A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Ove Berglund kapta a Tóth Árpád-díjat

 

Ove Berglund svéd orvosnak, műfordítónak adományozta idén a Tóth Árpádról elnevezett műfordítói díjat a Budavári Önkormányzat. Az elismerést szeptember 1-én, szombaton négy adták át az alkotónak a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepén a budai Várban. 
 
A svéd műfordítót Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő köszöntötte, és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. A Budavári Önkormányzat 2011-ben alapította az irodalmi díjat Tóth Árpád születésének 125. évfordulója alkalmából. Az elismerést azok az alkotók, műfordítók kaphatják meg a szakmai szervezetek ajánlása alapján, akik tevékenységükkel gazdagították a magyar kultúrát, illetve hozzájárultak annak nemzetközi megismertetéséhez. 
A 2000 euróval, emlékplakettel és oklevéllel járó elismerést egyik évben egy hazai műfordító, a rákövetkezőben egy olyan külföldi alkotó kaphatja meg. Az első díjazott Tandori Dezső költő, író, műfordító, a kerület lakosa volt. Ove Berglund 1940-ben született Stockholmban. Az orvosi egyetemen szerzett diplomát, majd pár éven belül molekuláris biológiából tette le nagydoktori vizsgáját. Kutató biokémikusként dolgozott, majd 1978-ban állást ajánlottak neki az Egyesült Államokban, ahol érdeklődése az AIDS-kutatás irányába fordult. 1980-ban tért haza Svédországba, ahol a Karolinska Intézet AIDS-kutató csoportjának vezetőjévé nevezték ki. Tízévi kutatás után áthelyeztette magát a dél-stockholmi kórház AIDS-betegeket ellátó osztályára, ahol főorvosként, majd osztályvezető főorvosként dolgozott. Jelenleg nyugdíjas. 
 
Az elmúlt években több magyar író, költő versét fordította le svéd nyelvre, többek közt József Attila, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Radnóti Miklós, Lázár Ervin, Kányádi Sándor és Weöres Sándor műveit. Ove Berglund nem beszél magyarul, mégis azt vallja, hogy „a magyar az istenek nyelve, és azért teremtették, hogy az emberek költeményeket írjanak rajta.” A verseket először nyersfordításban fordíttatja le, majd a nyersanyagot finomítja.
Az első József Attila-kötet 2004-ben jelent meg En eld som bränner mig (Tűz, ami eléget) címmel. Azóta két Kányádi Sándor-, egy Babits Mihály-, egy Weöres Sándor-verseskötet és egy Lázár Ervin-mese jelent meg a kiadásában. Legutóbb, 2010 februárjában egy Radnóti Miklós-kötetet mutatott be. A Krig, död, kärlek című kötetben Ove Berglund harmincnégy Radnóti-fordítása jelent meg.
 
MTI
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME