A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél tovább tart, annál jobb. Nincs ez máshogy Göteborgban sem, ahol annak ellenére, hogy egyre több magyar választja boldogulása helyszínéül a várost, az egyik legnagyobb kihívás az egyesületünk, a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület számára, hogy megtaláljuk azokat, akik a szabadidejükben a mi gyermekeink fejlődését segítik. Mindezt úgy, hogy természetesen a gyerek, bárhol is legyen a világban, egy dolgot biztos nem szeretne, csendben ülni, figyelni.
Vagy hallgatni, hogy mi fán terem a kakukktojás, a varjút vajon ellipszilonos, avagy rendes jével kell-e írni. És az még hagyján, hogy figyelni kell, de a végén még választ is várnak a felnőttek a legkülönbözőbb kérdésekre ahelyett, hogy bújócskáznának, fogóznának, avagy egyszerűen csak rajzolnának a táblára. Nálunk az is nehezíti a gyerekekkel foglalkozók dolgát, hogy a „nagyérdemű” nebulók életkora széles skálán mozog. Vasárnapi foglalkozásainkon a legkisebbek sokszor a betűket, számokat sem ismerik, míg a nagyok már biológiát, matematikát és idegen nyelveket tanulnak az iskolájukban. És mindemellett a pedagógusoknak figyelmetlen szülőkkel is meg kell küzdeniük, akik azonnal behozzák – akár a tanóra közepén is – a konyában gondosan apróra vágott gyümölcsöket, vajas kenyereket, ha azzal elkészültek. Hát, hogy is lehet így tanítani?
Emma mesél a Süni tüskéiről
Szerencsére nálunk a válasz, hogy így is lehet! Köszönhetően nem kis részben a pedagógus tapasztalattal bíró „profiknak”, mint Dobos Tamásnak, aki a mostani őszi félév során is többször bizonyította, hogy ért a gyerekek nyelvén, tud érdekesen tálalni egy olyan nem túl közkedvelt témát, mint például a magyar nyelvtan. Tanóra sorozata, a MagyaráZOO remélhetőleg a jövő év folyamán is színesíti közösségünk programját. De van lehetőségünk megemlíteni Csányi Sacit is, aki a legkisebbeket és szüleiket fogadja Ringató foglalkozásával, mikor ideje engedi. Mellettük volt szerencsénk megismerkedni Litkei Julival, aki a Göteborgi Egyetemen végezte tanulmányait, és a diplomamunkája kapcsán tartott egy három alkalomból álló foglalkozást nekünk, Mesélmény címmel. Ennek egyik állomása ráadásul bent volt az egyetem épületében, amely külön öröm volt gyereknek, felnőttnek egyaránt. És végül, de nem utolsósorban hadd említtessenek meg maguk a szülők, hiszen sokan, sokat tesznek hozzá, hogy hétről hétre tartalommal töltsék fel a termi összejöveteleinket. Légrády Éva hosszú időn keresztül vitte a hátán a tavasziszeles kreatívalkotói vonalat, szappankészítéssel, láva lámpával, vagy nagyszülőknek postán feladható, az unokák fotóit tartalmazó karácsonyi képeslappal. Ezt a kreatív munkát azután Márton Anna vitte tovább, hógömbbel, fakanálból készült bábokkal, énekléssel. Rokolya Anita tornával és jógával figyel a kicsik testi és lelki fejlődésére, Varga Betti mindent elnyelő szemétszörnyei pedig a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát példázták a gyerekeknek.
Tamás és a nebulók óra közben
Szalai Emma őszi témákat karolt fel idén foglalkozásain, többek között a Süni tüskéiről mesélt a bábjátékával. Minden belefektettet munkát ezúton is köszönünk és kívánunk pedagógusainknak, tagjainknak és a svédországi magyarok közösségének Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet!
