A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Svéd-magyar testvérvárosok (1. rész)

A testvérvárosok az emberek közötti és a kulturális kapcsolatok együttműködését segítik elő

egy másik ország helységével, önkormányzatával vagy annak megfelelő helyi közigazgatásával. A testvérvárosokat, Európa egyes részein ikervárosoknak („twin towns”) vagy barátságvárosoknak („friendship towns”), német nyelvterületen partnervárosoknak („Partnerstädte”), Észak-Amerikában és Ausztrálázsiában nővérvárosoknak („sister cities”) hívják, a volt Varsói Szerződés tagállamaiban fivérvárosoknak („города-побратимы”) nevezték.

A testvérvárosi kapcsolatok a gyakorlatban sokszor diákcsereprogramokban, gazdasági-kulturális együttműködésben teljesednek ki.

Európában a legkorábbi ismert kapcsolatok 836-ban a német Paderborn városa és a francia Le Mans között volt.

Keighley, West Yorkshire, angliai városok már 1905-ben megállapodást kötöttek Suresnes és Puteaux francia városaival. Az egyik legelsőnek tartott modern testvérvárosi kapcsolat 1920-ban alakult ki az angol Keighley és a francia Poix-du-Nord város között, az első világháború után.

1924-ben Helge Bruhn a dán Föreningen Norden (Északi Egyesülés) főtitkára javasolta, hogy a helyi bizottságok együttműködjenek a többi északi országokban a hasonló bizottságokkal.

Az első ilyen testvérvárosi kapcsolat 1939-ben létesült a svéd Uddevalla önkormányzat és a dán Thisted önkormányzat között. Hamarosan követte testvérvárosi kapcsolatokat a norvég Skien önkormányzata, a finn Loimaa önkormányzata, és az izlandi Mosfellsbær városa.

A finn Téli Háborúban (1939. november 30.–1940. március 13.) Szovjetunió három hónap alatt lerohanta Finnországot. Az északi országok segítették és támogatták a háború sújtotta finneket.

A második világháború után elindult egy együttműködés abból a célból, hogy az európaiakat közelebb hozza egymáshoz, elősegítse a nemzetek jobb megértését és elősegítse a határokon átívelő tervek létrejöttét. Azóta Európában egyre népszerűbb, a testvérvárosok ötlete, és a többi kontinensre is átterjedt.

1989-tól a testvérvárosi kapcsolatokat az Európai Unió is támogatja.

Svédország az EU elnöksége alatt vette fel testvérvárosok együttműködésének tervét: Vänort (Testvérváros) 2001.

A gyakorlatban sokszor a testvérvárosi kapcsolatok általában iskolák, egyesületek és önkormányzati igazgatás közt történik abban a reményben, hogy így kicserélhetik ötleteiket és tapasztalatot szerezhetnek a közös problémák megoldásában.

A városok, önkormányzatok között tapasztalatcseréket szerveznek, így számtalan gyermek-, ifjúsági és felnőtt művészeti csoport, civilszervezet, diák, sportoló, vállalkozó látogathat el a baráti településre.

Svédország és Magyarország között több testvérvárosi kapcsolat található. Nehéz megmondani, hogy ma hány svéd és magyar település tart valamilyen kapcsolatot egymással.

 

Budafok-Tétény – Kristianstad kommun

Budafok-Tétény Budapest délnyugati részén, a Duna jobb partján található. Nagy-Budapest létrehozásakor 1951. január 1-én Budapesthez csatolt, Budafok megyei város majdnem teljes területének, valamint Nagytétény és Budatétény nagyközségeknek az egyesítése révén, ma Budapest városrésze a XII kerületben. Városrészei; Baros Gábor-telep, Budafok, Budatétény és Nagytétény

Többek közt nevezetességei; Budafoki városháza, Czuba-Durozier kastély, Memento Park, Nagytétényi Kastélymúzeum, Sacelláry-kastély, Törley-kastély, Törley-mauzóleum,

Budafok-Tétény teljes népessége 54 504 fő (2015. január 1.).

Kristianstads kommun (Kristianstadi járás [önkormányzat]) a dél-svédországi Skåne län-ben (Skoóne megye) található. Központja Kristianstad városa 39 762 lakossal (2015. december 31.). A Kristianstadi járás 35 körzetre van osztva, és a teljes népessége 83 403 fő (2017. március 31.), és ezzel Svédország 290 járásából a 25. 1 346 km²-vel Skoóne megye legnagyobb járása.

Itt található Svédország legnagyobb élelmiszer feldolgozó ipara, állattenyésztése, takarmány és más nyersanyag termesztése.   

2015. december 31-i adatok szerint a járásban lakó külföldi háttérrel rendelkező személyek száma a teljes népesség 21,49 %-a.

 

A Kristianstadi járásba már 1945 és 1956 után több magyar került, akik megtalálták számításukat az itteni élelmiszer és konzerviparban. 1975-1980 között és utána, több és több erdélyi magyar talált menedéket a járásban. Így 1981-ben az 1956-osok és az erdélyiek közösen létrehozták egyesületüket, a Kristianstadi Magyar Egyesületet. Az egyesület elnöke 1995. január 21-től a marosvásárhelyi Molnár Gergely.

A Kristianstadi járásban ma legkevesebb 1500-2000 magyar élhet.

 

Budafok-Tétény és a Kristianstads kommun 1998-ban kötött együttműködési szerződést.

A megállapodás magába foglalta a gazdasági élet, foglalkoztatottság, turizmus, a tapasztalatcsere, az ügyintézés, a képzettség fejlesztését, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködést.

A kapcsolat évről évre kevesebb lett, és ezért 2017 márciusában a járási képviselőtestület munkabizottsága úgy döntött, hogy a Budafok-Tétény testvérvárosi megállapodást befejezettnek tekinti. A jövőben az önkormányzati vezetők inkább a skandináv testvérvárosokat részesítik előnyben.

 

Dombóvár – Höganäs kommun

Dombóvár Tolna megyében található, és a Dombóvári járás székhelye. Szekszárd után a megye második legnagyobb városa, 2015. január 1-én 18 688 lakosa volt. 

Höganäs kommun Svédországban délen a Skåne nevű régió északnyugati területén található. 2017. június 30-án 25 929 lakosa volt.

Höganäs kommun az összes északi országgal kiépítette a testvérvárosi kapcsolatokat, valamint Magyarországgal és Németországgal.

A 2005-ben megkötött egyezmény értelmében a testvérvárosi kapcsolatok elsősorban az iskolai kapcsolatok, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködésre korlátozódnak.

A Dombóvár és Höganäs járás közötti testvérvárosi kapcsolatok elsősorban Höganäs járási vezetőség volt elnökének, Kovács Péternek köszönhető. Kovács 15 évi járási elnökség után egészségügyi okok miatt 2017 februárjában lemondott posztjáról, aki a „svéd FIDESZ”, a Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Koalíciós Párt) tagja.

 

Hajdúsámson – Leksand

Hajdúsámson egy város Hajdú-Bihar megyében, a Debrceni járásban. A városnak 2015. január 1-én 12 961 lakosa volt.

Leksand kisváros Leksands kommunban, Dalarnas megyében. Lakossága 2015-ben 6 107 fő volt.

2003 augusztusában Hajdúsámsonban lépett fel a svéd Leksands Folkdanslag Anders Tull vezetésével. Visszatérve Svédországba a svéd népzene együttes vezetője, Anders Tull azzal a kéréssel fordult a kisváros vezetőihez, hogy Leksand és Hajdúsámson vegyék fel a testvérvárosi kapcsolatot. Javaslatában említette, hogy hajdúsámsoni szereplésük alkalmából kapcsolatba kerültek Hamza Gábor polgármesterrel is, és aki érdeklődését mutatta egy testvérvárosi kapcsolat létrehozásában a két város között.

2003. szeptember 6-án a hírről a Dalarnas Tidningar (DT) is beszámolt. Anders Tull javaslatából azonban sajnos nem lett svéd-magyar testvérvárosi kapcsolat.

Heves megye – Värmlands län

Heves megye Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarországi régióban található. A megyének 2011. január 1-én 307 985 lakosa volt. Székhelye Eger.

Värmlands län (megye) Svédország Svealand nevű régió délnyugati részén található. A megyének 2017. június 30-án 279 535 lakosa volt. Székhelye Karlstad.

1993 óta a két megye sikeresen és eredményesen együttműködik. A testvérvárosi kapcsolatok a kultúra, az iskolai képzés, sport, a gazdasági élet fejlesztése, tapasztalatcsere a szociális gondozás és a természetvédelem területére terjed ki, valamint tapasztalatcserék a két megye tisztviselőivel.

Az együttműködés eredménye, hogy több svéd vállalat van jelen Heves megyében, pl. Swed-Jam, Elektromekan, Filipstads utazási iroda és a Kils lemezkészítő vállalat. A Karlstadi Egyetem is tervbe vette, hogy lehetséges az együttműködési megállapodás kötése az egri főiskolákkal.

2004-ben hármas szerződést kötött Värmland, Heves megye és az erdélyi Kovászna megye.

Kovászna megyének 2011-ben 201 177 lakosa volt. Székhelye Sepsiszentgyörgy.

A három megye együttműködésében elsősorban a gazdasági, szociális munka, hatósági szervek munkája, a kultúra, a turizmus, a megye fejlesztése a fontos, és az EU-val kapcsolatos munkák. A három megye tisztviselői tapasztalatcseréket tartanak, ahol kicserélik tapasztalatukat és tudásukat az EU-val kapcsolatos munkáikról.

 

Szöllősi Antal

A cikk folytatását a márciusi lapszámunkban közöljük.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2023. június 28.
Rendszerint a Nemzeti Összetartozás Napja környékén folytatom a lázas munkát, végzem az utolsó simításokat a júniusi Híradón. Ilyenkor elidőzöm kicsit az idézetek között. Végül ismét egy Kosztolányi Dezső részletet választottam. A következő oldalon olvasható.
Tovább
Pillanatkép. Három kortárs olasz regényről

Pillanatkép. Három kortárs olasz regényről

Könyvespolc 2023. június 28.
Három olasz könyvvel szeretném most megismertetni az olvasót. Paolo Giordano: A prímszámok magánya; Niccolò Ammaniti: Én és te; Stefano Benni: Gyorslábú Achille. Mindhárom kortárs alkotás, érdekes módon mindegyik fókuszában olyan szereplők állnak, akik képtelenek beilleszkedni a társadalomba külső és belső…
Tovább
Péter László kiállításáról Budakeszin 2023 januárjában...

Péter László kiállításáról Budakeszin 2023 januárjában...

Képzőművészet 2023. április 01.
Nagy pelyhekben kezdett szállingózni a hó, amikor autóval elindultam a város másik végére, Budakeszi irányába. Kezdetben még világos volt, de később a pénteki csúcsforgalomban rám esteledett. Amikor megérkeztem a polgármesteri hivatalhoz, már teljesen sötét volt. A belépőket követve rögtön néhány…
Tovább
Egy emigráns-immigráns, aki multikulti külhoni, de magyar – 2. rész

Egy emigráns-immigráns, aki multikulti külhoni, de magyar – 2. rész

Portré 2023. június 28.
Beszélgetések Csernák Mihállyal az életről, a munkáról, a családról, a történelemről és napjaink eseményeiről A svédországi Olofströmben telepedett le 1964-ben, és itt tartózkodott 2010-ig. Mihály nem az ötvenhatosok csoportjának tagjaként, hanem évekkel utánuk érkezett Svédországba, de ugyanazok a feladatok vártak…
Tovább
Beszélgetés Sándor Krisztinával

Beszélgetés Sándor Krisztinával

Portré 2023. június 28.
Brassóban született, jelenleg Csíkszeredában él. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, azóta számtalan közéleti tevékenységben vett részt. Neve összefonódott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, de legtöbben talán a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz Tusványos kapcsán hallottak róla, melynek hosszú ideig volt…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról…

Hírek a SOMIT háza tájáról…

2023. április 28-án délután 18 órakor ismét megnyíltak a hällebergai SIK Központ ajtajai, újfent helyet biztosítva a hosszú…
Fiatalos lendületet kapott a Boråsi Magyar Egyesület

Fiatalos lendületet kapott a Boråsi Magyar Egyesület

Az idei tavasz nemcsak a természetben hozott némi változást, hanem a Boråsi Magyar Egyesület életét is új lendülettel…
Kók György – a Kőrösi gazda

Kók György – a Kőrösi gazda

Szentekről, boldoggá avatottakról olvasva sokszor elgondolkozunk, hogy tényleg úgy lehetett-e, ahogyan a róluk szóló legenda mondja? Akiről én…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME