A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A kis nyelvész
Nyaralni készült a család, ez úttal a távoli Thaiföldre. Az 5 éves Viktort komoly, tudományos gondok foglalkoztatták:
- Mondd Papa, tájföldön hogy beszélnek az emberek? Tájszólással?
 
 
Kinek mi a jó!?
A jóság és a gonoszság kapcsán a mennyországról és a pokolról beszélgettünk. Viktor elgondolkozva mondta:
- Én azt hiszem, hogy az angyaloknak rossz a pokolban, de az ördögöknek a mennyország a pokol.
 
Láz
Tündike belázasodott, nem volt jól. Oszkár nem értette, mi van a húgával, ő játszani akart vele és elég erőszakosan próbálta rávenni erre. Anyjuk rászólt, ne rángassa Tündét, mert lázas. Oszkár érdeklődött, honnan lehet ezt tudni, mire az anyjuk rámutatott a kis betegre:
- Tapintsd meg itt a Tünde homlokát - magyarázta. Oszkár meglepődve, és értetlenül nézett az anyjára és azt kérdezte:
- Mi van? Ki itta meg a Tünde homlokát?
 
Segesvári óratorony 

CIMG1443

Néhány évvel ezelőtt idősebbik lányom erdélyi körutat szervezett svéd munkatársai számára. A kiránduláson természetesen saját férje és fia, Balázs is részt vett, meg jómagam, kit születésnapi ajándékul leptek meg ezzel az úttal. 
A körút csodálatosan sikerült. Repülővel Budapestre, majd Marosvásárhelyre utaztunk, ahol már várt ránk egy bérelt kisbusz. Székelyudvarhely, Segesvár, Zágon, Brassó, Sinaia, Törcsvár, Bilea-tó, Szeben, Torockó, Torockó-szentgyörgy, Torda, tordai hasadék, Kolozsvár – a sok és szép látnivalót, élményt nyújtó útvonalon rengeteg fénykép, video is készült, melyeket a kiránduláson résztvett unokámmal rendre, részletes magyarázat kíséretében osztottunk meg az  itthon maradtakkal, Tündével és Oscárral. Ilyen módon ők is részesévé váltak úti élményeinknek, egyúttal felébresztettük bennük a személyes élménygyűjtés igényét. Hogy mesélésemet milyen figyelmesen hallgatták, arra jó példa Segesvár elnevezésének felfedezése.
A gyerekeknek elmeséltem, hogyan, mikor, kik alapították a várost. Hogy nem csak történelme, de szép, érdekes, értékes épületei is figyelemre méltóak. A középkorból fennmaradt várfalnak különösen az egyik bástyájáról, és a benne a még most is működő óráról meséltem részletesebben, tetszett nekik. Az óratorony a középkor óta a vár bejárata, ami elválasztja az Alsóvárost a Felsővárostól. Az óratoronyról általunk készült fényképeken nem nagyon lehetett kivenni a figurákat, de hasonló óraszerkezetet már láttak a lundi Dómban. Ezért könnyen el tudták képzelni a segesvári toronyablakban megjelenő szobrocskákat, melyeknek egyike egy ülő férfi (feltehetően egy apa, vagy tanító) térdén hasaló gyereket ábrázol, amint egy pálcával éppen kiporolják a nadrágját. 
- Aha, - mondta Oscar – most már értem! Hát ezért hívják a várost Segesvárnak!

Unokáim  nagyon éhesen érkeztek, nehezen tudták kivárni, hogy az étel ehetőre hűljön. A férjem, hogy elvonja a figyelmüket, azzal szórakoztatta őket, hogy ő a macska, a gyerekek meg az egerek. Ebéd közben Oscar leejtette a kanalát, felvettem, megmostam, visszaadtam neki, de úgy látszik, Oscar ebben jó játéklehetőséget fedezett fel, mert mindegyre le-ledobott valamilyen evőeszközt. Mikor ráuntam azok felszedegetésére, megkérdeztem, okos nagyfiú létére, hogy tud ilyen bután viselkedni. Mire felháborodva mondta:

-          De Mama, az nem nagyobb butaság, hogy Tata azt mondja, ő a macska?

A délután folyamán azért lelkesen játszották ezt a játékot: az „egérgyerekek” elbújtak, többnyire az asztal alá, a nagyapjuk meg mint macska, nyávogva kereste őket, mondogatva, milyen nagyon éhes, szeretne már elkapni egy egeret. Annak rendje és módja szerint meg is találta őket, de ahelyett, hogy hagyták volna megfogni magukat, Oscar hirtelen felé karmolt, majd Tünde is ezt tette. A férjem meglepődve mondta:

-          Ugyan bizony, milyen egerek ezek, hogy meg akarják karmolni a macskát?

 Oscar azonnal válaszolt:

BÁTRAK!

Nagyapjuk hiába figyelmeztette többször  is Oszkárt, ne zajongjon, ne verekedjen  a húgával, Tündével. Türelmét vesztve mondta:

              -          Ide figyelj! Ha nem fogadsz szót, akkor inkább Amerikából kérek egy gyereket, és azt viszem Magyarországra nyaralni!

Oszkárt elgondolkodtatta ez a lehetőség, mert este, mikor lefektettük és megkezdődött a szokásos esti program, én mesélni kezdtem neki, a nagyapja meg masszírozta a lábát, azt mondta :

-          Tata, ha te ki akarsz engem cserélni egy amerikai gyerekkel, akkor kivel mész öntözni húsvétkor?

Nagyapa kellőképpen megdöbbent azon, hogy milyen következménnyel járhat a gyerekcsere:

-          Na, erre nem is gondoltam, mert én csakis veled megyek öntözni, senki mással!

Oszkár erre megnyugodott, de hogy a nagyapja jól lássa, milyen bajt zúdíthat magára egy esetleges gyerekcserével, gondolom a „békés” témájú gyerekfilmek hatására, megmagyarázta a tényállást:

-          Aztán Tata, ha idehozod azt az amerikai gyereket, akkor búcsút mondhatsz a pénzednek. Nem is tudod, milyen sok pisztolyt, fegyvert kell vásároljál neki.

Megegyeztek, hogy Oszkár megpróbál szót fogadni, nagyapa meg eláll az amerikai gyerekcserétől.

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Olvasó! 2023. október 05.
Levél az Olvasóhoz Kedves Híradó Olvasók! Tegnap a Városligetben sétáltam, s feltűnt, hogy a fák nagyrészt még zöld lombkoronájába itt-ott már sárga szín vegyül. „Most a ligetbe bolygok délután […] / Levelük a fák az aszfaltra sírják / és csengenek…
Tovább
Előző életek

Előző életek

Könyvespolc 2023. október 05.
Érzékeny visszafogottság és érzelgősség nélküli érzelmek lebegnek a vásznon, lassan, mindenféle sietség nélkül mesélnek nekünk az életről és a sorsról Celine Song koreai filmrendező debütfilmjében, a Past Livesben, mely a Sundance filmfesztiválon mutatkozott be figyelemreméltó szakmai és közönségsikerrel.
Tovább
A VARÁZSLATOS SZÍN

A VARÁZSLATOS SZÍN

Képzőművészet 2023. október 05.
A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban Carl Kylberg, Hazatérés, olaj, vászon A meghirdetett kiállítás megtekintését a múzeum állandó anyaga felől kezdtem. Ezért először az emeleti termeket vettem szemügyre. Az egyik ilyen helységbe lépve azon nyomban Carl Kylberg „Hemkomsten” („Hazatérés”) című,…
Tovább
A hazához való ragaszkodás megmarad

A hazához való ragaszkodás megmarad

Portré 2023. október 05.
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain egy beszélgetésem dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével. Ezt a beszélgetést folytattuk most, amikor 2023 áprilisában Magyarországon járt. A köztünk lévő korkülönbség ellenére, jó barátságunkra tekintettel, beszélgetésünk tegező formában…
Tovább
Egy emigráns-immigráns, aki multikulti külhoni, de magyar – 2. rész

Egy emigráns-immigráns, aki multikulti külhoni, de magyar – 2. rész

Portré 2023. június 28.
Beszélgetések Csernák Mihállyal az életről, a munkáról, a családról, a történelemről és napjaink eseményeiről A svédországi Olofströmben telepedett le 1964-ben, és itt tartózkodott 2010-ig. Mihály nem az ötvenhatosok csoportjának tagjaként, hanem évekkel utánuk érkezett Svédországba, de ugyanazok a feladatok vártak…
Tovább

Egyesületek

A Tavaszi Szél ősszel

A Tavaszi Szél ősszel

Közös tökfaragás A Tavaszi Szél Kulturális Egyesületnél szokásunk, hogy iskolai tanításhoz igazodva őszi és tavaszi félévről, valamint téli…
Négy találkozás. Mád, Göteborg, Tångagärde és Budapest

Négy találkozás. Mád, Göteborg, Tångagärde és Budapest

A budapesti Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábbi nevén: Szent István Egyetem) dísztermében gyűltünk össze ünnepélyesen, boldogan és…
A Kőrösi a tångagärdei házban

A Kőrösi a tångagärdei házban

Már amikor befordulok a házhoz vezető bekötőútra, arra gondolok, most hány kaptárt látok majd a kert túlsó végében.…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME