Jézuska báránykája.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány és egy kisfiú. Kedves, ügyes gyerekek voltak, szót fogadtak, jól tanultak, nem csintalankodtak, nem rosszalkodtak, szóval annyira jók voltak, hogy szinte azt kell mondanom, hogy ilyen gyerekek csak a mesében léteznek! Soha nem sírtak, nem kiabáltak, mindig csak kacagtak, énekeltek, nem is tudták, mit jelent az, hogy szomorúság!

Akár hiszitek, akár nem, hogy mégis megismerkedtek a szomorúsággal, pont egy szép karácsonyi éneknek köszönhették. Ez az ének így szól:

Jézus ágyán nincsen paplan,

 hogyne fázna az ártatlan,

nincsen neki bundácskája,

elveszett a báránykája!

Read more: Jézuska báránykája.

Bodor Miklós: Betlehemi csillag

Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve Mária
újszülött kis Fiát.

Karácsony este van
csend honol a tájra
szeretet szívekben
békesség hazája.

Harang hangja kondul
hótakarta tájon
templomba hívogat
havas pusztaságon.

Harangszó hívogat
zengő szép zenével
egybeolvad hangja
hívők énekével.

Egy család asztalnál
szívük valakit vár,
Ki nem jöhet haza
üres egy szék egy tál.

Zöldel a fenyőfa
besétál a házba
ünnepre öltözik
csillogó ruhába.

Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve Mária
újszülött kis Fiát.

 

József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
ůgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

Heinrick Heine: Háromkirályok napkeletről

A három királyok napkeletről

bezörgettek minden házba:

„Melyik a betlehemi út,

te kedves fiú, te lányka?”

 

De nem tudta ifjú, és nem tudta vén,

és tovább ballagtak hárman:

egy csillagocskát követtek ők,

mely tündöklött kedves-vidáman.

 

És József háza fölött megállt,

ott bementek, meghajoltak:

a kisborjú rítt, a gyermek sírt,

s a három királyok danoltak.

 

/Ford.: Fazekas Anna/