Ezt a rovatot szülőknek, nagyszülőknek, érdeklődőknek indítottuk. A gyermeknevelésről, a nevelés nemes feladatának örömeiről, kacagtató helyzeteiről, buktatóiról, problémáiról, különös tekintettel a svédországi két-, illetve többnyelvű közegre. A nagyszülők szeretnek mesélni unokáik humoros és néha bizony felnőtteket is meghökkentő éleslátást bizonyító mondásairól. Itt az alkalom, hogy megosszátok a Híradó olvasóival a sok kedves történetet. E rovat jóvoltából remélhetőleg gondjaitokra is gyógyírt találtok.
Az írásokat a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. villanyposta címre várom.
A gyerekeim mindig lelkesen és érdeklődéssel hallgatták Jézus születésének örökszép bibliai történetét. Az évek során lassan kialakult a karácsonyt megelőző hetek, az Ádvent esti mese programja. József Attila Betlehemi királyaival kezdtük műsorunkat ilyenkor. Aztán következett maga a bibliai történet. A Szent család utazása Betlehembe, hogy miért voltak kénytelenek egy egyszerű istállóban megszállni, a Jézus születéséről hírt adó, üstököst követő három keleti bölcs utazása. A felolvasás után olyan jó volt megbeszélni a hallottakat, elismételni, megmagyarázni egymásnak az olyan érdekes szavakat, mint bölcső, jászol, szárnyas csillag, mirha. De még a tömjénről szerzett ismereteinket is felelevenítettük. A három keleti bölcs nevét, Menyhárt, Gáspár, Boldizsár is elismételtük, hiszen a hétköznapi életben eléggé ritkán találkozhatunk ezekkel a keresztnevekkel.
Az évek teltek, a gyerekek már iskolások lettek, de továbbra is megmaradt ez a kedves adventi programunk. Legidősebb gyerekem lassan átvette tőlem a „magyarázó” szerepet, nagy beleérzéssel okosította a két kisebbet, azok pedig elfogadták, és kedvelték nővérük gondoskodását. Egyik alkalommal, mikor a mesehallgatás után lefekvéshez készülődtek, meghallottam, hogy a fürdőszobában nem az imént hallott meséről, hanem valami egészen másról folyik a beszélgetés.
- Akarjátok tudni, hogy hogyan születnek a gyerekek? – kérdezte a nagylányom.
Pár pillanatnyi meghökkent csend után a két kicsi lelkesen igenelt. Nővérük akkor nagyon ügyesen elmagyarázta, ahogyan az iskolában hallotta a nagyon ügyes tanító nénijétől, hogy mikor anya és apa szeretik egymást, az apa ad anyának egy kis magocskát, az az anya szíve alatt elkezd növekedni, és kisbaba lesz belőle. Ez eléggé lassan történik, aztán ha kész, akkor az anya kitojja.
A két kicsi ámuldozott, hitetlenkedett, nővérük bizonygatta, hogy de igen, ez így van. Egy kis idő elteltével eszébe jutott testvéreit egy fontos dologra figyelmeztetni:
- Vigyázzatok, ezt nem szabad elmondani édesanyának, mert lehet, ő még nem tudja!
Unokáim, Tünde és Oszkár, a nagynénjüknél töltöttek pár napot. Karácsony közeledett, egyik este nénjük egy kedves svéd mesét mondott el nekik magyarul, a „Marias åsna” címűt, „Mária csacsijá”-nak fordítva. A gyerekek érdeklődéssel hallgatták, egyszer csak megkérdezte Oszkár:
- Te Enikő, ezek nem azok, akik Betlehembe mentek?
- De igen, mondta Enikő.
- Aha, tudtam én, hogy lesz benne valami Jézusféle – mondta a négyéves Oszkár diadalmasan.
Ima
Tünde imádkozni akart, fáradt, álmos volt, nem jutott eszébe, hogyan kezdődik az asztali áldás (Jövel Jézus, légy vendégünk…).
- Mama, hogy hívják azt, akinek így kell csinálni (és imára kulcsolta össze a kezeit) és van egy apja?
Kedves Híradó Olvasók! Ezúttal negyedik alkalommal jelenik meg kizárólag online formában a Híradó, azaz a 2026. júniusi szám cikkei, beszámolói „csak” a lap honlapján olvashatók. Igen gazdag programdömpingről számolhatunk be az egyesületi élet területéről, a nyári szünet előtt. Sikeres táborokról…
A küszöbhelyzeteket sajátos dinamika jellemzi. A világ látszólag változatlan, mégis elmozdul benne valami alapvető: a régi formák elveszítik tartásukat, az újak pedig még nem nyertek alakot. A liminalitás az átmenetek belső logikáját írja le: az elválás, a köztes állapot és…
„Mit tud nyújtani egy múzeum mint fizikai és szellemi tér a helyreállítás és a jóllét koncepciójának hangoztatásán túl egy gyógyulásra vágyó világban?” A családban gyakran emlegetett gyerekkori emlék, amikor unokanővérem Commodore 64 gépét kötöttük össze a tv-készülékkel kábelek segítségével, és…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
