A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Svéd tájak, magyar sorsok - III. rész, Blekinge


Blekinge némi dán történelemmel spékelt, egy adag európaisággal fűszerezett, és dúsan tenyésző növényzettel díszített, sűrített Svédország. Akárcsak Skånét és Hallandot, Blekinge tartományt is sokáig szoros szálak fűzték Dániához. Földrajzi adottságai azonban mások: sok itt a termékeny völgy és partsáv, melyeket erdővel borított dombok kerítenek. A sík résztől északra sziklás, erdős vidék kezdődik. Ha azt mondjuk, Skåne Svédország éléstára, akkor Blekinge Svédország virágos- vagy gyümölcsöskertje. Tenger, erdő, tavak, gyors sodrású patakok, varázslatos szigetvilág, Földközi tengert idéző strandok, festői halásztelepülések, hatalmas mezők, romantikus tanyák, erdei tisztások, és öt, városnak álcázott gyöngyszem, az egymástól nagyjából 30 kilométeres távolságra fekvő Karlskrona, Ronneby, Karlshamn, Sölvesborg és Olofström: ez Blekinge.

 

 

Blekinge Svédország egyik
legdélibb megyéje


XI. Károly által a XVII. században alapított Karlskrona, Blekinge fővárosa volt a svéd flotta főhadiszállása; jelenleg is a haditengerészet épületei uralják a városképet. Érdemes meglátogani a Varvsmuséet-et (Hajóépítészeti Múzeumot), amely korábban matrózlaktanya volt, vagy sétahajóval elutazni Kungsholms Fort-ba, Svédország egyik legrégibb, ma is működő katonai tengerészeti bázisára. Karlskrona két nagy templomát, a Szentháromság és a Frigyes templomot az ismert svéd építész, ifj. Nicodémus Tessin tervezte. 1981októberében Karlskrona világszenzáció lett: Whiskey on the Rocks címen értesült a világ arról, hogy a kalskronai szigetvilág szikláin fennakadt az U137-es, Whiskey tipusú szovjet tengeralattjáró!

 


Ronneby erősen vastartalmú ásványvizéről híres, amely 1705-ben, egy kút fúrásakor tört fel. A kút köré szabályos üdülőtelep épült, mondhatni igazi borszéki (ásványvízforrásairól híres erdélyi település – szerk. megj.) stílusban! A legnagyobb szállodát 1897-ben építették; ez 1959-ben teljesen leégett; helyébe egy modern épült. Az üdülőtelep köré létesített park 2005-ben megnyerte Svédország legszebb parkja, 2006-ban pedig Európa negyedik legszebb parkja címet. Ronneby másik látnivalója a XII. században épült erődtemplom. Ronneby és Karlshamn között található észak legnagyobb szafariparkja, Eriksberg.


A szerény, csendes kis város, Karlshamn szorgalmas lakói sokáig élték a maguk küzdelmes kis életét. A napóleoni háború kezdetével azonban Karlshamnba beköszöntött az aranykor! A franciák kitiltották a kereskedelmi hajóhadat minden európai kikötőből. Ám az angol hadiflottának ügyes svéd kereskedők segítségével mégis sikerült Svédországon, nevezetesen Karlshamn kikötőjén keresztül becsempésznie az árut. Ebben az időszakban sok karlshami családnak sikerült módfelett meggazdagodnia, mivel az olcsón felvásárolt csempészárut hatalmas haszonnal adhatták tovább. Később különösen az élvezeti cikkek forgalma hozott sokat a karlshamni kereskedők konyhájára! Óriási szeszgyár épült a kikötőben, híres lett az eredeti Carlshamns Flagg puncs és a Renat Brännvin pálinka. Fellendült a dohányipar és a játékkártyagyártás. A karlshamni puncshoz hasonló jó hírnevet szerzett a tubák, a Dahléns Snus. Az erről szóló kiállításokat a Konsthallban és a Múzeumkertben lehet megtekinteni. Karlshamn a svéd történelem szomorú korszakának is mementója: kikötőjéből az 1800-as évek derekán és az 1900-as évek elején több százezer svéd vándorolt ki Amerikába. A kikötőre néző dombon Axel Olsson szép szobra, a Karl Oskar és Krisztina őrzi emléküket.


A gazdag vaslelőhely kitermelésekor kialakult Olofström, Blekinge egyetlen szárazföldi városa, amely az utóbbi száz év alatt nőtte ki magát jelentős iparvárossá. Itt épült fel többek között a Volvo gépkocsigyártás egyik részlege, mely sok száz embernek biztosít megélhetést. A szép fekvésű városka sok tavával, erdőkkel borított lankás dombjaival igazi turistacsalogató. Olofströmtől nem messze, Jämnshögben született a Nobel díjas svéd író, Harry Martinsson.


A karlshamni szigetvilág legdélebbi szigete, a szárazföldtől mindössze 5 km-re fekvő Tärnö kis halászfalut rejteget. Annak ellenére, hogy már régóta nem lakják halászok, a házak megőrizték eredeti jellegüket. Tjärö az egyik legszebb sziget, ahol vendéglő és turistaszállás várja a vendégeket. Itt is megállt az idő: a házak külsőre az 1930-as éveket idézik. A karshamni csempészhajókat az angol hadiflotta védte, melynek egyik titkos bázisa a karlshamni öbölben fekvő Hanö szigeten volt. Az angol temetőben 15 angol katona pihen. Érdekes a sziget hegyesebbik végén található Bönsäcken (Imazsák) nevű, különböző nagyságú és alakú csiszolt kövekből álló, a tengeri áramlatok hatására alakját változtató földnyelv. Természetvédelmi terület; gyönyörű színű és alakú köveit tilos elvinni.


Sölvesborg barátságos város. Lakosai rövid sétával vagy a tengeröbölbe, vagy csodás bükkerdejébe juthatnak. Jó itt élni, barátságos közelségben a természettel, és mégis városban, méghozzá olyanban, ahol az emberek törődnek egymással. Így jellemezhető Sölvesborg, egyike azoknak a lassan eltünedező középkori városkáknak, amelyek az évszázadok alatt is megőrizték jellegüket. Fő látnivalói az egykori dán védővár romja és a Szent Miklósról elnevezett, XIII. századi templom. A Sölvesborghoz tartozó kis halászfalucska, Norje, lassan világszerte ismertté válik a minden év júniusában megrendezett rockfesztiválok házigazdájaként. A másik kis tengerparti település, Hällevik pedig a hagyományos, Tradjazz fesztiváljairól vált ismertté. Sokszor lép fel itt magyar együttes is - az idén például a Budapest Ragtime Band: briliáns hegedű- és xilofonjátékával elkápráztatta a dszesszimádó svéd publikumot.


Blekingében fejlett a kőbányászat; a szürke, fekete és a vörös gránit e vidéknek az aranya, bár a múlt század több száz bányája közül ma mindössze néhány működik. A gyönyörűen erezett fekete és vörös gránit világhírűvé tette Blekingét. A budapesti Országház bejárati főlépcsőjét szegélyező oszlopok közül nyolc is innen származik. A monolit (egy darabból kifaragott) pillérek mindenike hat méter magas és 4 tonna tömegű, és II. Oszkár svéd király ajándékaként kerültek ide. Talányos a blekingei gránitrendelés története. A második világháborúban a németek üzletet kötöttek a blekingei, skånei, smålandi és a bohusläni kőbányákkal. Hatalmas mennyiségű gránitot rendeltek, ki is fizették, a svédek ki is termelték, de 1943-ban, a háború alakulása miatt már lehetetlenné vált az átadás. Az iszonyatos mennyiségű követ jobb híján a tenger partján halmozták fel, ahonnan az, máig sem tisztázott módon, eltűnt. Kőrejtély. Rejtélyes a tíz darab faragott, feliratos, több mint ezer éves blekingei runakő is. Ezeket 600 és 1100 között emelték; ma már nem mindenik áll az eredeti helyén. A Stentofte követ például Sölvesborgban, a Szent Miklós templomban őrzik; az Istaby követ 1878-ban a stockholmi Történelmi Múzeumba szállították. Ronnebytől keletre egy nagyon különös, feliratos runakő található, a Björketorpsstenen, mely 4 méteres magasságával Svédország legmagasabb runaköve. A 600-ban kifaragott kő felirata egy átok:”... Aki megsérti ezt az emlékhelyet, örökre gyötrődhet a gonoszságtól. Reá álnok halál vár. Én pusztulását jósolom”.


Magyarok Blekingében


Egy mondás szerint a világon mindenütt vannak magyarok, és ahol nincsenek, oda nem is érdemes menni! Ha ez igaz, akkor talán néhány kisebb falutól eltekintve Blekinge minden településére érdemes ellátogatni - egy-két magyart mindenütt találunk. És ahogyan Blekingét Svédország sűrítményének nevezik, magyar lakosságát is nevezhetjük az egykori Nagy-Magyarország sűrítményének. Élnek itt Bánátból, Kárpátaljáról, Felvidékről kitelepültek; Blekinge ipari létesítményeiben Újvidékről, Szabadkáról, Zomborról jött magyarok kaptak munkalehetőséget; néhány anyaországi ötvenhatos Jämnshögben és Karlshamnban telepedett le, Sölvesbogban pedig zömmel erdélyiek találtak új otthonra. A blekingei magyarok a Kristianstadi Magyar Egyesület tagjai, a katolikusok Olofströmben gyűlnek össze misére, a sölvesborgi kolónia pedig megalapította a Sölvesborgi Magyar Protestáns Egyházi Közösséget. Blekinge magyarsága jelen van mind az egyházi, mind az egyesületi életben.

 


Én magam erdélyi származású vagyok, onnan hoztam magammal a természet szeretetét. Szerencsés vagyok, mert foglalkozásom egyúttal szenvedélyem is. Egyszemélyes vállallatom, az Ursulas äventyr keretében megpróbálom bemutatni az érdeklődőknek kis megyénk minden szépségét. A tengerre vágyók kajaktúrán ismerkedhetnek meg Blekinge csodálatos szigetvilágával. Mörrum pataka a smålandi határtól a tengerig 30 km hosszan kiváló lehetőséget kínál a vadvízi kajakozásra. Nem csak helybélieknek, hanem a Németországból, Dániából, Hollandiából idelátogató turistáknak is szervezek vadvízi túrákat és kirándulásokat, hiszen e sport gyakorlására 800 km-es körzetben Mörrum a legalkalmasabb sebesvizű patak. Érdekes és hangulatos túrákat tudok szervezni, akár egyéni érdeklődőknek, akár 300 tagú csoportoknak is, kinek-kinek a maga igénye szerint. Gyermekes családoknak kirándulást, vállalatoknak csapatépítő túrát, baráti társaságoknak akár kemény kihívásokat is. A blekingei őskőzetben kialakult barlangok megtekintésére is túrákat szervezek, megtanítom sziklát mászni az extrém sportokat kedvelőket.

 

Emese barlangászás közben


Közel negyedszázada élek itt, és bátran állítom: kicsi megye Blekinge, de nagyon szeretnivaló.


Bálint Emese Orsolya

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME