A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Húsvét

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét. A kereszténység ezen a napon ünnepli Krisztus feltámadását. Ezt megelőzi a nagyhét, a húsvét előtti hét, amely a virágvasárnappal kezdődik. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére ezen a vasárnapon az emberek barkaágakkal mennek a templomba. Az ünnepi szertartás részei (a katolikusoknál) a barkaszentelés, evangélium és körmenet, majd bevonulás a templomba.

Az egyházban a nagyhét rendeltetése, hogy megemlékezzünk Krisztus szenvedéseiről. Ezen a héten újjászületik a természet. A néphagyomány szerint ilyenkor dívtak az ősi szokások, az ember egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására. Nagycsütörtök Jézus szenvedéseinek kezdete. E nap egyetlen miséjén elnémulnak a harangok. Egyes helyeken azt mondja a nép, hogy a harangok Rómába mennek. Csütörtök a lábmosás szertartása is. (…) A szertartás onnan ered, hogy Jézus is megmosta a tanítványainak a lábát. Nagypénteknek a néphagyományban is többféle megnyilatkozása van. Az emberek a falvak szélén álló Kálváriadombra vonultak, megálltak a stációkat jelölő kis kápolnáknál, végigjárták Jézus keresztvitelének az útját. Jeruzsálemben egy szerzetes kereszttel a hátán teszi meg a Golgota hegyére vezető utat. A templomokban letakarják az oltárokat, hallgatnak a harangok, mindenki várja a másnapot.
A húsvét megünneplése már nagyszombat délutánján megkezdődik. Ismét megszólalnak a harangok, és a katolikus falvak hívői körmenet közben a négy világtáj irányában szentségi áldásban részesítik a körmenet résztvevőit. Régen az ünnep egészen keddig, húsvét harmadnapjáig tartott.
Az ünnep egyik dísze a cifrára fonott nagy kalács volt. A régi húsvét legszebb eseménye az ételszentelés volt. A délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek. Kalács, sonka, tojás, bárányhús volt benne. A pap megáldotta az ételeket. A hosszú böjtölés után ezeknek az ételeknek az elfogyasztásával kezdődött újra a húsfogyasztás, a „hús vétele”. A húsvéti ételszentelés, egyes vidékeken ételáldás, máig is elevenen élő hagyomány. Az ételek megáldására már Jézus példát adott az Utolsó Vacsorán. A megszentelt étel megvédte a híveket a böjt utáni
mértéktelenség kísértésétől.

Húsvét második napja

Húsvét második napja, hétfő, a húsvéti locsolkodás ideje. Húsvétkor volt szokásban a gyermekek megajándékozása. A nyuszik által hozott édesség, tojás újabb eredetű szokás.
A tojás ősi, egyetemes szimbólum. Kultusza már ősidők óta elterjedt az egész földön. Jelképe az élet keletkezésének, a termékenységnek, az újjászületésnek, a keresztény vallásokban pedig Jézus Krisztus kiontott vérének, a feltámadásban való hitnek.
Nem véletlen, hogy húsvétkor hímes tojással ajándékozzuk meg egymást. A hímes tojásról azt tartják, hogy különleges varázserővel bír.
Az élet színére, pirosra festett tojás talán a legrégibb szimbólum, mely a tavaszi napforduló ünnepei során keletkezett, és évezredeken át fennmaradt.
A tojásdíszítés szokása Közép-és Kelet-Európában a legelterjedtebb. A tojás alapszíne a leggyakrabban a piros, de gyakori a sárga,a barnás, ritkább a kék, a lila, a rózsaszín és a zöld. A piros az öröm, a zöld a tavasz és a reménység, a lila a bűnbánat színe. A húsvéti tojásfestésre általában nagyszombaton került sor.
A fiatalok a húsvét hétfőt várták a legnagyobb örömmel. Régen az egész falu kellemes szórakozása volt a locsolás. A fiúk először az édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg. A rokonokat, ismerősöket a kora délelőtti órákban volt szokás meglocsolni. Régebben a legények a kútnál, vödör vízzel locsolták meg a lányokat.   
Locsolkodáskor a felnőtt férfiak, fiatalemberek áldást, a gyerekek rigmusokat mondtak. A locsoló jutalma hímes tojás volt, és illett megkínálni a húsvéti süteményekből.

Forrás: Csörgő Anikó/ Csigó László: Húsvét



Locsolóversek

Húsvéthétfőn korán kelek,
sonkát, tojást eszegetek.
Aztán gyorsan felpattanok,
késő estig locsolhatok.
Szabad-e locsolni?

Locsolkodó legény vagyok,
senkit szárazon nem hagyok.
Szagos víz van az üvegbe,
Tojást kérek a zsebembe!
Piros legyen, mint a retek,
Asztal mellé ültessetek,
Sonka, tojás legyen rajta,
Bor is, a legjobbik fajta.

Húsvét másodnapján,
mi jutott eszembe?
Egy üveg rózsavizet
vettem a kezembe.
Elindultam véle
piros tojást szedni.
Adjátok hát lányok,
de ha sajnáljátok,
licskes-lucskos, facsaros,
vizes lesz ruhátok!

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME