A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Harminc éve történt

Ingrid és Barbro, valamikori nyelvtanárnőink jóindulatú, segítőkész emberek voltak. Kedvességükkel, odafigyelésükkel sokunkat átsegítettek a kezdeti nehézségeken. Az iskolai foglalkozáson kívül is találkoztunk, barátnőmet, Évát és engem gyakran meghívtak egy-egy kávézással, uzsonnával, esetleg ebéddel egybekötött beszélgetésre. Nagyon jól esett törődésük, el is határoztuk, amint lakáshoz jutunk, viszonozzuk kedvességüket. Mikor Évának sikerült berendeznie a lakását, tanárnőinket férjestül meghívtuk ebédre. A menüt természetesen úgy állítottuk össze, hogy bemutathassunk néhány nem túl nehezen emészthető magyaros fogást. Csak egy dolgon akadtunk fel, mégpedig egy általunk elég sokat vitatott svéd furcsaságon. Tudniillik, valahányszor náluk ebédeltünk, ebéd előtt tálalták fel a kávét, süteményt. Ebéd után is volt kávé, meg sütemény is, tehát mi, azt a bizonyos ebéd előtti kávézást úgy könyveltük el, mint valami előétel-félét. Tanácstalanok voltunk, hogyan csináljuk? Inkább arra hajlottunk, hogy a kávézást ebéd utánra hagyjuk, és rendes előétellel kezdjük az étkezést, végül is abban egyeztünk meg, hogy csináljuk úgy, ahogyan ők szokták.

Félreértés

Karlshamn közelében található Blekinge jellegzetes és a helyi, Granit sziklamászó klub (Klätterklub Granit) tagjainak  közkedvelt gyakorló helye, a Pengaberg. Közel 20 méteres magasságával, kellemes fekvésével, meredek falaival szinte csábítja a kihívásokat, nehézségeket kedvelőket.

A sziklamászó egyesület 1990-ban alakult négy lelkes alpinista kezdeményezésére. Emese, az erdélyi hegyek, barlangok szerelmese, alig néhány hónapja élt Blekingében, mikor boldogan fedezte fel egy sziklamászó egyesület alakítására szóló felhívást. Természetesen jelentkezett, s így lett ő is alapító tagja a társaságnak. Míg tanulta a nyelvet, a klub amellett, hogy remek sportolási, kikapcsolódási lehetőséget nyújtott, baráti kapcsolatok kialakulásában is segített. A klubtagok minden szabadidejüket a Pengabergen töltötték, tanulmányozták, tisztították a hatalmas mászó felületet, és megpróbáltak megtervezni, majd kialakítani különböző nehézségű, úgynevezett traszékat, mászó útvonalakat. Minden kialakított útvonal nevet kapott, és pontos térkép is készült róla. Mark Jansson lelkes, ügyes alpinistának sok heti munkával sikerült kialakítani egy érdekes, nehéz pályát, melyet büszkén nevezett el saját magáról. Így lett a pálya neve Jansson frestelse, azaz Jansson kísértése, csábítása.  Az útvonalat természetesen az egész tagság kipróbálta rendre, a premier és a névadás nagyszerűen sikerült, mindnyájan egyetértettek abban, hogy a pálya teljesítése átlagon felüli erőfeszítést igényel.

Tanítónő vagyok, nem csak tanítani szeretek, tanítványaimmal, a szülőkkel kellemes baráti légkört próbálok kialakítani. A legtöbb szülő, ha éppen nem siet munkába, haza, ügyes-bajos dolgait intézni, könnyen kapható egy kis laza beszélgetésre, mely nem mindig a gyerekről szól, és mégis róla, hiszen az ilyen beszélgetések által ismeri meg a szülő a nevelőt, és viszont. Éppen ezért azonnal felfigyeltem arra, hogy az egyik jó kedélyű, általában vidám anyuka, aki mindig megállt egy-két szóra, kissé bosszúsan nógatja gyermekét.

-         Sietnünk kell, tele van a kocsim hallal- magyarázkodott felém fordulva.

Másnap aztán elmesélte, hogy a férje imád horgászni, minden szabadidejét azzal töltené. Ez nem lenne baj, gondot az okoz, hogy a családban senki sem szeret halat enni. Az apuka sem. Ezért aztán egy-egy ilyen horgászással eltöltött nap után az anyuka megpróbálja elajándékozni a fogást, de lassan már kerülni kezdik őket az ismerősök, nehogy újabb haladománnyal kedveskedjenek nekik. Kissé bizonytalanul rám nézett és reménykedve megkérdezte:

-         Te és a családod szeretitek a halat?

-         Igen, - mondtam mosolyogva.

-         Óh, de jó, akkor legközelebb neked adjuk a zsákmányt!

Beszélgetésünket el is felejtettem, sok volt a tennivalóm. Szülői értekezletet hívtam össze, és a gyűlés végén megkértem a szülőket, hogy akinek a kertjében van almafa, szedjen össze egy pár almát, mert a következő hét témája az ősz, és ezzel kapcsolatban az alma lesz. Az egyik szülő megkérdezte, hogy az, akinek nincs almafája, az mit csináljon? Nekem a kérdésről hirtelen eszembe jutott nagyapám meséje az egyszeri falusi tanítóról, aki felszólítja a gyerekeket, hogy következő napra mindenki hozzon egy tojást, mert arról fognak tanulni. Az egyik gyerek megkérdezi, hogy akinek nincs tyúkja, az mit csináljon? - Hát az hozhat szalonnát, - válaszolta a praktikus tanító.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. március 10.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Tovább
David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

Könyvespolc 2025. március 11.
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME