A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A svédországi magyar bevándorlás fejezetei - Ötödik rész - A jugoszláviai háború menekültjei

 
Az 1989-es kelet-európai radikális politikai és társadalmi változások során 1989. március 17-én Magyarország (a szocialista tömbből elsőként!) csatlakozott az ENSZ 1951-ben elfogadott menekültügyi egyezményéhez. Az egyezmény hatályba lépésekor több mint harmincezer, a Ceausescu-diktatúra elől menekülő - nagyrészt magyar nemzetiségű - román állampolgár tartózkodott Magyarországon (többségük le is telepedett, bár sokan csak átmenetileg).
 
A második legnagyobb létszámú menekültcsoportot a volt Jugoszlávia területéről érkezett magyarok képezték; ők több hullámban érkeztek Magyarországra, a szülőföldjükön dúló etnikai tisztogatás, majd pedig a szerb többség által a fegyveres konfliktusig fokozott helyzet következtében.
 
hiradokep (34).jpg
 
Mint ismeretes, ebben a térségben az országhatárok ide-oda tolódtak a történelem során, és a nemzetállamok etnikai és vallási homogenitásra való törekvése nemegyszer erőszakos asszimilációs gyakorlathoz vezetett. A nemzeti kisebbségek mindenhol megszenvedték ezeket az erőszakos törekvéseket. Az egykori etnikai térképek átrajzolódtak: egykor még zömmel magyar lakta falvakban a magyarok lassan-lassan kisebbségbe szorultak. A sokrétű, tervszerűen végrehajtott erőszakos demográfiai beavatkozás következményeként sok településen romlottak, vagy megszűntek a magyarok oktatási és kulturális lehetőségei. Jugoszlávia fölbomlásakor és a még ezután is folytatódó nézeteltérések és etnikai tisztogatások következtében sokan kerestek menedéket Svédországban is. 
 
Az 1990-es években a volt Jugoszláviából érkezett háborús menekültek - amilyen gyorsan csak lehetett - svéd állampolgársághoz folyamodtak (ellentétben az 1960-as évek bevándoróival). Nem ők voltak az egyetlenek: a balkáni konfliktus hatására ugyanis a régebbi, már Svédországban tartózkodó jugoszláv állampolgárok közül is sokan kérvényezték meg azt.
 
A Svédországba, de Németországba, Ausztriába és Svájcba is érkező menekültek döntését jelentősen befolyásolta, hogy ezen országok már eleve rendelkeztek jó anyagi exisztenciájú jugoszláv bevándorló közösségekkel. (Nemegyszer családegyesítés volt a formális ok.). A régebbi EU-tagországok egyre szigorodó bevándorlási politikájában sorra tűntek fel a gátló irányelvek és az ezt szolgáló gyakorlati intézkedések. Az a tény, hogy a volt Jugoszláviából mintegy hatvanezren Svédországban kértek menedékjogot, komoly megpróbáltatás elé állította az itteni menekültügyi hivatalt. A legtöbbjüknek aztán politikai és emberjogi alapon megadták a tartózkodási engedélyt. Svédország 1985-ben tíz, 1993-ban már kétszázhetven menekülttábort tartott fenn; meg is próbálta korlátozni a menekültek áramlatát, például 1993-ban a jugoszláv állampolgárok ellen vízumkényszert vezetett be, a bevándorlás megfékezésére.
 
hiradokep (35).jpg
Vukovar1991 - Kormos László közléséből
 
Ennek ellenére az 1990-es években, a délszláv válság idején,a háború intenzitása és elhúzódása miatt a jugoszláviai menekültek Svédországban a legnagyobb bevándorlócsoportot alkotják, amely a II. világháború után érkezett ide.
 
Svéd források szerint 1990-től 2003-ig 138 000 személy érkezett a volt Jugoszláviából Svédországba. Vajdasági forrás szerint 1991-től 2004-ig körülbelül ötvenezer magyar hagyta el Szerbiát, ebből húszezer férfi a katonai 
behívók elől. Hány magyar nemzetiségű érkezhetett ebből Svédországba - nem tudjuk, de tény, hogy elég sok magyar fiatal férfi került ide abban az időben. A sorozatos bombázások – az emberáldozatokon túlmenően –gazdasági romláshoz, nagyméretű elszegényedéshez vezettek. Jugoszlávia felbomlása után a bizonytalan, sőt, reménytelen jövőt látva sok magyar is szülőföldje elhagyását választotta. Szerbiában a statisztika újabban nem készít kimutatást a külföldre távozókról.
 
Mint ahogy erről már lapunk előző számaiban is írtunk, a svéd statisztikában sajnos csak a menekültek állampolgárságát tartják számon, a nemzetiségét nem. Aki öt év után kéri és megkapja a svéd állampolgárságot, azt svéd állampolgárként jegyzik nemzetiségtől függetlenül. Ezért nehéz pontosan megtudni a kisebbségből érkezett magyarok számát. Ebből a fonák helyzetből persze sok probléma adódott: milyen tolmácsot biztosítsanak a menekültnek, vagy milyen anyanyelvi tanárra van szüksége egy román vagy jugoszláv állampolgárságú, de magyar nemzetiségű gyermeknek.
 
Sok magyar – egyedülálló és családos - próbálja újrakezdeni életét Svédországban. A vajdasági magyarokra jellemző, hogy szívesen keresik meg és támogatják egymást. A szakképzettség, az iskolai és egyetemi végzettség is nagyobb arányú a ´90-es években érkezettek körében, mint az 1960-as években Svédországba került jugoszláviai vendégmunkásoknál. Pont úgy, mint 1956 magyar menekültjeinek az esetében, a szerb háború magyar menekültjeinek a többsége is a felsőfokú végzettséggel rendelkezők sorából került ki. 
 
Svédországban az emberséges életfeltételeknek és a megfelelő munkalehetőségeknek köszönhetően ezek a fiatal szakemberek talán már örökre ittmaradnak…
 
Szöllősi Antal
 
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2021. április 03.
Kedves Híradó Olvasók!   Habár lassan azt sem tudjuk már megszámolni, hogy a koronavírus-járvány hányadik hullámánál tartunk, de az még biztosnak mutatkozik, hogy itt a tavasz, s március idusán megemlékezünk az 1848/’49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, eszményéről, a magyar szabadságért…
Tovább
Weöres Sándor: A teljesség felé

Weöres Sándor: A teljesség felé

Könyvespolc 2021. április 18.
„Tested nem te vagy, hiszen csak anyag, mely folyton cserélődik: negyvenéves korodban húszéveskori testedből egyetlen parány sincsen. De érzelemvilágod és értelmed sem te vagy, hiszen még nem volt, mikor te már a bölcsőből nézegettél. Ki vagy? a határtalan, mely fogantatásodkor…
Tovább
Cigonya

Cigonya

Képzőművészet 2021. április 18.
Tihamért gyerekként ismertem meg Magyarkanizsán, a hatvanas években. Ötödikes koromban lehetett az eszmélésem. Akkor már túl voltunk jó néhány korcsolyázáson a befagyott Körös jegén, jó időben pedig pecázni jártunk a Bányába, vagy a Slajcra, kis Tiszára (a Tisza holtága) vagy…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább

Egyesületek

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

Már 2021-et írunk, de az elmúlt év eseményei továbbra is megnehezítik a mindennapjainkat. Ősszel ugyan még volt lehetőségünk…
Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Az elmúlt évben bizonyára sokunk fejében megfordult afféle gondolatok tömkelege, mint pl. „ennél rosszabb már nem lehet...”, „meddig…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME