A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Szelényi Lajos
Fotó: Tiglezán József 

 

Októberben Szelényi Lajos Stockholmban élő pécsi származású képzőművész festményeit tekinthettük meg a Mosebacke galériában. A meditativ alkatú művész – aki évekkel ezelőtt a Magyar Házban is bemutatta grafikáit – formavilága az absztrakt felületek és organikus formák keveredéséből építkezik. A geometriai formák néhol szimbólum-értékűvé tisztulnak, ám a szerves részletek áradása mindig emberközelben tartja a képvilágot. Ezt a kettősséget a művész színhasználata is következetesen erősíti, amennyiben visszafogott, pasztelles lágyságú árnyalatok szövődnek össze markánsabb, telített színekkel Szinte minden festményén jelentkezik a fény különböző állapotainak a megragadására összpontosító szándék. A festmények tudatos szerkesztettsége pedig – szintén a művészi szemlélet kettős polarizációjának engedve –szerencsésen ötvöződik a spontán, lendületes ecsetkezeléssel. Ebből a képi és tartalmi kettőségből utal a művész a tézis/antitézis ellentétpárra, ebből bontja ki hitelesen szép és elgondolkoztató festői világát. Reméljük, hogy a közeljövőben bővebben is bemutatkozik majd a Híradó olvasóinak.

 

 Sántha Ferenc

 

Májusban érkezett az a meghívó, amely Tompa Anna, Kelemen-Toroczkai Judit és Inger Hällefors közös tárlatára invitált.
 

A művészek Stockholm óvárosának egyik hangulatos kiállítótermét választották munkáik bemutatására. A csodálatos, napsütéses hétvége ellenére is szép számú érdeklődőt vonzottak ide az ígéretes, izgalmas művek.


 

Tompa Anna festményei 
Tompa Anna festményei - Fotó: Ónodi Erika

 

A három hölgy a képzőművészet más-más terültéről hozta el munkáit. Tompa Anna – akit korábban már bemutattunk lapunkban – akvarellekkel és akrilfestményekkel jelentkezett. Kezdeti, főleg tájképekere és csendéletekre figyelő vízfestményei mellett most egyre nagyobb teret kaptak az alakos kompozíciók, vagy az absztrakt határán mozgó már-már nonfiguratív témák. Színvilága is a lágyabb tónusoktól a harsányabb, drámaibb kromatikához közelít.


 

Kelemen-Toroczkai Judit textilgrafikái 
Kelemen-Toroczkai Judit textilgrafikái - Fotó: Ónodi Erika
 

Kelemen-Toroczkai Judit újszerű műfajban, textilgrafikában mutatkozott be. Képzőművészi pályálya, hosszú évekkel ezelőtt ugyanis új fordulatot vett, amennyiben Judit a táblafestésről textil- és ruhatervezésre tért át. Itt kiállíott díszpárnáinak lendületes, könnyed és lényegretörő vonalvezetéssel ráhímzett alakjai élményszerűvé varázsolták a kiállított darabokat.
 

IngerHällefors – Tompa Anna régi ismerőse – kerámiatálakat, edényeket mutatott be. Természeti formákból és színekből építi fel művészi világát, ezért bemutatott darabjai szemnek-léleknek kedves élményt nyújtottak.

 


-sf-

 

A Magyar Bibliatársulat székháza, Bp
 
A Magyar Bibliatársulat székháza, Bp - Fotó: Somlyói F. István 

 

Tavaly a magyarországi történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus) a Magyar Bibliatársulat javaslatára 2008-at a Biblia évének nyilvánították.
 

Európában, német és francia nyelvterületen már sikerrel valósították meg azt a kezdeményezést, amelynek célja a Biblia „újrafelfedezése” a modern társadalomban, a Bibliával kapcsolatos általános ismeretek terjesztése, népszerűsítése, aktualizálása; egy teljes esztendő kulturális és egyházi életének pozitív értelmű „tematizálása”. A kezdeményezésnek van egy sajátos egyházi célkitűzése: a szekuláris és politikai szempontok által felépített és vezérelt közéletben megszólaltatni a keresztyén egyház tulajdonképpeni üzenetét, ami azonos a Biblia üzenetével, az evangéliummal. Ezt a sajátos üzenetet kívánja hordozni a „Biblia éve 2008” mottója: „Boldog, aki olvassa…” (Jel. 1,3).
 

A kezdeményezés másik, általánosabb, a szélesebb magyar társadalom együttműködésére is igényt tartó célkitűzése a Biblia mint alapvető irodalmi alkotás, kultúrateremtő erő és egyben egyetemes kulturális örökség bemutatása, megismertetése az emberekkel. Ebben a célkitűzésben a kezdeményezésben résztvevő egyházak természetes módon számítanak a kulturális élet, a művészet és az oktatás szereplőinek figyelmére és együttműködésre
 

„A Biblia évének eddigi eseményei azt is jól mutatják, hogy nem kell "temetni" a könyvet, főként nem a "Könyvek Könyvét". Tudomásul kell vennünk, hogy ezernyi ok következtében az emberek egy része, talán nagyon is sokan, ma úgy vélik, hogy nincs idejük olvasásra, így nincs szükség könyvekre sem. De éppen azok, akik olvassák vagy elkezdik olvasni a Bibliát nagyon hamar felismerik, hogy a Biblia esetében igen is szükség van az olyan könyvekre, amelyek az olvasott szöveg jobb megértését segítik. Így bízhatunk abban, hogy a Biblia olvasása szinte magától ébreszti fel újra a könyvek iránti érdeklődést. Ebben a folyamatban igen nagy szerepe van a családnak, az iskolának, a gyülekezetnek és minden olyan közösségnek, amely már maga is "érdekelt". (Tarr Kálmán, a Kálvin Kiadó igazgatója, a Magyar Bibliatársulat főtitkár helyettese, Reformátusok Lapja, 2008. június 8.)

 


-sf-

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME