A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 
 
Stockholmban augusztus 20-án tartották a Szent István-napi ünnepélyt, amelyen a Magyar Kamarakórus néhány tagja kórusműveket adott elő, majd Balogh Péter történész tartott előadást Szent Istvánról. Az alábbi írás ennek az előadásának a rövidített változata.
 
F_21.jpg
Balogh Péter
 
A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és befogadta a kereszténységet. Pilgrim passaui püspök követei, a bajor papok egyike keresztelte meg őt, majd Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztségben az István nevet kapta. Az országban ekkor még túlsúlyban volt a pogány elem, ez keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarba, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel együtt a nyugati irányultságot biztosítsa, valamint hogy hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésbőll versenytársát, Koppányt, és saját fiát, Istvánt jelölte utódjává. Adalbert püspököt hívta meg Prágából, hogy a térítő munkát folytassa, és Istvánt is tovább nevelje. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne.
 
Istvánnak azonban még véres csatákat kellett vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. A Veszprém melletti győzelem és Koppány halála megszabadította őt legfőbb belső ellenségétől, az országot pedig a pogányságba való visszaeséstől. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése viszont a Bizánchoz való csatlakozás tervét hiúsította meg. Megszerezte magának a Tiszán és Dunán túl fekvő területeket, valamint Erdélyt, ezáltal gyarapítva országát és uralmát. A történelmi keresztúthoz érkezett országra négy nagy feladat várt : a kereszténység terjesztése az apostoli szék segítségével; az állam önállóságának megerősítése, erős és egységes monarchia fölépítése, és végül a magyar sajátosságok megőrzése a Nyugat-Európába való beilleszkedés folyamatában.
 
istvan.jpg
Szent István - Budapest, Milleniumi emlékmű
 
Diplomáciai és politikai érzéke Istvánt korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfijává avatta Az általa újjáalakított Magyarország a keresztény Nyugat előretolt bástyája lett a későbbi mongol és török hódítások idején. Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez: a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. Bölcs alkalmazkodókézsége enyhébb, józanabb és eredményesebb volt, mint Magyarország első hithirdetői. Az állami törvényhozásban, a kormányzásban és gazdasági vonalon is sikerült szerencsésen összeolvasztania a nyugati elemeket a hazaiakkal. A keresztény magyar szellemet külföldön is megjelenítette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett. Istvánt 1000-ben vagy 1001-ben kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet (köztük két érsekséget, Esztergomban és Kalocsán), valamint nyolc püspökséget alapított. 
 
Két fájdalmas esemény sújtotta élete alkonyán Istvánt. Imre fiát, akit gondosan készített elő trónörökösévé, 1031-ben egy vadászaton vadkan támadta meg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt, így nem maradt közvetlen örököse. Halála közeledtén magához hívatta tanácsosait, és velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette meg utódjává. Közel 70(!) éves korában, 42 évi uralkodás után halt meg, Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztelt és akinek halála előtt odaajánlotta országát. Istvánt az egész ország gyászolta, hiszen személyében a kimagasló uralkodó és államalapító hunyt el, az erős és igazságos király, aki a szigort szelídséggel tudta ötvözni
 
István lelki arculata a fiának hagyott Intelmeiben is hitelesen kirajzolódik az utókor számára: ”Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen, harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!'” István és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadtak össze. Sírja sokak által látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált. Tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli emlékét. Május 30-án a Szent Jobb ereklyét tiszteljük.
 
Balogh Péter
 

 

 
Az idén 12 naposra duzzadt Göteborgi Magyar Hét hivatalos megnyitója április 10-én volt a Cosmopolitan galériában, olvashatjuk a Híradó legutóbbi számában. ”Dr. Dávid Gyula, a Tallini Magyar Intézet igazgatója megnyitotta a mintegy tizenöt magyar festőművész kiállítását.” – tudósít a lap júniusi száma. Most röviden ezt az eseményt szeretném bemutatni.
 
Az idei rendezvényre Csata Atilla, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör elnöke, a Balassi Intézet közreműködésével egy reprezentatív kiállítást kért Magyarországról. A Művelődési Minisztérium a Magyar Grafikusművészek Szövetségének egy válogatását ajánlotta. Az anyagot az igazgató hozta személyesen Tallinból. A falak megélénkültek. A fél íves, (azaz 70x50 cm-es), papírra nyomtatott és bekeretezett alkotások jó hangulatot vittek a galéria földszinti termébe. Színes szitanyomatok, kőrajzok, rézkarcok és számítógépes printek is szerepeltek a kiállított anyagban.
 
F_25-7.jpg
Sóváradi Valéria: Atributum IV, szitanyomat
 
- Hogyan készül el egy ilyen színvonalas összeállítás? - kérdeztem telefonon Butak András grafikusművészt, az MGSZ elnökét.
 
- Az elejéről kell kezdenem azért, hogy a széles közönség is megértse, miről is van szó. 1990-ben, a redszerváltás után, a demokratikusan megválasztott parlament új törvényeket hozott. A régi, szovjet típusú rendszer, ahol is minden képzőművészt egy szervezetbe gyűjtöttek össze, megszűnt. A szakmai szervezetek közül elsőnek a Magyar Grafikusművészek Szövetsége alakult meg, 1992-ben. Számos kiállítást, nemzetközi együttműködést kezdeményezett. A programok közül a Váci grafikai műhely kialakítása a legjelentősebb, ahol néhány grafikai technika (színes litográfia, szitanyomat, rézkarc) kivitelezésére teremtődtek meg az elsőrangú feltételek. Rendelkezésre áll továbbá egy ofszet gép és néhány számítógép is. Pályázat útján kerülhetnek ide a grafikusművészek (akik egyébként saját műhelyeikben nem rendelkeznek ilyen technikai felszereléssel). Általában évi három napot lehet ott dolgozni. Nagy tapasztalatú technikusok segítik a művészi kivitelezést. A váci műhely kapcsán jött létre a Magyar Grafikáért Alapítvány, 1993-ban. Ez az önálló testület – gazdasági feladatok mellett – évente egy-egy művészt jutalmaz az Év grafikája díjjal, amit ünnepélyes keretek között adnak át. A műhelyben dolgozó művészek 1-2 munkát leadnak az alapítványnak, és ezekből kialakul egy gyűjtemény, amit aztán máshol is bemutathatnak. A Svédországban kiállított anyag is így állt össze. Néha felkérést kapunk egy igényes, külföldi kiállítás összeállítására. A kiállítások rendezője a Művelődési Minisztérium. Volt egy bemutatkozásunk ´97-ben Mexikóban, és nagyon sok a szomszédos országokban is. A kiállításokra a bemutatkozó művészek katalógusait is igyekszünk hozzáférhetővé tenni a közönség számára.

F_25-3.jpg
Damó István: Mese a cím adta játékról,
szitanyomat
 
- Miért éppen ennyi művész munkája került bemutatásra?
 
- A Tallini Magyar Intézet nyilván felmérte a göteborgi galéria adottságait, befogadóképességét.
 
F_25-6.jpg
Somorlyai Kiss Tibor: Passzázs
 
- Végezetül mondanál néhány szót a bemutatott grafikáidról?
 
- Régóta foglalkozom gipszmetszéssel. Az így keletkezett nyomatokat beviszem számítógépbe. Felnagyítom, és átteszem egy másik technikába, szitával kinyomtatom. Ezáltal megőrzöm a metszés éles széleit, a vésést. Így több variációt tudok létrehozni.
 
F_25-5.jpg
Kiss Zoltán: Cím nélkül, litográfia
 
- Köszönöm szépen a beszélgetést.
 
Butak András kiállított, érdekesen hullámzó terű műveinek a címe: Vonzástér A és Vonzástér B. 
 
F_25-2.jpg
Butak András: Vonzástér A, szitanyomat
 
A kiállításon 17 grafikusművész összesen 23 munkája szerepelt; Butak András után vegyük szemügyre a többit is.
 
F_25-11.jpg
Zsankó László: Mimikri, litográfia
 
Zsankó László színes kőnyomatán kiterített sakktáblát látunk, amely a térben folytatódik. A sötét mezők fokozatosan a mélybe nyílnak, ugyanakkor a másik irányba, felfelé pedig mértani testekben és geometrikus konstrukcióban folytatódik a sakktábla. Kovács Péter Balázs két munkával - a Dialógus I és Dialógus II – volt jelen. Két egymáshoz támasztott karosszék sárga napkoronggal beragyogott terét látjuk a két színnel nyomtatott litográfiákon. Az alkotás szabad teret enged az asszociációknak. Ugyan kinek a párbeszéde folyik az ilyen székeken? Szőnyi Krisztina  Létrás levél című szitanyomata vonalas textúra-akkumuláció. Egy térben álló, kétágú létra, és egy síklapra rótt kézírás vonalainak az ellenpontozása. Prutkay Péter Erőtér című szitanyomata egy örvénylő fekete lyuk négyszeres tükröződését jeleníti meg. Úgy tűnik, hogy a lila-sötétkék örvénylés a néző felé domborodik. A kép közepén a spirális forgás kék színű jelképével, piktogramjával találkozunk. Kalmár István sajátos angyalai szitanyomatokon jelennek meg. A címek sokat elárulnak: Angyalkereszt, és Vágyangyal. A puha, puffadtság érzetét keltő háttér előtti vérvörös test göcsörtösen gabalyodik tagjaiba. A képet szemlélve megrendítő érzés fogja el az embert. Kiss Zoltán grafikusművészt az olasz és dán kortárs informel példaképek vitték az absztrakció útjára. Szuverén, laza ecsetkezelésű, expresszív munkáin érzékeny akcentusokkal díszített gesztusvonalakat alkalmaz. Korunk jegyzetelő rajzművésze. Kiállított litográfiája Cím nélkül szerepel. Somorlyai Kiss Tibor színes kőnyomatai láthatóan a létezés fizikai síkokkal lehatárolt terével foglalkoznak. Témái az akadályoztatás és a továbbjutás. A megvilágítás és az érzékeny vonalháló is fontos eleme Passzázs című litográfiájának. Kazinczy Gábor igényesen fogalmazott fekete-fehér rézkarca a Bacchanália címet kapta. A többalakos kompozíció mintha széteső emberi testrészeket láttatna. Az embernek Rembrandt, vagy Francis Bakon hasonlóan drámai erejű jelenetei jutnak eszébe. Különös nyomatot állított ki Magyar Mónika. Roncsolt, kör alakú tárgyakat, régi, vinil anyagú, széttört nagylemezt nyomtatott le némi hidegtű kiegészítéssel. A monokróm kép címe Torzó IV. Szurcsik József Szinópéi Diogenész II című nyomatának alapelemei a mértani térfogat (volumen),a tőle megszokott emblematikus férfiprofil, és a furnérlemez-intarziaszerű felület. Feszültség az aszimmetrikus kompozíció éles, átlós helyzetű széleiből, valamint a szokatlan felület és tömb összefüggéseiből adódik. 
 
F_25-1.jpg
Csikós Tibor: Folyamat G 401, szitanyomat
 
Haász Ágnes Időzóna című számítógépes grafikáján óralapok és egy emberi figura negatív rajzolatának szuperpozícionálását figyelhetjük meg. Az erőteljes koloritú grafika képi izgalmakban bővelkedik. Rácmolnár Sándor Direction (Irány) című munkája fejtörő jellegű ábrák bonyolult jelentéstartalmának egymásrahatásából ötvöződik izgalmas képi egésszé. Abszurd képi világról adnak számot Damó István Cím nélkül és Mese a cím adta játékról elnevezésű szitanyomatai. Stefanovits Péter Időtlen tárgy sorozatának két szitával nyomott lapját láthattuk, A és C jelölésekkel. Az organikus, szétesést sugalló felületekben, mintegy belső lényegként, metafizikus objektumok, zölden világító, fekvő hengerek vannak beágyazva. Egyszerre hideg és meleg, de mindenképpen pozitív életérzést sugároznak Sóváradi Valéria Atributum IV és Atributum VI című szitanyomatai, melyeknek csiszolt, lágy felületei majdnem a kőnyomat sajátosságait juttatják eszünkbe. A puha felületeket megfelelő keménységű élek határolják és szabdalják, valamint teret adnak a lírai, finom vonaljátékoknak. Szépen csengő építészeti, vagy színpadi terekben gyönyörködhetünk. Végezetül álljon itt néhány szó a saját munkámról (Csikós Tibor), amely szintén helyet kapott ezen a göteborgi kiállításon. 2001-ben készült szitanyomással. Folyamat G 401 a címe, és álló formátumú. Különböző nagyságú körök és spirális elemek türkizkék, zöld, fekete és aranyszínű ecsetrajzából szövődik térhatású szövődménnyé.
 
F_25-4.jpg
Kalmár István: Vágyangyal, szitanyomat
 
F_25-10.jpg
Szőnyi Krisztina: Létrás levél, szitanyomat
 
 
Csikós Tibor, Göteborg, 2010-06-29
 

 

 

 
Dübörögtek az érzelmek, feszültek a mellénygombok: azt hiszem röviden így foglalhatnám össze az immáron hatodik hu.se.t, azaz az idei Göteborgi Magyar Hét eseményeinek örömeit és izgalmait. Soha ennyire tartalmas és eseménydús nem volt még ez az idén 12 naposra duzzadt rendezvénysorozat. A jövőre már 20 éves Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör és a hu.se.t elismert részévé vált Göteborg kulturális életének, amit legjobban az bizonyít, hogy az egyes rendezvényeken minden eddiginél több svéd érdeklődő jelent meg.  
 
f_25_1.jpg
Szentiványi Gábor nagykövet és Anna Johansson önkormányzati
képviselő a rendezvény megnyitóján. Fotó: Sall László
 
Csütörtökön, április 8-án napjaink legjobb magyar illusztrátorainak egyike, Szegedi Katalin munkáit néztük meg a Bokskåpet könyvesboltban. A művész, aki elsősorban meséskönyveket illusztrál színes, izgalmas, szemet gyönyörködtető képeivel, bemutatta első olyan kötetét, amelyet nem csak illusztrált, hanem ő maga is írt. A könyv méltán nyert elismerést, szerzője Magyarországon több díjat is kapott. Munkái Koreában, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Svédországban is sikert aratnak. Legutóbb az ALMA (Astrid Lindgren Memorial) díjra jelölték.
 
Másnap hihetetlen sikere volt a Táncháznak (Folkmusikkaféet). Délután a Balaton mellől érkezett Kákics Együttes színes, magas szinvonalú koncertjének első felét hallottuk. A magyar népi hangszerek művészei nem csak játszottak és énekeltek, de mesékkel is szórakoztatták a magyar gyerekeket. Este az 1848-as Szabadságharc dalaiból összeállított műsorukkal remekeltek. 
 
Büszkék voltunk, hogy a magyar táncok tanulásához belépőt fizető vendégek többsége svéd volt. A tánclépések tanításában a két nagyszerű művész, Kalmár Mónika és Ölveczky Árpád segített, míg az ezt követő svéd tánc elsajátításakor a Kärlekskollektivet zenéjét, valamint Susanna Olsson és Sven Sandberg ritmusát követte a közönség - egyévestől nyolcvanévesig, minden korosztály. Éjfél utánig szólt a zene, ropta, aki bírta...
 
Április 10-én délben a hivatalos megnyitón alaposan megtelt érdeklődőkkel a Cosmopolitan Galéria helyisége. Csata Attila, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör elnöke üdvözölte a megjelenteket. A Magyar Köztársaság nagykövete, Szentiványi Gábor méltatta a Göteborgi Magyar Hét célját és jelentőségét, a svédországi magyarok kulturális összetartozásának fontosságát. Bengt Halse, Magyarország tiszteletbeli konzulja Göteborgban, az idén is megtisztelte jelenlétével a hu.se.t rendezvényét. Anna Johansson Göteborg önkormányzata nevében jelezte, hogy a város vezetői értékelik a Művelődési Kör munkáját, valamint a svédek és magyarok között megnyilvánuló, érzékelhetően növekvő kulturális együttműködést és egyúttal megnyitotta a Magyar Hetet. A Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet) göteborgi szervezetének az üdvözletét Cecilia Magnusson tolmácsolta, míg a SMOSZ vezetősége nevében Kovásznay Ádám titkár szólt az egybegyűltekhez.
Dr.Dávid Gyula, a Tallini Magyar Intézet igazgatója megnyitotta a mintegy tizenöt magyar festőművész kiállítását.
 
Csak órák múltak el a hu.se.t hivatalos megnyitója után. Este 7 órakor a Redbergsteaterben Pozsonyi Takács László, a Győri Nemzeti Színház tagjának Ingmar Bergmanról szóló előadásán vehettünk részt. A színész beszerezte Bergman filmjeit, naplóit, feljegyzéseit és ezekből állította össze – hat nap alatt – a darabot. Színészként is nagyszerű élményt nyújtott; előadásmódja végig lekötötte a nézők figyelmét.
 
Április 11-én, vasárnap délután a göteborgi Norvég Templomban tartott ökomenikus istentiszteleten minden hely megtelt. Jelenits István piarista paptanár katolikus, Molnár-Veress Pál evangélikus lelkész pedig itteni protestáns szertartás szerint tartotta az istentiszteletet. Az ezt követő kávézáshoz néhány résztvevő készített finom süteményt, sós harapnivalót. A végén csak kevesen távoztak, ezután ugyanis megünnepeltük a Költészet Napját. Pilinszky János költőre, életére és munkásságára emlékeztünk. Idén is örömmel láttuk viszont Dóczy Péter színművészt, aki verseket szavalt. Kellemes orgánuma növelte a kimondott, szívhez és értelemhez szóló művészi üzenetet. A keresztény költő életéről a nagytudású Jelenits István beszélt – ezúttal gimnáziumi tanári minőségében. Külön kitért Pilinszky verseinek és prózai írásainak sajátos filozófiájára. Emlékezetes est volt ez is.
 
Április 12-én 19 órakor a Judiska Församlingen földszinti termében gyülekeztünk; örömmel tapasztaltuk, hogy a terem megtelt a költészetet kedvelőkkel. Ebből az alkalomból régi ismerősünkkel, Ove Berglunddal, a magyar versirodalom szerelmesével találkoztunk. Ove most Radnóti Miklós életét és verseinek svéd fordítását mutatta be. Hálásak vagyunk, hogy József Attila, Babits Mihály, Kányádi Sándor, Weöres Sándor versei után most Radnóti műveit is hozzáférhetővé tette a svéd olvasók számára.
 
f_25_4.jpg
Hoppál Mihály akadémikus a sámánizmusról, a magyarok
őshazájáról és az azóta is ott élő népekről tartott előadást.
Fotó: Csata Attila
 
Másnap megint a Cosmopolitan Galériában találkoztunk, ahol az egész Keletet bejárt Hoppál Mihály akadémikus segítségével huszonvalahány érdeklődő ismerkedhetett a sámánizmussal, valamint a magyarok őshazájával és az azóta is ott élő népekkel. Előadásának érdekességét csak fokozta a bemutatott sámán avatásokról készült film. Nagyon érdekes élmény volt.Úgy éreztük, hogy még órákig beszélgethettünk volna a témáról, általában a velünk rokon népekről, érdekes egyezésekről, valamint „gyanús” nyelvi hasonlatosságokról.
 
Szerdán, 14-én délben a Lindholmspiren 11-ben jártunk. Miért? – Azért, mert Fülöp Géza emlékeztette a Restaurang Göta Älv jelenlegi főszakácsát, hogy jó ötlet lenne - elődeihez hasonlóan - a Magyar Hét alatt ismét magyar ízeket kínálni az Ericsson irodaépületének földszinti éttermében. Lena Lystrand felfedezte az ötletben rejlő üzleti lehetőséget. Már az étteremhez közeledvén megpillantottuk a magyar nemzeti színeket, a magyaros díszítést. A pult fölötti táblákon a magyarul, svédül és angolul feltüntetett magyar ételek egész sora felcsigázta az érdeklődésünket Csak a halból készült étel utalt a svéd gasztronómiára. Mi sültszalonnás szarvassültet fogyasztottunk burgonyával, salátával. Lena a Gergely Anikó: Culinaria Ungarn c. könyvéből válogatta a recepteket és nagykonyhai méretekre számítgatta át a hozzávalók mennyiségét. Az eredmény: ebben a hatalmas étteremben és kint, a napos teraszon falatozó svédek, japánok, angolok, olaszok, amerikaiak, no meg mi, a magyarok, evés után jóllakottan tettük le a kést és a villát a kiürült tányérra.
(Aznap megkérdezte valaki Lena Lystrandot: mi lenne a véleménye egy, a magyarhoz hasonlóan
megrendezett Görög Hétről? - Ezt nem én találtam ki!)
 
Este már a göteborgi Koncertház bejáratánál mutattuk fel a belépőjegyeinket. A veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar hangversenyére készültünk. Először azonban az egykori zenészből lett festőművész, Flamm Ferenc tizenöt festményét tekintettük meg. Ezek témája - talán érthető módon -, a zene, vagy maguk a zenészek, akiket muzsikálás közben, vagy a próbák szünetében lesett meg a művész. Egyik-másik képén Gustavo Dudamel, Neemi Järvi és Masayo arcvonásait ismerhettük fel. 
Az 1985-ben alakult Mendelssohn Kamarazenekar változatos műsort kínált. Az együttes bejárta a világot, és most eljutott hozzánk is. Kováts Péter hegedűművész, a zenekar vezetője, virtuozitásával és érzékeny, bravúros hangkezelésével óriási sikert aratott. Ehhez természetesen szükséges volt a zenekar minden tagjának magasszintű hangszeres tudása. A közönség több ráadást is kikövetelt, amitől a nézőtéri lelkes hangulat tovább fokozódott. Reméljük nem utoljára találkoztunk velük!
 
Két József Attila-díjas költőt, műfordítót: Mesterházi Mónikát és Szabó T. Annát hívták meg idén a K.Cs.S. Művelődési Kör valamint a Sällskap för ungersk litteratur vezetői. Itt, Göteborgban, kétszer is találkozhattunk velük. Először április 15-én a Stadsbiblioteket Poesihörnan nevezetű helyiségében, ahol jelen volt a fordító Anna és Per Svenson, a kötetek előszavát író Lars Gustaf Andersson, valamint a kiadó, Elzbieta Jasinska Brunnberg is. 
A két költővel egy későbbi alkalommal, 17-én a Cosmopolitan Galériában tudtunk beszélgetni, ahol Schnúr Ildikó kérdezte őket pályafutásukról, terveikről és arról, hogy milyen feladatokkal jár a fordítói munka.
 
A Tavaszi Szél ifjú táncosai szülőkkel, ismerősökkel együtt az idén is izgalommal, élvezettel mutatták be tudásukat. Ez mindig szívet melengető élmény.
 
f_25_6.jpg
A Tavaszi Szél ifjú táncosai az idén is izgalommal,
élvezettel mutatták be tudásukat. Fotó: Csata Attila
 
Estére átalakult a Cosmopolitan berendezése. Hangszereknek, fényszóróknak, mikrofonoknak és erősítőknek kerítettek helyet a rendezők. Hoffman Mónika volt az est előadóművésze (aki ezúttal dzsesszt énekelt); érthető, hogy nevének hírére hamar megtelt a helyiség. A Svédországban született, több hangszeren is játszó Mónika zenészként sokfele dolgozott külföldön, de amióta énekesként is kiválóan szerepelt és Magyarországon is ismertté vált a Megasztár műsorában, gyakran igényli fellépéseit és lemezeit a magyar közönség is. Már négy éve él Budapesten. Mónika a poptól a dzsesszig minden műfajban járatos, bár most csak ez utóbbiból adott elő. Kedves volt tőle, hogy műsorában gondolt a svéd és magyar közönség zenei igényeire is. Énekelt angolul, svédül és magyarul is. Az őt kísérő trió, The Swedish Knights, jól alkalmazkodott az énekesnő izgalmasan egyedi hangjához, a tempókhoz, amelyek ültükben is mozgásra ingerelték a hallgatókat. Köszönjük, Mónika! Reméljük, hamarosan újra találkozunk!
 
f_25_5.jpg
Hoffman Mónika ezúttal dzsesszt énekelt a The Swedish Knights nevü trió
kíséretében. Fotó: Bánovits András
 
Pénteken, 16-án moziba mentünk. A Hagabioban az „Ördögkör” c. magyar filmet láttuk. A gyimesi csángók zárt közösségéről szóló, rendkívül tartalmas és látványos történetet Zsigmond Dezső rendezte. Nem akármilyen film volt ez! Aki ismeri a gyimesi hegyeket, völgyeket, rohanó patakokat és az ott élő, a szabadságához ragaszkodó népet, csak az érzi igazán ennek az alkotásnak a mély mondanivalóját.
 
Vasárnap, 18-án egy másik filmet nézhettünk meg ugyanitt: „Puskás Hungary”. A legnagyobb hungaricum, Puskás Öcsi életéről szól ez a jól összeállított dokumentumfilm. Részletesen kirajzolódott a felejthetetlen labdarugó sikerekkel és gondokkal övezett életútja. A film felidézte sok-sok emlékezetes gólját – mindannyiunk nagy örömére.
 
Április 23-án, pénteken három magyar tudós, Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD. belgyógyász, Fodor Miklós pszichológus és Váradi Zsuzsanna geográfus angol nyelvű előadására került sor (Fodor Miklós előadását a Skype hullámhosszain hallgattuk). A negyedik meghívott, Babarczy Eszter sajnos, a légi közlekedés problémái miatt, nem érkezett meg.A két megjelent tudóssal a tiszteletükre rendezett, rendkívül hangulatos esti összejövetelen találkozhattak a K.Cs.S. Művelődési Kör tagjai.
A szakemberek eredetileg a Göteborgi Tudósok Fesztiváljának a meghívottai voltak, de előadásaikat sikerült beilleszteni a hu.se.t rendezvényeibe is.
 
f_25_8.jpg
A hu.se.t rendezvényeit nagy érdeklődés kísérte.
Fotó: Bánovits András
 
Ezek után senki nem csodálkozhat azon, hogy a göteborgi magyarok szívében dübörögtek az érzelmek, a mellényeken pattanásig feszültek a gombok, hiszen igazán joggal lehetünk büszkék arra, hogy ennyi kulturális értéket: zenét, táncot, irodalmat, képzőművészetet, tudást és szeretetet mutathattunk fel a göteborgi közönségnek. Csata Attila elnök és Sall László, a rendezvény felelőse és szervezője idén is hatalmas munkával érte el azt, hogy a K.Cs.S. Művelődési Kör tagjai, valamint a többi látogató ismét színvonalas élményben részesüljön. Meg kell említenem a háttérben tevékenykedő Sternbeck Ildikó és Kók György hathatós segítségét is, hiszen nélkülük nem került volna ízléses teríték és szépen felszolgált étel és ital az asztalokra.
 
Közben lassan kezd formát ölteni a jövő évi, a Művelődési Kör fennállásának huszadik évfordulójára tervezett hu.se.t is.
A hetedik...
 
Maróti László
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. július 05.
Kedves Híradó Olvasók!   Oly mélyre estünk, hogy nem hullhatunk már, nincs is magas és nincs számunkra mély. Anyánk nyelvén sikoltunk a világhoz, mi lesz szivünkkel és mi lesz szavunkkal, ha jő az éj?
Tovább
Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Könyvespolc 2022. július 04.
Valami erős sci-fi-t kerestem mostanában, valami olyasmit, mint a Hyperion vagy a Metro 2033 volt legutóbb, ami nyomot hagy bennem és gondolkodásra késztet. Nem is kellett sokáig kutakodnom a neten, gyorsan rám talált A háromtest-probléma című regény. Intuitív módon hatott…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Portré 2022. július 04.
Benczédi Zsuzsa néni 31 éve él Svédországban, zenetanár, kórusvezető, akinek generációkon átívelő pályafutása példaértékű. Zsuzsa néni lelkesedése sosem fogy el, hiszen mai napig is aktívan vezeti úgy a Ljungby-i Magyar iskolát, mint a kóruspróbákat valamint előadásra készül fáradhatatlanul.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább

Egyesületek

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai
Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Bizonyára mindannyian hallottuk már, sőt, sokak napi szókincsében is gyakran előfordul az a közismert mondás, miszerint: „Ember tervez,…
SOMIT TAVASZI TÁBOR

SOMIT TAVASZI TÁBOR

A 2022. évi második SOMIT rendezvény a Tavaszi tábor volt. A koronavírus járvány enyhülését és a korlátozások feloldását…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME