A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Svéd tájak, magyar sorsok - IV. rész - Skåne

 

Svédország számtalan látnivalót kínál a turisták számára; az északi területek híres éjféli napsütésétől kezdve egészen a legdélebben fekvő, kontinentálisabb jellegű Skåne tartományban található kastélyokig. Tudni érdemes, hogy Skåne tartomány egykor Dánia fennhatósága alá tartozott, de végérvényesen az 1658-as Roskildei béke értelmében ez az országrész volt az utolsó, melyet beolvasztottak Svédországba. Skåne Svédország tízedik legnagyobb tartománya, valamint a harmadik legnépesebb országrész. 33 önkormányzattal büszkélkedhet, ehhez 1,2 millió a népsűrűség, mely 13 %-a Svédország teljes népességének. Itt délen a turisták bebarangolhatják a 2700 km hosszú tengerpartot, felfedezhetik a több tízezernyi szigetet, meglátogathatják az ősi városokat, lombos erdőket, régi kastélyokat és halásztelepüléseket. Svédország közlekedése fejlett, hiszen a főbb svéd városokat vonattal és repülővel is el lehet érni. Elsősorban az ország déli részén található jobban kiépített vasúthálózat, hiszen a lakosság nagy része ezen a vidéken él. A légi közlekedés is színvonalas, hiszen Malmötől 30 km-re található a három nemzetközi repülőtér egyike, a Sturup. Meg kell említenünk a vízi közlekedést is. A jelentősebb kikötővárosok szintén az ország déli részén találhatók: Helsingborg, Malmö, Trellebrog, Ystad, Simrishamn.

 

 

Svédországban a gyermekeket már kiskoruktól a természet szeretetére és védelmére nevelik. A nemzeti parkok kialakításával a későbbi generációknak is szeretnék megőrizni a természeti örökséget. Az ország déli részén található nemzeti parkok, mint a Söderåsen Nemzeti Park, a Dalby Söderskog Nemzeti Park és a Stenshuvud Nemzeti Park területét lombhullató erdő borítja, területük együttesen körülbelül 2000 hektár.

 

Megyeszékhelyünk Malmö, mely az ország délnyugati részén fekszik.

Az akkor még Dániához tartozó várost 1275-ben a lundi érsek alapította erődített révként. A 15. századra már Dánia egyik legnagyobb városa volt. Kereskedelme a heringhalászatáról vált ismertté. Új erődjét, a Malmöhus megépítését 1434-ben a város növekedése kényszeríttette ki. Malmö, Skåne tartománnyal egyetemben, csak a 17. században került Svédország birtokába. Gazdasága tradicionálisan a hajóépítésre és az építőiparra alapszik, azonban a mai napig Malmöben a legmagasabb a munkanélküliség.

 

 

Malmö feltérképezését érdemes az Óvárosban kezdenünk, a hangulatos utcákkal és régi házakkal. Látványos Malmö főtere, a Stortorg, melyet X. Károly Gusztáv lovas szobra ékesít, de itt találjuk a Városháza épületét és az ugyancsak lenyűgöző Tartományi Épületet is. Tovább sétálva egy kőhajításnyira találjuk a régi piacteret, a Lilla Torgot is, mely 1592-ben nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt. Errefelé kellemes, kiülős helyeket is találunk, ahová enni, inni is érdemes betérni.

 

Malmöhus

 

Skandinávia legrégebbi reneszánsz kastélyát, a ma múzeumként funkcionáló Malmöhust is ebben a városban találjuk, melyet a 15. század közepén Pomerániai Erik emeltetett.

Szemkápráztató látványosság az „égig érő” Turning Torso, mely egyben Svédország legmagasabb épülete. Malmö vízparti szakaszán, melyet egykoron az ipari jelleg határozott meg, ma egy olyan landmark épület található, mely a teljes városképet átalakította. Magas, kockákból álló épület. Spirális mozgás érzetét kelti a víz felé. Olyan, mint egy felkiáltójel, amely felhívja a világ figyelmét a régióra. Santiago Calatrava spanyol építész álmodta meg, 54 emelet, mely 90 fokban csavarodik meg saját tengelye körül, 190 m magas és 9, egyenként ötemeletes kockából áll. Mindegyik szint átlagban 400 négyzetméter alapterületű, a lakások száma minden emeleten eltérő.

 

Turning Torso

 

A nyugati kikötőben található a Ribersborg strand, egy mesterséges, sekély strand, mely Malmö partjai mentén nyúlik el. Itt találjuk a Ribersborgs Strandfürdőt is, mely az 1890-es években nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt, az emberek egész évben ide járnak úszni, egy jó forró szauna után nem egyszer a téli, jeges vízzel is dacolva. A Nyugati Kikötő hosszú sétánya is kedvenc nyári pihenőhelye a malmöieknek.

 

Malmö utcáit színesítve, különböző népek konyháival és számos eseménnyel örvendezteti meg a helyieket és a turistákat az augusztusban megrendezésre kerülő Malmöfestivalen. Koncertek, kulturális műsorok, valamint érdekes és vidám programok kicsiknek és nagyoknak egy héten keresztül.

 

Malmö Stortorg

 

Ha kirándulni szeretnék, az Öresund hídon át Dániába is átruccanhatunk, 2000 óta az Öresund híd köti össze a várost Koppenhágával. Az Öresund-szoroson ível át ez a monumentális mérnöki alkotás, amelyen közút és vasút egyaránt halad. Hossza 7845 méter, ami azonban csak a fele a tengerszoros távolságának: a híd ugyanis a svéd partról egy, a tenger közepén emelt mesterséges szigetre vezet, ahonnan a maradék távot a föld alatt, alagútban teszik meg a járművek.

 

Lényeges megemlíteni az évente mintegy 24 ezer diákkal működő Malmö Högskola-t, mely a város közepén fekszik. Az 1998-as alapítás óta a főiskola megduplázta a diákok számát, így mára már az ország legnagyobb főiskolájává nőtte ki magát.

 

Érdemes ellátogatni a világ harmadik legnagyobb Ikea áruházába is, mely 2009 októberében nyílt meg Malmöben, a Svågertorp-on. A megnyitó napján mi is ellátogattunk oda.

Egyéb látnivalók, ha erre jártok kedves barátaink: a Jägersro Galopp pálya, a Szent Péter templom, a Malmö Arena, az Operaház.

 

Triangeln Állomás

 

2010 decemberében adták át a malmöi Központi pályaudvar egy részét, valamint az újonnan megépült földalatti vasútvonalat. Ez nagy mértékben megváltoztatta a városon belüli közlekedést is, a föld alatt új állomások épültek, ennek következtében rugalmasabb és zökkenőmentesebb lett a városi forgalom.

 

Központi Pályaudvar

 

Jó magam Budapesten születtem és nőttem fel. 11 évvel ezelőtt egy váratlan és kihagyhatatlan lehetőség kínálkozott. Egy főiskolai csoporttársam hívott fel Svédországból, segítségre volt szüksége egy éppen akkor nyíló konduktív mozgásközpontba. Konduktor – tanítói szakon végeztem Budapesten a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetében, munkát pedig Európán belül szerettem volna találni. A döntést meghoztam, összecsomagoltam és felültem a Svédországba induló első buszra. Már aznaptól elkezdődött Rosenheim Ilonával a barátságunk, ami azóta is tart, hiszen mindketten Malmöben vertünk sátrat végül. A SOMIT keretein belül találkoztam férjemmel, Attilával, azóta két gyönyörű fiúgyermek büszke szüleivé váltunk. Mi magunk kedveljük Malmöt. Hogy is mondják a svédek? Számunkra „lagom”, valahol a nagyváros rohanó világa és a kisvárosi, falusi élet nyugalma közt bújik meg.

 

Kérlek, tartsatok velem a Híradó következő számában is, amikor bemutatom nektek Skåne tartomány nagyobb városait és látnivalóit is.

 

Kádár Dóri

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME