A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 
 
A kisebbségvédelem szerepel főpontként az Európa Tanács 2010-re kitüzött céljai között. Reméljük, hogy Európa méltó figyelemmel fogja kísérni és szankcionálni az egyre gyakoribb kisebbségellenes intézkedéseket; amelyek nemegyszer a Kárpát-medencében kisebbségben élő nemzettársainkat sújtják. Szintén kisebbségvédelmi célokat szolgál az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretén belül működő Kisebbségi Főbiztos intézménye, aki egy fajta megfigyelő és megelőző funkciót tölt be ezen a téren.
Stockholmban február 1.-én az itteni székhelyű svéd EBESZ-hálózat (OSSE-nätverket) szemináriumot rendezett Kisebbségek Európában címmel. Az előadók között volt Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és Rolf Ekéus, az EBESZ volt kisebbségi főbiztosa, akik a szeminárium végén kérdésekre válaszoltak.
 
A szeminárium elsősorban az európai nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozott, kiemelt helyen a roma kérdés szerepelt (ennek kapcsán említették Magyarországot is). A szeminárium végén a beszélgetés alakult ki; éltem tehát a lehetőséggel, hogy mind az emberi jogi biztoshoz, mind a volt kisebbségi főbiztoshoz néhány kérdést intézzek, a felvidéki magyarok helyzetével, illetve a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatosan.
 
- Tisztelt Rolf Ekéus úr! Mint volt kisebbségi főbiztos, legyen szíves kommentálni a szlovák nyelvtörvényt és annak módosítását és mondja el, hogyan vélekedik az ügy kimeneteléről.
 
Rolf Ekéus: Ezzel kapcsolatosan nem szabad megfeledkeznünk az ezt megelőző, a Fidesz és Orbán Viktor által 2001-ben hozott státustörvényről, amit a szomszédos államok szintén nacionalista intézkedésnek tartottak. Magyarországon a jobboldal előretörése miatt egyre súlyosbodik a helyzet, hiszen nagy valószínűséggel Orbán, „a nacionalisták vezetője”, fogja megnyerni az idei választásokat és várhatóan igenis nacionalista politikát fognak folytatni, ezért a szlovák nyelvvel kapcsolatos intézkedések vagy védekezésnek, vagy a magyarországi nacionalista áramlatok tükörképeként fogható fel.
 
- Az Ön véleménye szerint a kisebbségi főbiztos intézménye elegendő-e ahhoz, hogy hozzájáruljon egy jogos és igazságos államszuverenitás illetve konkrét kisebbségvédelem közötti egyensúlyhoz?, Mennyire hatékonyak az eszközei, amikor például nyílvánvalóan asszimilációs politikai törekvéseket észlel egy-egy tagállamban?
 
Rolf Ekéus: Az államok nagyon nehezen tudtak annak idején (a kilencvenes évek elején) közös nevezőre jutni, ami a kisebbségi főbiztos szerepét és eszközeit illeti. Annak, hogy egyáltalán létrejöhessen egy ilyesfajta intézmény többek között az volt a feltétele, hogy szigorú titoktartás feltételei szerint fog működni, ami azt jelenti, hogy a felek közt elhangzott részleteket nem szabad közölni a sajtóval, így tehát a nyílvánossággal sem. A főbiztos keze ezért bizonyos szempontból meg van kötve.
 
- Köszönöm a válaszait.

- Tisztelt Thomas Hammarberg úr, hogyan vélekedik a szlovák nyelvtörvényről?
 
Thomas Hammarberg: Problémás, hogy mindkét országban erősen előretörőben van a jobboldal. A Fidesz várhatóan „nagyon nacionalista” politikát fog folytatni, ezért, mint Ekéus úr is említette, Szlovákia csupán tükörképe lesz a magyar fejlődésnek.
 
- A státustörvénnyel kapcsolatos méltatlan megbélyegzés tehát mindmáig tart?
 
Thomas Hammarberg: Ha egy állam toleranciát, megértést és kisebbségvédelmet vár egy szomszédos államtól, ő maga is azt kell tanusítsa.
 
- Mi magyarok napjainkig hordozzuk történelmünk súlyát, így az első világháborút lezáró méltatlan békeszerződésnek a következményeit is. Ennek következtében több százezren élnek kisebbségben a szomszédos államokban (de azon túl is), akik sok meghurcoltatáson és üldöztetésen mentek keresztül az elmúlt kilencven évben. A legsúlyosabb helyzetük ma talán a Szlovákiában élő magyaroknak van, ahol egyéb rendelkezések mellett (Thália Színháztól megvont támogatás, Selye János-egyetem lefokozása) legutóbb a magyar nyelv (az Európai Unió egyik tagállamának nyelve) használatát akarják korlátozni. Ezek ismeretében mit ajánl a magyaroknak, milyen legyen a hozzáállásuk?
 
Thomas Hammarberg: Azt ajánlom, hogy a súlypontot helyezzék át a határkérdésről a magyar kultúra védelmére. A kultúra védelmére amúgy az Európai Unió is több hangsúlyt kellene fektessen.
 
- Köszönöm a válaszait.
 
Sántha Hanga
 

 
 
A Ljungby-i vegyes kórus tavaly, december 12-én tízéves évfordulóját ünnepelte. 
A kórus megalakítására 1988-ban gondoltam először. Akkor még a växjöi gyülekezet is a Ljungby-i egyházkerülethez tartozott. Az zsoltárok éneklése minden alkalommal erős hatást gyakorolt rám, így született meg bennem a kezdeményezés, hogy jó volna egy kórust alakítani. Mivel már otthonról ismertem Benczédi Zsuzsát, mint zenetanárnőt és kórusvezetőt, nem volt nehéz megkérdezni, hogy elvállalná-e egy egyházi énekkar vezetését.
 
Így indult el rövid idő alatt a Ljungby-i egyházi kórus, 25 taggal. Megalakulása után két évvel a kórus olyan minőségi szintet ért el, hogy meghívásokra számíthatott, de az egyház nem tudta ezt anyagilag fedezni. Ezért a kórust átvette a jungby-i Petőfi egyesület. A nagy ünnepek alkalmával a kórus továbbra is szerepel az istentiszteleteken.
 
Az első meghívást Växjöböl kaptuk, később a SMOSZ-tól, a göteborgi és sölvesborgi egyesületek részéről is érkezett felkérés. Külön meghívást kapott kórusunk a Bartók Béla emlékestre Göteborgba, 2006-ban. 
 
Mi a fő összetartó erő ebben a kórusban? A dal iránti és az egymás iránti szeretet! 
 
Köszönjük a hozzátartozóink türelmét, és főképpen a karmesternőnknek, Benczédi Zsuzsának a türelmét és hozzáállását, aki minden pénteken Alvestaról eljött, hogy próbát tartson Ljungby-ban! Köszönet minden dalos testvérnek a szeretetéért és kitartásáért, a magyar kultúra szolgálatáért.
 
Adja Isten, hogy még sokáig tudjunk együtt énekelni hitben és szeretetben, ugyanúgy, mint eddig. Isten hallgassa meg kívánságunkat!
 
Szeredai János, ideiglenes elnök 
 


A Pro Cultura Hungarica díj vagy emlékplakett a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett külföldi állampolgárok részére adományozható.

 

Sall László, Henry
Lundholm felvétele

 

 


Sall László 2009. október 12-én, a Magyar Köztársaság stockholmi nagykövetségén vette át a díjat. Az átadáson Szentiványi Gábor nagykövet ismertette a kitüntetett kultúraszervező munkásságát, amelynek köszönhetően létrejött a göteborgi hu.se.t rendezvénysorozat. Utalt továbbá a szintén göteborgi Move and Walk intézetben megnyílt, Mervel Ferencről (aki egyébként a díj 2005-ös kitüntetettje) elnevezett könyvtárnak a létrehozására is, valamint a Társaság a Magyar Irodalomért megalapítására és működtetésére, amelyeknek szintén Sall László volt a kezdeményezője.


A Híradó nevében gratulálunk Sall Lászlónak az elismerésért, és kívánjuk, hogy legyen ereje és kitartása a magyar és svéd kultúra közötti további kapcsolatépítéshez!

 

A Híradó

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME