A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 
Warning: getimagesize(http://hirado.smosz.org/images/stories/12dec/201212 (24).jpg): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 400 Bad Request in /customers/3/a/7/smosz.org/httpd.www/hirado/plugins/content/smartresizer/smartresizer.php on line 518

Dalok, melyek ma is bennünk élnek

Tolcsvay László Göteborgban

 

A Tolcsvayék és a trió-t már nem kell bemutatnom. Ez alkalommal egyedül Tolcsvay László jött el hozzánk, de körülötte nem láttunk ürességet a dobogón. Hallgattuk, amit énekelt, gitározott. Ezen az estén szerencsétlenül barátságtalan idő volt. Ennek ellenére is sok magyar jött el a göteborgi Folkets Hus Asperö termébe, hogy ott legyen, amikor a dalok elhangzanak.
 
 
Tolcsvay László.
Fotó: Bánovits András
 
Ezen a kellemes találkozáson volt, aki elénekelte amit mondani akart és voltak, akik nézték, hallgatták az előadót és vele énekeltek, mert ismerik és tudják a dalokat, s mert úgy akartak hazamenni, hogy fülükben csengjen a dalok értelme, dallama: Tolcsvay László zenéje.
A koncertet követő hosszú tapsokat és ráadásokat követően volt alkalmam beszélgetni a művésszel, és el kell mondanom, egymás szavába vágva méltattuk a magyar népzene rendkívüli jelentőségét, különösen, amikor fontos tartalmat közvetítő versek megzenésítéséről van szó. Tolcsvay László dallamai a magyar népdal szerkezetére, egyszerűségére építkeznek s így teszik még érthetőbbé a szerző gondolatait.
 
Tolcsvay László most először volt Göteborgban. A helyi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör és az elnök, Csata Attila meghívására jött el az évszak szerint megszürkült kikötővárosba, amely mégis tetszett neki, hiszen a Művelődési Kör titkára (és mester-fotósa), Bánovits András mindenhová elvitte, mindent megmutatott neki, ami ebben a városban fontos. És ez több volt, mint néhány röpke félóra…
 
Tolcsvay László a magyar beat hőskorának egyik kimagasló egyénisége, aki már16 éves korától írja saját dalait. 1970 és 1973 között testvérével, Bélával a Tolcsvayék és a Trió együttes tagja volt. Zenéjük, a „folk beat”, számos követőre talált. László 1973-ban a magyar zenei életben fontos Fonográf együttes egyik alapítója lett, amelyben billentyűs hangszereken, gitáron, bendzsón és szájharmonikán játszott, énekelt, valamint az együttes zeneszerzőjeként is szerepet vállalt. Több mint húsz lemezt készítettek. Ebből az időszakból hallottunk, és vele énekeltünk dalokat, melyek némelyike 30-40 év távlatából is ismerős maradt. Ismerős? Valahol a fejünkben, ott hátul húzódtak meg ezek a dalok, és elég volt Tolcsvay Lászlónak eljátszani a bevezetőt, és máris jött a taps, máris énekelt a közönség.
 
Tolcsvay László 1973-ban Petőfi Sándor versét tette énekelhetővé, az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, amely első elhangzásakor az akkori idők nemzedékének szinte titkos himnuszává vált. Figyeljük az évszámot! Amellett, hogy Koncz Zsuzsa és Halász Judit egyik zeneszerzője, színpadi zeneszerzőként manapság is egyre fontosabb szerepet tölt be. Nehéz felsorolni, de a közeljövőben lesz aktuális az Operettszínházban előadásra kerülő, Tamási Áron írására komponált Ördögölő Zsófiás című musical. A debreceni Nagytemplomban a Magyar Mise koncertváltozata joggal számít sikerre, míg Kecskeméten a Dr. Herz kerül bemutatásra. Az Isten pénze Csíkszeredán és Németországban foglalja el a színpadot, s erről remélhetőleg az otthoni magyar sajtó is beszámol majd.
 
Végezetül szeretném megismételni, hogy a magyar népzene jellemző alkotóelemei már Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence és mások zenéjét is áthatották. Hogy ez közel egy évszázaddal később is változatlanul hat zenei életünkre, nem lehet véletlen. És ezzel az egész magyar nemzet népzenéjére gondolok.Reméljük, hogy a most először hozzánk látogató Tolcsvay László máskor is eljön majd hozzánk, és emlékeztet dalokra, amelyekről kiderül, hogy nem felejtettük el…
 
Maróti László
 

Egyesületek

A  tizenötödik  iHuset

A tizenötödik iHuset

Magyarországon nem egyszer, sokszor kaptam már kérdést rólunk,  külhonban élőkről, pontosabban a külhonban élő magyarok „magyarkodásáról”. Tényleg? Mi…
Városok viadala

Városok viadala

Mi történik, ha két város diaszpóra magyarsága összefog? Játékos versengésre, vacsorapárbajra hívja ki a másikat? Nos, az biztos,…
Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Május első hétvégéjén ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. A minden igényt kielégítő  Tábortanyán rendezte meg…
A Kőrösi is ott volt

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az…
Hasta la vista!

Hasta la vista!

„A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez…
Március 15. Göteborgban

Március 15. Göteborgban

Vannak királyok, művészek, feltalálók, akiket tisztelet vett körül, mielőtt meghaltak. Aztán az idő múltával lassan feledésbe merült a…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Tavasszal is folytattuk a nagyon nagy népszerűségnek örvendő gyermekprogramokat. Vasárnaponként a nagyobb gyerekeknek tartunk vasárnapi iskolát, míg szerdánként…
Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Hogy mi történt április 14.-én a Magyar Házban? Aki ott volt, tudja, aki nem, annak most elmesélem. Dél…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Márciusban lezajlott Tavaszi Bálunk teltházas volt, sőt egy héttel a bál előtt kitettük a „Telt ház” táblát. Nagyszerű…
Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME