A Kékvirág anyanyelvi tábor egyik állandó programja a nyelvi játékok. A szókeresők, helyesírás, játékos nyelvgyötrők, mindenféle „kitalálós”, szójátékok, nótaszöveg-kiegészítések mind-mind a gyermekek szókincsének fejlesztését célozzák. Akkor is nyertesek a gyerekek, ha nem tudják helyesen megoldani a feladatot, mert legalább elolvassák azt, és ez által új szóval, kifejezéssel ismerkednek meg. Az új feladatsor közlésekor a táblára felkerül az előző napi feladatsor helyes megoldása is, így könnyen ellenőrizhetők a megfejtések, netán tévedések.
Becsengetett a házmester, átadott egy szórólapot, melyben az állt, hogy karbantartó munkálatok miatt elzárják a vízvezetéket. Öt éves unokám kétségbeesetten kérdezte:
Városkánk kastélyparkjában sétáltam az unokáimmal. A gyerekek elkezdtek játszani. A kisfiú egy nagy lapos követ kinevezett kályhának és azt mondta a húgának, hogy most ne húst süssenek, hanem inkább levest főzzenek. Egy ágacska volt a kés, a falevelek az aprítani való. Vagdosott, közben magyarázott:
- Most gulyást főzünk. Fogok egy gólyát...
Mennyivel értelmesebb lett így a gulyás, illetve gólyásfőzés! Mert mit tudja egy svédországi magyar kisgyerek, mi fán terem a gulya és a gulyás? A gólya meg itt van a szeme előtt.
Egy másik alkalommal észrevettük, hogy a kastélypark szabadtűzhelyéről használat után nem takarították el az elégetett faszenet. A kisfiú felszedett egy kis botocskát a földről, és odakiáltott nekem:
- Mama, gyere, levest főzünk. És elkezdte kavargatni a szenet. Megkérdeztem, mi is lesz ez ebből?
- Nem látod, Mama, káposztaleves – kålsoppa!
Svédül a káposzta kål a szén kol, mindkét szót „kól”-nak ejtik.
Álom
A három éves Olívia keservesen felsírt álmában. Reggel az édesapja megkérdezte, mi történt, miért sírt éjjel? Fájt valamije, vagy talán rosszat álmodott?
- Azt álmodtam, hogy az ágyamra mászott egy nagy pók. – mondta a kislány.
- De drága gyermekem, hát miért nem szóltál nekem? – kérdezte az apa
- Hogy szólhattam volna? – kérdezte a kislány csodálkozva - Te nem voltál benne az álmomban.
Erdőtől a fát…
Egyik évben a svédországi iskolákban afrikai faültető segélyakció indult. A mozgalmat a nagy fa-fogyasztó, az IKEA bútorgyár hirdette meg azzal a céllal, hogy a fásítás által könnyebbé tegyék az afrikai gyerekek életét. A svédországi gyerekek kupakokat gyűjtöttek, valami módon azt is kiszámították, hogy hány kupak szükséges egy facsemete vásárlásához. A gyerekek szorgalmasan hordták a kupakokat, számolgatták, mennyivel járulnak hozzá az akcióhoz. Viktor unokám elmesélte az apjának, mennyire állnak a gyűjtéssel. Aztán nagyon elgondolkozó arccal hozzátette.
- Csak azt nem értem, mit kezdenek az afrikai gyerekek ilyen sok fával?
Telihold
A következő történetet Maróti László Göteborgból küldte be.
Kislányunkról jutott eszembe: magyarul már beszélt, de amikor első napjait töltötte az óvodában, naponta több és több svéd szó ragadt rá. Egy nyári estén jött elém a szomszédék Rogerjával, s meglátta az akkor még alacsonyan álló hatalmas teliholdat. Azt mondta Rogernak:
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
