Alig múlt el a karácsony, még el sem kezdődött igaziból a nagy téli vakációnk, mikor anyu már rákezdte:
− Bazsókám, úgy pihenés képpen, nem lenne jó nekifogni az újabb történet megírásához?
− De anyúúú, már megint én? Miért mindig csak nekem kell írni? Mi vagyok én, rabszolga?
Még tudtam volna kérdezni ezt-azt, de jóformán még el sem kezdtük a vitatkozást anyuval, mikor megérkezett a nagytatám. Tudjátok az, akivel húsvétkor öntözni, a nyáron meg Árpád apánk nyomdokain jártunk. Azt hiszem, lassan már jobban ismeritek őt, mint némelyik unokája, annyiszor írtam róla. No, ez az én nagytatám nagyon kategorikus ember, nem sokat totojázik, ahogyan szokta mondani. Egyből megmondja a véleményét. Most is, hogy meghallotta, min vitatkozunk, megcsóválta a fejét és azt mondta nekem:
− Hát édes gyerekem, úgy látszik, te nem fogod fel, hogy milyen szerencsés fickó vagy! Mit gondolsz, miért mindig csak téged nyüstölünk, bíztatunk az írásra? Először is azért, mert ez egy nagyon jó alkalom a magyar nyelv és írás gyakorlására. Másodsorban azért, mert hála Istennek, neked van miről írni. Neked vannak élményeid, s ha nem neked, akkor volt anyádnak, vagy apádnak! Éppen eleget meséltek neked gyerekkori emlékeikről! Az a szegény másik gyerek miről írjon? A szerencsétlen észre sem veszi, mi történik körülötte! Mert attól, hogy a mobiltelefonját nyomogatja naphosszat, nem születnek jó gondolatai! Hát azért mondom, ne nyavalyogj, hanem örvendezz, hogy írhatsz, s valaki el is olvassa azt! Húsvét jön, s te azt mondod, nincs miről írjál? Csak gondolj vissza a tavalyi meglepetésre! Az is van olyan jó sztori, mint amilyent anyád mesélt!
- Tóth Ildikó
- Találatok: 1926
Kedves Gyerekek!
Bizony újra véget ért egy év, remélem csak szépre és jóra kell majd emlékeznetek! Azt is remélem, hogy mindenkinek jól telik a téli vakációja, és minden egyes gyerek olyan jól tanult, olyan jól viselkedett, hogy megérdemli a kellemes kikapcsolódást. Egy kis, még gyerekkoromban tanult versikével kívánok nektek minden jót:
Állt egy szép kövér hóember
répaorral, répaszemmel.
Fejét melegen tartja
szalagos, nagy kalapja.
Hogyha egyszer megszólalna,
legelső szava ez volna:
„Igaz szívemből kívánom,
legyen gyönyörű karácsony!”
Írjatok nekem, verset, mesét, élménybeszámolót, bármit, és küldjétek el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. villanyposta címre. Kíváncsian és egyre türelmetlenebbül várom jelentkezéseteket.
Szeretettel üdvözöl mindenkit: Ildikó néni
- Tóth Ildikó
- Találatok: 1913
