Woody Allen filmjei általában tetszeni szoktak, gyakran a filozofikus témájuk miatt. Ez a bizonyos film pont a címe miatt fogta meg a figyelmemet, hiszen Párizs az egyik kedvenc városom. A film főszereplője Gil, egy amerikai író, aki jegyesével Párizsba utazik. Gil szeret Párizs utcáin sétálni, és egy éjszakai bolyongás során egy elhagyatott utcai sarkon egy autóra talál, amelyről kiderül, hogy nem más, mint egy időmasina. Az időutazó masina 1920-ba szállítja vissza Gilt, ez Gil kedvenc korszaka. 

1920-ban az irodalmi színpad krémje között találja magát főhősünk, és olyan személyekkel kerül egy társaságba, mint Ernest Hemingway, F. Scott Fitzgerald, Gertrude Stein, Pablo Picasso és Salvador Dali. Ebben a korban Gil rátalál mindenre, ami után vágyik, és így egy kettős életet kezd élni. A nappalokat a jegyesével tölti a valóságban, ahol rájövünk, hogy Gil valójában boldogtalan, éjjel meg az általa „aranykornak” tekintett 1920-ban, ahol filozófiai beszélgetésbe vegyül kedvenc példaképeivel. 1920-ban megismerkedik egy titokzatos lánnyal, Adrianával, aki egyre inkább arra készteti, hogy megkérdőjelezze a jelent. Adriana szintén egy nosztalgikus lélek, és elcsalja Gilt a saját aranykorába, 1890-be. Gil ráébred, hogy a nosztalgia nem más, mint elvágyás a mindennapokból. A megszokott valóság szürkévé válik, ha hagyjuk és elfelejtjük értékelni a sok szépet, miközben csak a problémákra összpontosítunk. Gil végül úgy dönt, hogy a jelenben marad, és ott próbálja megteremteni az aranykort azáltal, hogy újra élni kezd, és nem csak passzívan sodródik az élet hullámaival.

 

A film témája egyből az egyik kedvenc regényemre emlékeztetett. F Scott Fitzgerald A nagy Gatsby címűregénye pont Gil aranykorszakában játszódik, csak a helyszín változik, Párizs utcái helyett az Egyesült Amerika Államokban találjuk magunkat egy kitalált városban. Gatsby, aki eredetileg egy szegény családból származik, szerelmes a gazdag és elkényeztetett Daisy Buchananba. Gatsby mindent megtesz, hogy elérje az amerikai álmot, és megszerezze Daisy kezét, majd kétes üzleteken keresztül milliomos lesz. A regény eseményei 1922-ben zajlanak le, a Jazz korában. Amerika az 1920-as években nagy gazdasági fellendülésben volt, az újgazdagok pedig pazarló, hedonista életmódot éltek. Gatsby hatalmas és elkápráztató bulikkal próbálja megragadni a most már férjhez ment Daisy figyelmét. A regény Nick Carraway szemszögéből van elmesélve, aki Gatsby szomszédja és Daisy unokatestvére. Gatsby az újonnan felhalmozott vagyonával újra akarja éleszteni a múltat, vissza akar térni abba az időbe, amikor szerelmes lett Daisybe, de ahol a vagyon és pénz nem jelent problémát többé. Daisy végül találkozik Gatsbyvel és titokban együtt töltik a nyarat. Gatsby meg van győződve, hogy ezúttal semmi nem kerülhet útjukba, Daisy el fogja hagyni a férjét, és végül együtt lesznek. Egy szerencsétlen baleset egy meleg nyári délután viszont véget vet mindennek. Egy egész napos ivászat és bulizás egy halálos balesetben végződik, amit igazából Daisy okozott, de amiért Gatsby magára vállalja a felelősséget. Daisy féltékeny férje pedig gondoskodik róla, hogy az áldozat férje Gatsbyn álljon bosszút.

A regény a 20-as évek hedonista világát kelti életre, mely a nagy bulikról és az alkoholfogyasztásról szól. Az elsővilágháború rémsége és a szesztilalom kora már a múlté, a fiatal újgazdag osztály szórakozni és élni akar. Gatsby története jó példa arra, hogy ez a fajta élet milyen következményekkel járhat. Amikor az emberi viszonyokat a pénz határozza meg, de ritkák az igazi személyes kapcsolatok, mi is a lényege az életnek? Gatsby a pénzt választotta a boldogsághoz vezetőúthoz, de rájött, hogy pénzen nem tudja megvenni azt, ami igazán fontos, se újraéleszteni azt, ami már a múlté.

Hogy miért tetszett ez a regény? Mert elgondolkoztatott, hogy mi is az, ami tényleg fontos az életben.  Ha pedig valaki jobban szereti a filmet, mint a könyvet annak ajánlani tudom a legújabb filmváltozatot, amelyben Leonardo DiCaprio egy felejthetetlen Gatsbyt alakít.

Balla Zsuzsa

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME