Amit el szeretnék mesélni nektek, az már elég régen történt, még akkor, mikor Viola, az egyetlen leány unokatestvérem óvodás lett. Kicsike volt nagyon, de okos, talpraesett gyerek, nem sokat beszélt, ám a füleit, ahogy mondani szokás, hegyezte, mint a húsvéti nyuszi, hogy véletlenül se maradjon ki valami érdekes dologból. Mindent tudni akart, s megszokta, hogy valaki mindig mesél neki arról, ami éppen érdekli. Így történt, hogy mikor húsvét nagyhetének csütörtökén az óvodában mindenki lázasan készülődött seprűnyélen Blåkullára repülni, és ennek érdekében a gyerekek „påskkäring”-nek öltöztek ki, Tünde sehogyan sem állt kötélnek, nem engedte, hogy az óvó néni kifesse az arcát és öregasszonynak öltöztesse.
Tünde, a boszorkány
- Ilyesmiről nem mesélt nagymamám! Ezt nem akarom. – jelentette ki határozottan.
Blåmåndag– Kékhétfő. A kék és a lila a szenvedés színe, és ez jelzi a felkészülést a lelki gyógyulásra, javulásra. A virágvasárnapot követő nagyhét első napján, kékhétfőn Jézus keresztre feszítésére és szenvedéseire emlékeztek.
Vit Tisdag.Nagyhét második napja a fehér kedd. A legtöbb helyen ez a nap volt a lepedők mosásának napja.
Dymmelonsdag- Tompaszerda. A húsvétot megelőző hét amolyan csendes hét, ilyenkor nem rendeznek semmiféle zajos összejövetelt, esküvőt, még a templomharangok is csendesebben, tompábban szóltak, mert a harang nyelvét rongyokba bugyolált dymling-nak nevezett faütőre cserélték. Innen ered az elnevezés.
Skärtorsdag - Nagycsütörtök. A régies skär szó ragyogó tisztát jelent. Nagycsütörtök a lelkiek mellett a testi megtisztulás napja is. Ezen a napon mindenki megfürdött, rendbe tette magát.
Långfredag- Nagypéntek, szó szerinti fordításban hosszúpéntek. Jézus keresztre feszítésének napján az Ő szenvedésére illett gondolni, tilos volt szórakozni, kereskedni, dolgozni, még a gyerekeknek is tilos volt játszani. Ezek miatt a tilalmak miatt tűnt végeérhetetlenül hosszúnak a nap.
Påsk Afton– Nagyszombat, vagy húsvét előestéje. Lassan véget ért a hosszú, 40 napos böjti időszak. Ezen a napon annyi tojást lehetett enni, amennyi beléjük fért.
Påskdagen- Húsvét napja. Ezen a napon ünnepeljük Jézus feltámadását. Svédországban a húsvét színe a sárga, a nap, a tojások sárgája, a frissen kelt kiscsibék, és a húsvéti liliomok színe. Úgy tudták a régiek, hogyha húsvét hajnalban felkelnek, megláthatják a nap örömtáncát. Úgy 300 évvel ezelőtt kezdődött a tavaszt hirdető nyírfavesszők (Påskris) feldíszítésének szokása. Színes rongyokat, papírcsíkokat és papírvirágokat kötöztek az ágakra. A papírcsíkokra szerencsét hozó versikéket, rigmusokat is írtak. Manapság színes szalagokkal festett tojásokkal, sárgára festett tollakkal, pamutból készült apró csirkékkel díszített nyírfaágakat tesznek a kapuk mellé, és az ünnepi asztalra, vázákba.
Annandagen – Másodnap. Ez is nevezetes nap, az e napi népszokások merőben eltérnek a magyarokétól, mivel ez a nap Svédországban nem a termékenység ünneplésére, hanem a böjti boszorkányok elriasztására volt a legmegfelelőbb. Emlékeztek, a böjti boszorkányok nagyszerda estéjén repültek el Blåkullára seprűn lovagolva. Elriasztásukra Húsvét másodnapján nagy tüzeket raktak az emberek, és a levegőbe lőttek. Ez mai napig élő hagyomány, különösen Svédország déli és keleti részén, csak már nem nagyon tudják, hogy miért is csinálják.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
