A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nagyapjuk hiába figyelmeztette többször  is Oszkárt, ne zajongjon, ne verekedjen  a húgával, Tündével. Türelmét vesztve mondta:

              -          Ide figyelj! Ha nem fogadsz szót, akkor inkább Amerikából kérek egy gyereket, és azt viszem Magyarországra nyaralni!

Oszkárt elgondolkodtatta ez a lehetőség, mert este, mikor lefektettük és megkezdődött a szokásos esti program, én mesélni kezdtem neki, a nagyapja meg masszírozta a lábát, azt mondta :

-          Tata, ha te ki akarsz engem cserélni egy amerikai gyerekkel, akkor kivel mész öntözni húsvétkor?

Nagyapa kellőképpen megdöbbent azon, hogy milyen következménnyel járhat a gyerekcsere:

-          Na, erre nem is gondoltam, mert én csakis veled megyek öntözni, senki mással!

Oszkár erre megnyugodott, de hogy a nagyapja jól lássa, milyen bajt zúdíthat magára egy esetleges gyerekcserével, gondolom a „békés” témájú gyerekfilmek hatására, megmagyarázta a tényállást:

-          Aztán Tata, ha idehozod azt az amerikai gyereket, akkor búcsút mondhatsz a pénzednek. Nem is tudod, milyen sok pisztolyt, fegyvert kell vásároljál neki.

Megegyeztek, hogy Oszkár megpróbál szót fogadni, nagyapa meg eláll az amerikai gyerekcserétől.

Az alábbi kis történet egyike azon kedvenc emlékeimnek, melyek rávilágítanak a svéd nyelv rejtelmeibe hatolásom kezdeti nehézségeire. Mind nyelvtanárunk, mind osztálytársaim és jómagam, Harry Martinsson írásait találtuk a legmegfelelőbbnek a svéd irodalmi nyelv tanulmányozására. Regényrészletek, novellák elemzése, a tartalom egyszerűsített, néhány szavas leírása volt a feladatunk.  Az én olvasnivalóm egy szegény fiatalemberről szólt, aki munkát keres. Viszontagságairól az író, mint személyes élményeiről ír. Mivel semmiféle kiképzése sincs, csak nagyon rosszul fizetett, nehéz testi munkát igénylő munkákra alkalmazzák. Egy eléggé kellemetlen, hűvös őszi napon  halászok fogadják fel, a frissen fogott zsákmányt kell szétválogassa, osztályozza. A sok hajlongással, cipeléssel járó munkában elfárad, nagyon meg is éhezik, alig várja már az estét, hogy megkapja munkájának bérét. Nehezen, de ez is bekövetkezik. Boldogan teszi zsebre a keresetét, s a jól végzett munka örömével a szívében, mardosó éhségérzettel a gyomrában elindul, hogy vegyen egy LANDGÅNG- ot.

Landgång – mi a csuda lehet az? Kis kézi szótáramban az állt: kiszállás, partraszállás, kikötőhíd, járópalló. Hogy egy törődött, fáradt, éhes fiatalember miért akarja egynapi keresetét ilyesmire költeni? Számomra felfoghatatlan volt.

Szerencsére hamar megoldódott a rejtély, ezáltal lelki békém is helyreállt, amint hozzájutottam egy rendes szótárhoz, melyben felfedeztem az olvasmányhoz illő jelentést: hosszú, dúsan megrakott szendvics. Mely bizonyára volt olyan nagy, hogy csillapíthassa szegény, kóborló munkásgyerek éhségét, az én szókincsem pedig fontos kifejezésekkel gyarapodott. Elfelejthetetlenül.

Tóth Ildikó

Sokszor elgondolkodtam azon, milyen érdekes az ember élete, fejlődése. A gyermek olyan könnyed természetességgel sajátítja el a szavakat, mint ahogyan lélegzik. Úgy tanul meg beszélni, mint ahogyan eszik, iszik, alszik Az, hogy hogyan dolgozza fel magában a szavakat, az már más kérdés. Tapasztalatom szerint ahány gyerek, annyiféleképpen.

Oszkár unokám öt éves korára már egyforma folyékonysággal és szóbőséggel beszélte mind magyar anyanyelvét, mind svéd „apanyelvét”. Húgával megszokták, hogy anyjukkal és a család hozzá tartozó részével kizárólag csak magyarul, az óvodában, apjukkal és annak családjával svédül beszéljenek. Mikor a családi összejövetelen túlsúlyba került a magyar idióma, hűségesen fordítottak az apjuknak, nehogy valamiből is kimaradjon. Csak a mondókákat nem tudták maradéktalanul lefordítani, de az apjuknak elmondták, milyen kár, hogy nem érti, milyen jól lehet a magyar szavakkal játszani.

Talán ez ihlette meg Oszkárt, mert egyik nap színes papírokat kért tőlem, vonalzót, ollót, és nagy munkába fogott, de előbb megkért, ne nézzük, mit csinál, mert meglepetésnek szánja. Később a hálószobából tiltott ki mindenkit, azt mondta, mindjárt kezdődik a meglepetés, várjuk ki.

Később különböző színű, kis, házikó alakú cédulákat osztott ki nekünk, azt mondta, azok szín-ház-jegyek és ez a meghívó a szín-házba, és mi leszünk a nézőközönség. A hálószobában az egyik ágyat körülkerítette párnákkal, tett rá egy színes terítővel letakart kisszéket, azt mondta, az a szín-pad. Azzal kezdődött az előadás, hogy Oszkár a bal kezében feltartott néhány színes papírt, a másik kezével a fejére mutatott, meghajolt és bemutatkozott, hogy ő a szín-ész. Aztán különböző tárgyakat mutatott fel, mi meg kellett mondjuk, milyen színük van. Ez volt a szín-játék. Végül jött a meglepetés: felmutatott egy színes csíkokkal kacskaringósan telerajzolt papírlapot, és arra kért, találjuk ki, mi az. Én szivárványra tippeltem, de tévedtem. A jó válasz: szín-játszó.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2023. december 11.
Kedves Híradó Olvasók!   Ahogy illusztrációt keresgéltem a Korzó rovatban olvasható A szürke alagút c. írásomhoz a régi fotóim között, megláttam a 2020 elején készült videómat – arra kértek, hogy videóüzenetben foglaljam össze a KCSP-ösztöndíjasként megélt évet és mutassam be…
Tovább
Gérecz Imre – Tóth Brúnó: Átmenet. Zarándoktapasztalatok

Gérecz Imre – Tóth Brúnó: Átmenet. Zarándoktapasztalatok

Könyvespolc 2023. december 11.
A Híradó előző számában esett szó az augusztusi, Pannonhalmára tett látogatásomról. Gyermekkori jó barátom, Gérecz Imre (bencés szerzetes, a pannonhalmi közösség alperjele és magisztere) az érkezésem estéjén beszélt arról, hogy formálódik egy könyv a zarándoklatról, amelyet szerzetestestvérével, Tóth Brúnóval közösen…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább
A hazához való ragaszkodás megmarad

A hazához való ragaszkodás megmarad

Portré 2023. október 05.
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain egy beszélgetésem dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével. Ezt a beszélgetést folytattuk most, amikor 2023 áprilisában Magyarországon járt. A köztünk lévő korkülönbség ellenére, jó barátságunkra tekintettel, beszélgetésünk tegező formában…
Tovább

Egyesületek

SOMIT hírek – 2023. ősz

SOMIT hírek – 2023. ősz

A családos tábor Közvetlenül a nyári szabadságok után ismét munkához látott a SOMIT vezetősége, hiszen az első őszi…
Egy mondat a zsarnokságról

Egy mondat a zsarnokságról

  1956-ra emlékeztünk a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör ünnepi összejövetelén. Évente tisztelgünk a forradalom hősei előtt.…
A KnockOut Göteborgban

A KnockOut Göteborgban

  Azt hallottam a napokban, hogy a zene egészségben tartja művelőjét. Persze, ismertem én beteges zenészt is, de…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME