Gyerekoldal

Árpád apánk nyomdokain

Hogy tetszik nektek a beszámolóm címe? Sokat gondolkoztam, mit is válasszak, de azt hiszem, ez nagyon találó lesz. Majd, ha végig olvassátok a levelemet, a ti véleményetek is ez lesz, mert igaz, hogy mi fordítva: Magyarország felől haladtunk a Kárpátok felé, de ugyanazt az utat jártuk végig, mint őseink. És közben sokszor éreztük úgy, azóta sem javítottak rajta!

Fényes ujjú szobor

Alig lett vége a sulinak, nagytatám bejelentette, hogy a nyári program jól kezd alakulni. Sikerült felkeltenie a magyarországi rokonság érdeklődését is Kárpátalja iránt, egy régi jó barátja kedvezményes áron bérbe ad nekünk egy 24 személyes buszt, és még a sofőrséget is elvállalta! Úgy, hogy most már biztos, hogy a kárpátaljai kirándulásból lesz valami! Most nem írom le, hogy hogyan repültünk le Magyarországra, meg, hogy hol és mikor találkoztunk a rokonsággal, barátokkal, mert az biztosan nem érdekel benneteket. Egy pénteki napon indultunk el Kárpátalja felé, aznap csak Nyíregyházáig mentünk, ott megaludtunk. Hajnalban indultunk tovább, az első nagyobb kárpátaljai város, Beregszász felé. Nagytatám elől ült, a sofőr-barátja mellett, fogta a mikrofont, és pont, mint egy igazi turistabuszban, ahogyan haladt az autó, minden érintett helységről tudott valamit mesélni. Amint közeledtünk a magyar-ukrán határhoz, nagytata figyelmeztetett bennünket, hogy most aztán jól nyissuk ki a szemünket, mert olvasáspróba jön! Persze, én már tudtam arról, hogy Ukrajnában nem latin betűkkel írnak, de mégis furcsa volt, hogy egyáltalán nem tudtam kiolvasni az üzletek feliratait. A kicsi m betűt tének, az n-t pének kellett olvasni, szóval, mint mondtam, irtó furcsa volt. Nagytata viccesen megkérdezte: – No, akarjátok tudni, hogyan lett ilyen a szláv írás? Anyu azt mondta, Papa, ne butáskodjon, de nagytata nem hagyta magát, kacsintott egyet és mesélni kezdett:

: Bazsó; 2012. október 05.; Találatok: 2283

Bővebben: Árpád apánk nyomdokain

Vakáció - köszöntő levél

Kedves serdülő Ifjúság, kedves Gyerekek!

Remélem sokan hallottak már a nagyszerű magyar költőről, Ady Endréről! Ilyenkor, tavasz vége felé, nyár elején mindig az ő egyik versének, az Üzenet egykori iskolámba címűnek sorai mocorognak bennem:

Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,

Most gyertek szabad mellű örömök,

S pusztuljatok bilincses iskolák.

Az iskolák még régen sem voltak túl szigorúak, de mivel kötelességük oda járni, minden gyerek örömmel fogadja a nagy nyári szabadulást, a NAGYVAKÁCIÓT.

Kedves gyerekek, használjátok ki alaposan a szünidőt, tartózkodjatok sokat a szabadban, sportoljatok, mozogjatok, töltődjetek fel az áldott napsugárral. Jó nyaralást!

Sikerült kiegészíteni az „Írjunk együtt” rovatban közölt versike sorait? Remélem, nem okozott gondot: Húsvét, legény, tojást voltak a hiányzó szavak.

Húsvéti levelemben arra kértelek Benneteket, hogy írjátok, rajzoljátok meg valamelyik húsvéti, tavaszi élményeteket. Az öt éves Szabó Kinga nagyon szép húsvéti tojást rajzolt a Híradó olvasóinak. Sajnos a nyomtatásban nem láthatjuk a színeket, de majd az online oldalakon megtekinthetitek. A magam és a Híradó olvasói nevében köszönöm Kingának a szép rajzot.

Továbbra is várom az élménybeszámolókat, meséket, történeteket, akár írásban, akár rajzban elmesélve, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.villanyposta címre.