A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Sokszor elgondolkodtam azon, milyen érdekes az ember élete, fejlődése. A gyermek olyan könnyed természetességgel sajátítja el a szavakat, mint ahogyan lélegzik. Úgy tanul meg beszélni, mint ahogyan eszik, iszik, alszik Az, hogy hogyan dolgozza fel magában a szavakat, az már más kérdés. Tapasztalatom szerint ahány gyerek, annyiféleképpen.

Oszkár unokám öt éves korára már egyforma folyékonysággal és szóbőséggel beszélte mind magyar anyanyelvét, mind svéd „apanyelvét”. Húgával megszokták, hogy anyjukkal és a család hozzá tartozó részével kizárólag csak magyarul, az óvodában, apjukkal és annak családjával svédül beszéljenek. Mikor a családi összejövetelen túlsúlyba került a magyar idióma, hűségesen fordítottak az apjuknak, nehogy valamiből is kimaradjon. Csak a mondókákat nem tudták maradéktalanul lefordítani, de az apjuknak elmondták, milyen kár, hogy nem érti, milyen jól lehet a magyar szavakkal játszani.

Talán ez ihlette meg Oszkárt, mert egyik nap színes papírokat kért tőlem, vonalzót, ollót, és nagy munkába fogott, de előbb megkért, ne nézzük, mit csinál, mert meglepetésnek szánja. Később a hálószobából tiltott ki mindenkit, azt mondta, mindjárt kezdődik a meglepetés, várjuk ki.

Később különböző színű, kis, házikó alakú cédulákat osztott ki nekünk, azt mondta, azok szín-ház-jegyek és ez a meghívó a szín-házba, és mi leszünk a nézőközönség. A hálószobában az egyik ágyat körülkerítette párnákkal, tett rá egy színes terítővel letakart kisszéket, azt mondta, az a szín-pad. Azzal kezdődött az előadás, hogy Oszkár a bal kezében feltartott néhány színes papírt, a másik kezével a fejére mutatott, meghajolt és bemutatkozott, hogy ő a szín-ész. Aztán különböző tárgyakat mutatott fel, mi meg kellett mondjuk, milyen színük van. Ez volt a szín-játék. Végül jött a meglepetés: felmutatott egy színes csíkokkal kacskaringósan telerajzolt papírlapot, és arra kért, találjuk ki, mi az. Én szivárványra tippeltem, de tévedtem. A jó válasz: szín-játszó.

Emese és Benny két gyerekükkel Svédország egyik kisvárosában laknak. Kislányuk, Tünde, érdeklődő, kíváncsi gyerek lévén már az óvodában odafigyelt mindenre. Nagyon foglakoztatta például a családok élete, melyről osztálytársai révén sok mindent hallott. A legtöbb gyerek szülei elváltak, sokadik anyuka-apuka nevelte őket. Tündét nagyon izgathatta a téma, mert egyik este azt kérdezte az anyjától:

– Édesanya, ki az én igazi apám? - Az anyja nagyon meglepődött a kérdésen:

– Hát, természetesen Benny – felelte.

– De neked Benny előtt ki volt a férjed?

– Senki - mondta Emese.

– És Bennynek, neki ki volt a felesége előtted?

– Nem volt más felesége.

– De hát akkor ki az én låtsatspappam (látszatapuka)?

– Neked olyanod nincs.

– És a bonuszmamám (ráadásanyuka)?

– Hát, neked olyan sincs.

– Nahát,- ámult el Tünde mélyen megbotránkozva- akkor ti csak egyedül vagytok egymásnak?

A három éves Olívia keservesen felsírt álmában. Reggel az édesapja megkérdezte, mi történt, miért sírt éjjel? Fájt valamije, vagy talán rosszat álmodott?

– Azt álmodtam, hogy az ágyamra mászott egy nagy pók. – mondta a kislány.

– De drága gyermekem, hát miért nem szóltál nekem? – kérdezte az apa

– Hogy szólhattam volna? – kérdezte a kislány csodálkozva – Te nem voltál benne az álmomban.

Aurora Borealis

Aurora Borealis

Kedves Olvasó! 2020. december 22.
Kedves Híradó Olvasók! Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább
Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Portré 2020. december 28.
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME