A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Az ´56-os októberi forradalomról és szabadságharcról Stockholmban - hagyomány szerint - a Magyar Házban emlékeztek meg.

Pap Iván - Fotó: Sántha Ferenc


Október 18-án előbb Pap Iván előadását hallgatta feszült figyelemmel a népes közönség. Az előadó – maga is ´56-os hős – jól felépített beszédében ismertette a forradalmat megelőző időszak eseményeit, amelyek kiváltották a kommunista hatalom elleni megmozdulásokat. A forradalom főbb mozzanatait személyes élményeivel kiegészítve mutatta be, ami külön hitelt adott beszámolójának. A tények felsorakoztatását barátjának, Tollas Tibornak a versidézeteivel oldotta és tette élményszerűvé.

 

Rigófütty Dalkör - Fotó: Sántha Ferenc

Az est második részében a magyarországi Rigófütty Dalkör a Kárpát-medence magyar népdalkincséből készített válogatással örvendeztette meg a közönséget. Fellépésüket – akár kórusban énekeltek, akár szólót adtak elő - a tiszta hangzás, a művészi igényesség, a népzenei dialektusok hiteles megszólaltatása jellemezte. Külön örvendetes, hogy a fiatalokból álló énekkar (egyébként több nívódíj birtokosai!) végleg eljegyezték magukat páratlanul gazdag népdalkincsünkkel. Érthető, hogy teljesítményüket a jelenlevők vastapssal jutalmazták. Reméljük, hogy sokáig folytatják szép szolgálatukat: népzenénk bemutatását, terjesztését, megszerettetését!

 

-sf-

 

Vasárnap, 2009 november 8-án több egyesület - a Lencse Tibor Baráti Társaság , az Önképzőkör és a Svédországi Magyar Orvosi Egyesület - közös programmal hívta és várta az érdeklődőket a Magyar Házba.

 

A Stockholmi Magyar Kamarakórus
Fotó: Tiglezán József

 

A műsor a Stockholmi Magyar Kamarakórus fellépésével kezdődött. Mokos Imre vezényletével többek között Haydn, Mozart és Bárdos műveket szólaltattak meg. Az alig pár éves múltra visszatekintő kórust hosszú tapssal ünnepelte a közönség.


A meghívott előadó dr. Kiss László, ipolysági orvos, orvostörténész, a történelemtudományok kandidátusa volt. Pályafutását volt kolleganője, dr. Jánosy Éva mutatta be; részletezte, hogy előadónk miként tudja összeegyeztetni a gyakorló orvos teendőit, az orvostörténeti kutatást, könyvírást, és az egyetemi oktatói munkát.

 

Dr. Kiss László
Fotó: Tiglezán József

 

Dr. Kiss László előadásában a magyar irodalom három közismert személyiségéről (Karinthy, Kosztolányi és Babits) szólt, akiket betegségük valamiképpen Stockholmhoz kapcsolt. Kórtörténetük elemezését beágyazta életvitelük, szokásaik, szenvedélyeik és természtesen műveik összefüggésébe. Érdemes felkutatni és elolvasni eddig megjelent könyveit : a Kínok tövisében (Nagy emberek – hétköznapi kórok) vagy a Doleo – ergo sum (A világirodalom nagyjainak patográfiája) címűt a magyar, illetve a világirodalom jeles alkotóinak betegségeiről.


-sj-

 

Magyar vagyok, s e kincset őriznem kell - ez volt a mottója 13. - és örömmel mondhatom: a legjobbak közé sorolható - táborunknak. Témája, a ”Hagyományaink” keretén belül egyházi ünnepeinkről és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokról szólt. És mint a mesében: a táborozás napjai alatt megéltük ünnepeinket, azzal a különbséggel, hogy nálunk nem három, hanem kilenc napig tartott az esztendő. Advent, karácsony, újesztendő, farsang, virágvasárnap, húsvét, pünkösd és az ezekhez kapcsolódó népi szokásainkat éltük meg mind egyházi, mind világi oldalról. Készítettünk adventi koszorút, karácsonyi csomagokat, farsangoltunk, kiszét égettünk, tojást festettünk, locsolkodtunk, mézeskalácsot, húsvéti kalácsot, kürtőskalácsot sütöttünk, karácsonyi, húsvéti üdvözleteket gyártottunk. Az apró dolgos kis kezek pontosan utánozták a felnőtt kezek gondos mozdulatait. Közben szállt az ének a foglalkozásokon, este a tábortűznél dobogtak a táncos lábak és bátran állták a hétpróbát kicsik és nagyok. Az idén még fordítottunk is a második számú hétpróba menetén: a próbát kineveztük pünkösdi királyt választó próbának; rendezése jogát a táborszervezésbe frissen belekóstoló ifjak kapták meg és a felnőttek lettek a versenyző csoportok vezetői. Így mi, felnőttek is összemérhettük erőnket a falra-fára mászásban, íjazásban, a betűkeresésben, a különböző csoportfejlesztő próbákon. A rendezők leleményes, sok mulatságos percet szerző ötlete volt az az ügyességi próba, melyben előbb egy tál vízben libegő almát, s rögtön utána tál lisztbe sülyesztett kockacukrot kellett fogaink segítségével kiemelni.

 

Ostorosok

 


Az idei legnépszerűbb kézműves foglalkozás az ostorkészítés volt. Az eleinte lagymatag érdeklődést a már elkészült ostorokat próbálgatók látványa lelkesedéssé változtatta: gyerek-ifjú-felnőtt, mindenki ostort akart fonni, majd kitartóan gyakorolták annak használatát olyan eredményesen, hogy reggelente a furulyaszó mellett vidám ostorpattogtatásra ébredtek az alvók.

 

Előző táboraink jó hangulatának híre körbejárta a világot, és most elmondhatjuk, hogy a svédországi magyar tábor lassan nemzetközivé duzzad.

 

Kiszeégetés

 

Ez évben Svédországon kívül az anyaországból, Erdélyből, Felvidékről, Norvégiából, sőt Kanadából is érkeztek gyerekek megélni a táborunk örömreit. Telt házunk volt: az 53 gyerek és 21 felnőtt állandó lakó mellett időnként egy-két napra idelátógató vendégek is színesítették az együtt töltött csodálatos napokat.

 

Hétpróbások

 

Kik is azok az oktatók, szülők, nagyszülők akik fáratságot nem ismerve, szabadságukat feláldozva, ingyen, fizetség nélkül, hajnaltól hajnalig állták a sarat?


Császár Sándor, a tábor szakmai vezetője, Csíkszeredából jön közénk már hatodik éve feleségével, Bogács Nórával. Kettőjük érdeme, hogy csodás dallamok gazdagítják szívünket, lelkünket. Sándor gitárjának húrjai, Nóri szárnyaló énekhangja segített felidézni a már megtanult dallamokat, és tanította az újabb énekeket nap mint nap. A csoportos és a kézműves foglalkozás vezetői is voltak egyben.


Palcsó Attillát, a felvidéki Hetény lelkészét sokan ismerték már. A táborozás alatt nemcsak lelkészként, hanem néptáncoktatóként és táncházvezetőként is gazdagította táborunk életét.

 

Hétpróbások

 


Écsi Gyöngyi ugyancsak Hetényről ismét elhozta bűvös bábjait és a nagyok csoportjának betanítása mellett jutott ereje elröpíteni minket a mesék világába.


Benedek Zsuzsi, akiben csodálatos munkatársat, embert és barátot kaptunk, Argentinából jött el közénk. A legkisebbek csoportjának egyik lelkes vezetője volt.


Az anyaországi Szebeni Villő és Kesztyüs Attila első alkalommal voltak köztünk; személyükben ugyancsak jó és igaz barátokra leltünk. Reméljük, lesz majd lehetőségünk újra együtt dolgozni velük.


A szintén magyarországi Kárpáti József képzőművész a magyar népművészet szimbólumaival ismertetett meg kicsiket és nagyokat egyaránt.


Aspegren Gáal Zsuzsanna Norvégiából utazott hozzánk, hogy munkánkban támogasson és pont ott segítsen, ahol arra szükség van .

 

Farsangi forgatag

 


Végül hadd említsem a svédországi csapatot: Zsíros Mónika oktató Jököpingből, Bálint Emese, a nagy élmények felelőse, a kajak-kenu-falramászás-íjazás nagymestere Mörrumból, Újvári Csaba a tábor “főgondnoka” Sölvesborgból érkezett Szunyog Jucika Fábián K. Erzsébet segítségével volt a finom falatok elővarázslója. Melettük a szorgosan segítő anyukák, apukák vállalták a száz meg száz krumpli pucolását, az asztalterítést, a tálalást, a mosogatást és minden egyebet, ami 70 -75 éhes gyomor kielégítésére szolgál.


A külföldről érkezettek és a Svédországból meghívottak mellett alapkőként ott vannak egyesületünk vezetőségének tagjai, akik a tábor szervezését már az előző tábor zárása után elkezdjük. Elsőrendű feladataink egyike az anyagi alap előteremtése, hiszen a résztvevők által befizetett összeg csak 40- 50% százalékát fedezi a tényleges költségnek. Ehhez szükséges a különböző pályázatok felkutatása, kiválasztása, kérvények megfogalmazása stb. További munkánk rendkívül sokrétű: sok-sok telefonbeszélgetés, gyűlés eredményeként megegyezünk a tábor témájában, eldöntjük, kiket hívjunk meg, a lehetséges jelöltekkel egyeztetjük az időpontokat, utazási költségeket, a téma módszertani kidolgozását, az oktatás megtervezését, utazások szervezését. Ezek után meghírdetjük a tábort, a jelentkezőkkel tartjuk a kapcsolatot, a jelentkezési határidő közeledtével idegeskedünk, izgulunk a késedelmeskedők miatt előálló bizonytalanság miatt, mert nem lehet tudni, összejön-e a megtervezett létszám? Ha túl jól összejön, azon kell gondolkodjunk, hogyan tudunk mindenkit elhelyezni? Végül a szervezés utolsó fázisa következik: beszerezni a kézműves foglalkozáshoz, az oktatáshoz a kellékeket , nyersanyagokat, megtervezni az ellátást, összeállítani a menüt, bevásárolni a tartós élelmiszereket és a táborozás alatt naponta a friss élelmet, és mindezeket a helyszínre szállítani.

 

Kalácssütés Benedek Zsuzsival

 


Ezen munkacsoporthoz a következők tartoznak:


Tompa Anna, az “őrszavak” egyesület elnöke, a táborok szervezője;


Tóth Ilona elnökhelyettes, felelőssége a tábor témája és a meghívottakkal való kapcsolattartás; Cseh Andrea egyesületi pénztáros, a tábori befizetések, kiadások intézője; Tóth Ildikó titkár, a táborban kiscsoportos oktató, fő mesemondó; Sinai Tompa Enikő médiafelelős és az ifjak csoportjának vezetője; Tompa Andrea, a tábor gazdasági felelőse; a beszerzés, a menü összeállítása tartozik feladatköréhez.


A táborszervezés nagy munkája mellett a vezetőség gondolt az utánpótlásra is: az idén a táborból már kinőtt ifjak egy részét táborvezetői gyakorlat elsajátítására hívtuk meg, így Podávka Àront, Palcsó Annát, Niman Rudit, Lázár Józsit, Andrássy Reginát, Sternbeck Danit. Külön megemlítem az újonnan közénk érkezett Széder Dánielt. Igen nagy örömünkre és segítségünkre szolgált ez az ificsapat. Jó volt velük együtt dolgozni; nekik is tanulságos lehetett bekukkintani a táborszervezés és vezetés titkaiba, kínjaiba, örömébe. Reméljük, lesz majd kinek átadni a stafétabotot.


   Hosszú, fárasztó de nagyon szép napokat éltünk meg, életre szóló barátságok szövődtek és újra gazdagabbak lettünk. Hiszem, hogy ismét sikerült elültetni valami nagyon jót gyermekeink szívébe, tudatába, ami erősíti identitástudatukat, hovatartozásukat, személyiségüket, hisz ez mind igen fontos a felnőttkori eligazodásában.


Végezetül idézném az eddigi táboraink jó híre miatt érdeklődő magasrangú látogatónk, Varga Attila, a Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium főtanácsosának üzenetét (aki kamasz ikergyermekei, Luca és Marci kíséretében tett háromnapos látogatást táborunkban):“ Ez a tábor mosolytábor. Mindenki jókedvű, és pozitív energiát áraszt, ami áthat a gyermekekre is. Remek tábort csináltok; aki oda megy, kiválló helyre megy. Ezt a tábort sem leírással, sem filmmel nem lehet igazán bemutatni; EZT MEG KELL ÉLNI!”

  


Tompa Anna és Tóth Ildikó

 

Figyelem! A tábor életéről film és fényképsorozat, valamint a tanult énekek szövegeit tartalmazó CD készült. Érdeklődni Sinai Tompa Enikőnél lehet. A bevétel az Egyesület anyagi alapját gazdagítja.


 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. június 24.
Kedves Híradó Olvasók! Sorban a második online Híradót tarthatjuk most virtuálisan a „kezünkben”, tehát ezúttal sem jelenik meg az aktuális, júniusi lap nyomtatott formában, hanem a cikkek, beszámolók és interjúk kizárólag a Híradó honlapján olvashatók. Az 1974-ben alapított Svédországi Magyarok…
Tovább
Tarot-naplók I.

Tarot-naplók I.

Könyvespolc 2024. június 25.
Nem emlékszem pontosan, hogyan és mikor jelent meg a tarot az életemben. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy ott van, persze az is lehet, mindig is ott volt, csak valami eltakarta előlem egy időre. Vagy talán elrejtőzött valamiért, esetleg mimikrit…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME