A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

2012. január 21-én, szombaton, 15 órakor az Olof Palmes téren (Järntorget) a zord időjárás ellenére mintegy 50 ember vett részt, és mintegy 100 személy aláírásával támogatta a Göteborgban szervezett szimpátiatüntetést.

A civil kezdeményezésre összegyűltek egyetértésüket fejezték ki a téren felolvasott nyilatkozattal és együtt éreztek a budapesti Hősök teréről induló demonstrálókkal.

 

Fotó: Bánovits András

 

A tüntetés nyilatkozata:

A Magyarországgal és a magyar néppel kapcsolatos, az utóbbi időben mindjobban elharapódzó – szerintünk elfogult és megalázó – hírverés ellen tiltakozó tüntetés résztvevőiként le kívánjuk szögezni:

 

Mi, Svédország azon polgárai, akik magyarlakta vidékekről származunk, és a sors sodrásaival ide kerültünk, a magyarság élő gyökérzetének meghosszabbításai vagyunk, és ezért aggódunk Magyarországért és az ott élőkért, mert ami fáj nekik, az fáj nekünk is.

 

Mind nyomasztóbb, nemcsak a tömegkommunikáció szerkesztői, hanem az Európai Unió némely politikusa részéről is az ellenük indult támadás.

Úgy tűnik, Európa – egy igazi megoldás helyett – valamiért meg akarja büntetni azt a Magyarországot, amely a közös Európa szebb jövőjén dolgozik.

A büntetés ostora természetszerűen a lakosságon csattanna.

 

Kérjük valamennyi svéd polgártársunkat, hogy legyenek szolidárisak velünk a fontos, és az EU-n belül másutt elfogadott megoldások kérdéseiben.

Magyarország felemelkedéséért vívott kemény küzdelemben sok magyar és magyar érzelmű ember van!

Mi is – sokan közölünk – a Göteborg és környékén élő magyarok, féltő figyelemmel kísérünk minden lépést!

 

Bízzunk, higgyünk a jövőben, együtt-egymásért!!!

 

Kinyilvánítjuk osztatlan egyetértésünket a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (a SMOSZ-nak) az itt vázolt kérdésekre vonatkozó nyilatkozatával is.

 

A szervezőbizottság nevében,

Kók György, László Béla és Nilsson Gyöngyvér

 

2011.október 3-án éppen a Duna-tv csatornájára váltottam, amikor a Kívánságkosár c. műsor Noémije a vendégül hívott Stevanovity Zoránt üdvözölte és kérdezte a hét végére tervezett göteborgi koncertjének előzményeiről. Fiatalok számára természetes, de számomra, aki hónapokkal a II.világháború kezdete előtt születtem, szinte hihetetlen: Zorán ott ül Budán egy stúdióban, és öt nappal később már itt énekel Svédországban. Igaz, hogy a Wizzair gépén 100 perc az út Budapesttől Göteborgig, de október 8-án, azon a szombati napon Zorán és még nyolc másik érdekelt hajnali 4-kor kelt, két órával később pedig már közeledtek a 11.000 méteres magassághoz. Aznap este 23.30-kor búcsúztam Zorántól a koncertet követő vacsora után. Hogy ő és a „csapat” többi tagja mikor került ágyba, nem tudom, de hajnal előtt ez nehezen volt elképzelhető, mivel igen sokan akarták közelről látni, beszélni vele és a három nagyszerű énekesnővel (Óvári Éva, Kabelács Rita, Péter Barbara), akik szólistákként is remekek voltak; a kiváló zongoristával, Kovács Péterrel és Sipeki Zoltánnal, aki Magyarország egyik legjobb gitárosa. Nem baj. Másnap úgyis vasárnap volt...

 

Zorán koncert. Fotó: Bánovits András


Három technikusukat (Kiss Vas János, Vertetics Imre, Bodor istván) távozásomkor láttam megérkezni a Magyar Klub helyiségébe. Fáradtak lehettek...

 

(A stockholmi Magyar Házban 2011. augusztus 20-án elhangzott ünnepi beszéd)
 
Kedves ismerőseim, barátaim, kedves mindnyájan! Kedves Szent István napját ünneplő svédországi magyarok!
Huszonöt évi, kerek negyed századnyi svédországi életemben ötödik alkalommal köszöntöm ezt a napot a nevetekben, veletek együtt. Lehet, sőt biztos, hogy azok közül, akik az első alkalommal hallgattak, már sokan nem élnek; lehet, sőt valószínű, hogy – ötéves szakaszokkal számolva – a legközelebbi felkérésnek én sem tudok eleget tenni. Már ennek is nehezen tudtam.
Az öt alkalom közül négyszer álltam előttetek a stockholmi Magyar Házban, a mait is beleszámítva. Egyik felszólalásom a tångagärdei gyülekezeti házhoz közel eső templomban történt.
 
2011okt (31).jpg
Szent István szobra Esztergomban
 
Minden alkalommal hangsúlyozni próbáltam és most is hangsúlyozok Szent István napjával kapcsolatban két dolgot.
Egyik az, hogy három magyar nemzeti ünnepünk, március 15-e, október 23-a és augusztus 20-a közül az utóbbi, a mai a legfontosabb. Nem azért, mert ez Magyarország hivatalos állami ünnepe; nem azért, mert erre a napra sütik meg az ország kenyerét s lövik fel egy-egy pompás tűzijáték rakétáit három magyar városban; nem azért, mert ez nem egy-egy dicsőséges, de hamar eltiport, vérbe fojtott szabadságmozgalmunkhoz fűződik – hanem azért, mert ennek évezredes háttere és transzcendens tartalma van. Nem egy eseményhez vagy eseménysorhoz fűződik, hanem egy életműhöz, amely megalkotta és életben tartja Magyarországot.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME