A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 
Első rész: az áprilisi rendezvények krónikája
 
Hetedik alkalommal, hetedik évben számolok be a Göteborgi Magyar Napok eseményeiről. Ha jól emlékszem, legtöbbször már az első mondatban eldurrogtattam néhány lelkesedésemtől átfűtött jelzőt, hogy minél előbb biztosítsam az olvasót, micsoda nagyszerű eseményről van szó, és hogy milyen sokat veszített az, aki jelenlétével nem tisztelte meg rendezvényeinket. A cikk megírásához most sem ültem le az eddigieknél kevesebb büszkeséggel, de a magas kulturális színvonalat dicsérő jelzők helyett ezúttal a következőképpen indítom bevezetőmet: amikor az elmúlt napokban kiváló hazai és svédországi magyar képzőművészekkel, énekesekkel, táncosokkal, színművészekkel és zenészekkel találkoztunk, tapasztalhattuk, hogy immár egy Göteborgban számontartott, figyelemmel kísért kulturális eseménysorozatról beszélünk. Most, 2011-ben még azt is hangsúlyoznom kell, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör immáron húsz éve hív meg Göteborgba olyan kimagasló tudással rendelkező magyarokat, akikre mindíg szívesen gondolunk, és akiket mindíg szívesen fogadunk. Az utóbbi néhány évben a hu.se.t eseményeit már nem kizárólag a göteborgi magyarok, hanem svéd barátaink és ismerőseink is évente várt eseményként tartják számon. Soha nem felejtem el, amikor talán három éve Pázsit Imre atomfizikus előadásának hallgatása közben teli torokból kiáltotta be egy idősebb svéd úr: „Hogy neked milyen agyad van!”
 
11jun (1).jpg
Rolf Lindén, Göteborg polgármestere.
Fotó: Bánovits András
 
A hetedik Göteborgi Magyar Napok ünnepélyes megnyitójára (immár hagyományszerűen) a Cosmopolitan Galériában került sor. A helyszín felé közeledve már az utcán felismertem Kembe Sorel-Arthurt, a Duna TV riporterét, amint a tévéadás operatőre felé fordulva beszél. „Na, ez már nem semmi!” – mondtam hangosan, mire a mellettem éppen elhaladó idős svéd házaspár felkapta a fejét. A férfi utánam is szólt:
- Vad sade du?- Jag pratar med mig själv! (- Mit mondtál?- Magamban beszélek! - válaszoltam.)
Belépéskor nem mással, mint Király Csaba zongora- és orgonaművésszel találkoztam. Azonnal meg is szólítottam:
- Művész úr! Isten hozta Göteborgban!
Biztosan megilletődöttebb hangon üdvözlöm, ha előzőleg már a koncertjét is hallottam volna. Erről majd később...
 
11jun (4).jpg
Csata Attila, Kőrösi Csoma Sándor
MK elnöke. Fotó: Bánovits András
 
A teremben, a számos ismerősön kívül további ismert arcokat láthattam: dr. Szentiványi Gábort, Magyarország stockholmi nagykövetét, dr. Bengt Halsét, a tiszteletbeli magyar konzult, Rolf Lindént, Göteborg város polgármesterét, valamint Cecilia Magnussont (moderat-párt), Göteborg kultúrképviseleti testületének tagját üdvözölhettem örömmel, mert – miért is ne ismételjem? – Göteborg felfigyelt a Művelődési Kör munkájára.
 
11jun (3).jpg
Cecilia Magnusson, Moderat párt.
Fotó: Bánovits András
 
A megnyitót a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör egykori elnöke, Fülöp Géza vezette. Elsőként Csata Attilát, a Kőrösi régi-jelenlegi elnökét szólította, aki elmesélte a kifejezés, hu.se.t jelentését: hu = magyar, se = svéd, és így lesz belőle névelővel (vagy inkább névutóval?) svéd olvsatban a huset, vagyis a ház. Kiemelte: itt, Svédországban „mi nem csak magyarok, de göteborgiaik is vagyunk”. 
Az elnök után Rolf Lindén beszélt a göteborgi magyarság városra is ható kultúrtevékenységéről és ennek jövőt alakító szerepéről. A Nagykövet úr elmondotta, hogy nem először áll előttünk, és nem kis lelkesedéssel tartja rövid beszédét a máris hetedik alkalommal megrendezett hu.se.t megnyitón. Köszönjük a meleg szavakat és a hasznos támogatást.
Tiszteletbeli konzulunk is méltatta a rendezvénysorozat fontosságát és jelentőségét. Azután Kovásznay Ádám, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének titkára beszélt az szövetség célkitűzéseiről és a Göteborgi Magyar Napokhoz nyújtott segítségéről. 
 
11jun (6).jpg
Színházi est. R&D Art Mikszáth Társulás. Fotó:Bánovits András
 
Végül Cecilia Magnusson mutatott rá a Kőrösi tevékenységének kulturális jelentőségére, majd hivatalosan is megnyitotta a Göteborgi Magyar Napok első, áprilisi részét. 
A helyiségben minden falon és az oszlopok mellett képzőművészeti alkotásokat láthattunk, Ezek története a következő:
A Művelődési Kör elnöke a Zene Éve és Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója közeledtével 2010 őszén Csikós Tibor festőművészt bízta meg, legyen kurátora-szervezője egy képzőművészeti pályázatnak. Végül tizenhat svédországi magyar művész alkotása érkezett be (egyelőre fénykép formájában, drótpostán); ezek aztán a kurátoron kívül még a Csata Attilából és Urbán Attilából álló zsűri véleményezése és válogatása után kerülhettek a Magyar Napok közönsége elé a maguk valóságában. A kiállítás megszervezésében, a művek elhelyezésében, valamint az ötletes háttérzene kiválogatásában sokat segített a hu.se.t fotósa, Bánovits András.
Még a megnyitó napján, este 7 órakor, a Redbergsteaterben láthattuk Görgey Gábor színművét Mikszáth különös házasságai címmel. A darab narrátora, Mikszáth Kálmánja és rendezője régi ismerősünk, Dóczy Péter volt. A szereplők és a közönség a darab befejezése után elbeszélgettek egymással; jelen volt a Duna TV is.
 
11jun (9).jpg
Jan Ling, Professor emeritus,
zenetörténész. Fotó Bánovits
András
 
Sokan voltak kíváncsiak a Haga moziban bemutatott Vágvölgyi B. András-alkotásra, a 2010-ben készült Kolorádó kid című filmre. A film több fesztiválon is szerepelt, és több díjat is kapott: a legjobb látványért és díszletért Bánovich Tamás, a Moziverzum-díjat pedig a film forgatókönyvírója-rendezője kapta. 
 
11jun (8).jpg
Király Csaba, Liszt-díjas zongoraés
orgonaművész. Fotó Bánovits András
 
Göteborg egyik legszebb templomában, a Vasa-templomban került sor a Zene Évének és Liszt Ferenc születésének 200-ik évfordulója alkalmából rendezett koncertre. Király Csaba Liszt-díjas zongora- és orgonaművész műsora előtt Jan Ling zenetörténész professzor olvasta fel gondolatait az 1800-as évek ”szupersztárjáról”, ahogyan manapság emlegetik az egykor hosszú, szőke hajú Liszt Ferencet. 
Ha érzékeltetni szeretném, hogy Király Csaba előadása milyen élményt jelentett a közönségnek, fel kellene idéznem a tapsot, sőt vastapsot, az állva ünneplést. Sokan voltunk. Magam is zongorista vagyok, bár közel sem Király Csaba szintjén, de azt tudom, mi történik a hangszeren, ha egy ilyen művész szólaltatja meg. Ezért sajnálom, hogy még az árnyalatokban egyébként olyan gazdag magyar nyelv sem ad igazán lehetőséget Király Csaba fantasztikus technikája, érzékeny dinamikája fölötti csodálatom valósághű kifejezésére. Még a rendkívül nehéz darabokat is meggyőző biztonsággal adta elő. És ez káprázatos volt. Pedig akkor még „csak” zongorázott. A szünet elteltével aztán felment az orgonához. 
A művész előző nap a Kőrösi egyesület Csata Attilájának segítségével bement kipróbálni az egyébként nagyszerű orgonát, nem kis meglepetést szerezve ezzel a templom éppen gyakorló kántor-orgonistájának. Ráadásul megjelent a Duna TV operatőre és Kembe Sorel-Arthur riporter is.
Egy templomi orgonát kiismerni nem egyszerű dolog, de ebből az ismeretségből csodálatos hangok, számunkra pedig óriási élmény született. Nem tudom megállni, be kell valljam, hogy a művész nevéről egy zenei „Csaba királyfi”-ra kellett gondolnom. 
Gratulálunk, Király Csaba! Nagyon szép volt!
 
11jun (10).jpg
4 for Dance & Kovácsovics Fruzsina
 
Április 14-én ismét a Haga moziba mentünk. Dyga Zsombor Köntörfalak című filmjét néztük meg. Ajánlom, aki teheti, nézze meg ezt a filmet. Ez alkalommal sem írom le, miről szólt...
Másnap nagy állomáshoz érkezett a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör: fennállásának  20-ik évfordulóját ünnepelhettük. A Tavaszi Szél igen fiatal, 3–13 év közötti táncosai zenekari kísérettel mutatták be tudásukat, sok szülő és néző szívét melengették bájos mozdulataikkal.
 
Csata Attila elnök mondott ünnepi beszédet, majd Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke, és Nilsson Gyöngyvér, a Kőrösi egykori elnöke méltatta az elmúlt húsz esztendő eredményeit. 
Kellemes színfolt volt az ünneplésben, amikor a rendkívül tehetséges, szinte máris-hegedűművész, Stjerna Victoria előadta Pablo De Sarasate Zigeunerweisen című szerzeményét. Nagy sikere volt, és méltán!
 
Ezután következett a gyermekek tánccsoportját kísérő zenekar ünnepi koncertje. Nos, nem akárkikről beszélünk: Magyarország egyik legnépszerűbb együtteséről, a Csík Zenekarról és Majorosi Mariannáról van szó. Most múlik pontosan című daluk az utóbbi tíz év legnagyobb magyarországi slágere. Egyedülálló, első hallásra kissé meglepő sokszínűséget felmutató stílusuk hamar megnyeri magának a hallgatót. A koncertet nehéz volt befejezni, mert hatalmas volt a siker, sok volt a ráadás meg az ováció, de az is igaz ám, hogy ennek a zenekarnak minden tagja fülig szerelmes. Szerelmes a zenébe, a zenélésbe, a népdalok hiteles előadásába, a hangokba, a hangszerekbe, amelyeket néha nagyon nehéz letenni, hallgatásra kényszeríteni. 2011 októberére tervezik megjelentetni következő CD-jüket. Azután egy új és nagyon nagy vállalkozás következik: egy nagyszabású, a kalotaszegi verbunkra építő szvit, amely a Csík Zenekar és egy szimfonikus zenekar közös munkája lesz. 
 
A következő vendégek/fellépők Nyíregyházáról indulva táncolták be az egész világot. Eddig harminchárom országban fordultak meg, de mire ezt leírtam, máris további három-négy országba jutottak el. A londoni BBC közvetítette az Európai Parlamentben előadott műsorukat; New-York, Peking, Dubai, Algír, India és Monaco tapsolt a világbajnokoknak. Igen, a háromszoros világbajnokról, a 4 for Dance táncegyüttesről van szó. Irdatlan munkát végeznek, de a közönség oldaláról nézve szellemes, alaposan kidolgozott, pontos, összehangolt mozdulatok végtelen sora ez. Humoruk gyakran segít a közönségnek elfelejteni, hogy egy teljes műsor alatt egymásra figyelő, koncentráló négy fiatal férfi tesz meg valóban mindent, hogy a hatalmas siker ne maradjon el. Ezúttal se maradt el... Hogy néha pihenhessenek, kiváló segítséget kaptak a velük utazó Kovácsovics Fruzsinától, akinek máris két CD-je kapható Magyarországon (az egyik Fonogram-díjas). Most egy gyermeklemezen dolgozik. Göteborgi fellépése igazán kellemes élményt nyújtott. Egyszerű, közvetlen stílusa nem igényelte 1.000 wattos erősítők segítségét. Akusztikus gitárjával a kezében ült le, rámosolyogva a közönségre, társalkodó hangnemben mesélte el, miért választotta éppen azt, amit elhozott nekünk. Kellemes hangján, jól megválogatott dalokat énekelt, gitározott. A siker nem maradt el. Gratulálunk, Fruzsina! 
 
Arról, hogy a műsorok résztvevői finomakat ehessenek-ihassanak Sternbeck Ildikó és Kók György gondoskodott. Köszönjük, hogy napi munkájuk mellett minden szabadidejüket erre áldozták: finomságokat készítettek, frissítőket, kávét szervíroztak. A Fornetti ropogós pogácsái is élményszámba mentek. 
 
Noha már készülőben van a hu.se.t 8 is, ezúttal nem írok róla, hiszen még hátravan az idei május 13-15 között megrendezendő II rész. Szeretném remélni, hogy sokan találkozunk ott is... legalábbis azokkal, akik el tudnak jönni...
 
 

 

A stockholmi Kultúrház április 5-én, a Shahrazad projekttel közösen, a Svédországi PEN Klub részvételével és a Svéd Akadémia támogatásával rendezvényt tartott a jelenlegi magyarországi helyzetről, különös tekintettel a szólásszabadság veszélyeztetettségére és az idegengyűlölet erősödésére.
 
11jun (46).jpg
 
A meghívó az intézet honlapján, az Irodalom, beszélgetés és vita rovatcím alatt jelent meg. Eszerint magyarországi vendégek (Földényi László, Bolgár György és Bogdán Mária) fognak beszámolni a magyarországi állapotokról. A műsor bevezető részében svédországi előadók (Ervin Rosenberg és Hédi Fried) kapnak szót, és levetítenek egy Kertész Imrével készített interjút. A beszélgetést Gunnar Brolin, a svéd állami rádió szerkesztője fogja levezetni.
Oskar Ekström a Kultúrház nevében köszöntötte a megjelenteket, és pár szóban ismertette a Shahrazad projekt lényegét, amelyet az ICORN (International Cities Of Refuge Network) indított el, az EU Kultúrprogram közreműködésével. Célja olyan alkotók műveit megjelentetni, akiket hazájukban üldöznek.
 
Ola Larsmo, a Svédországi PEN Klub elnöke röviden beszélt a szólásszabadság fontosságáról, és arról, hogy nem maradhatunk közönyesek, ha a világ más tájain aggodalomra okot adó jelenségek tapasztalhatók. Megítélése szerint: ami most Magyarországon történik, az a svéd nyilvánosságot is nagyban érinti.
Georg Klein magyarországi származású, Stockhlmban élő kutató és író nemrég megjelent esszékötetéből, a Jag återvänder aldrig (Sose térek vissza) címűből Basia Frydman, a Dramaten (Nemzeti Színház) művésze olvasott fel részletet.
 
Hédi Fried romániai (Máramarossziget) származású, Stockholmban élő pszichológus és író, az auschwitzi haláltábor túlélője, gyermekkori eseményeket idézett fel. Mély átéléssel mesélte, amint többnemzetiségű szülővárosának békés hangulata a fasizmus 1944-es erősödése nyomán szétfoszlott. A szélsőjobboldali erők jelenlegi magyarországi választási sikereita fasizmusnak a második világháború alatti előretöréséhez hasonlította. Elítélte a készülő magyar alkotmány preambulumát, amely szerinte a Magyar Hiszekegy (Sziklai Szeréna) kezdősoraival indul – holott az a magyar himnuszt idézi. Az előadó szerint a jelenlegi magyar kormány nemzetegyesítő szándéka rokonítható a Nagy-Magyarország visszaállítására egykor szőtt vágyálmokkal.
 
A műsort Ervin Rosenberg magyarországi származású, Stockholmban élő műfordító folytatta. Előrebocsátotta: tudatában van annak, hogy a résztvevők közül sokan nem értenek majd egyet azzal, amit mondani fog. Ezután elutasította azokat a vélt vádakat (ilyenek ugyanis nem hangzottak el), amelyek szerint a kommunisták szolgálatában állna, sőt, biztosította a hallgatóságot, hogy semmilyen érdekszférát nem képvisel. Beszédében Magyarország történelmét ismertette dióhéjban, kiemelve azt, hogy a magyar nép évszázadokon át idegen elnyomás alatt élt (török, Habsburg-házi), és ezért – véleménye szerint – nincs egységes magyar nemzet. Az ok-okozati összefüggések áttekintését nem terjesztette ki a közelmúlt eseményeire, pedig a mostani magyarországi helyzet érthetőbb lenne, ha ismernénk a megelőző időszak szocialista-liberális kormánykoalíciójának a meghatározó szerepét.
 
Ezt követően Svante Weylernek a Kertész Imre Nobel-díjas, Németországban élő íróval készített filmjét vetítették. A súlyos beteg író aggódással követi a magyarországi állapotokat, amelyek nyugtalanító történelmi ismétlődéseket idéznek fel benne – elsősorban a szélsőjobboldal erősödése okán.
 
Bolgár György, a Klubrádió műsorvezetője a jelenlegi magyar kormányt okolta a szélsőjobboldal előretöréséért. Kijelentette, hogy az államigazgatásban és a közéletben történő személycserék önkényesen, a kormány irányításával folynak. Schmitt Pál köztársasági elnököt se tartotta eléggé alkalmasnak e tisztség betöltésére. Szerinte Magyarországon, a parlamentarizmus leple alatt egy egypárti rendszer van kialakulóban. A hallgatóság hiába várta kijelentéseinek adatokkal történő alátámasztását.
 
Földényi László magyarországi esszéíró a rendszerváltás elszalasztott lehetőségeit taglalta, amikor felrótta a mindenkori kormányoknak, hogy nem sáfárkodtak jól a változás kínálta lehetőségekkel. Beszédében az ellentétes politikai nézetek közelítését, a párbeszéd fontosságát említette, mint a megoldáshoz vezető gyakorlatot.
 
Bogdán Mária kutató, a pécsi egyetem munkatársa részleteket olvasott fel a Romák a magyarországi médiában című tanulmányából. Megállapítása szerint változóban a korábbi gyakorlat, amely többnyire negatív összefüggésben (munkanélküliség, alulképzettség, bűnözés) jelenítette meg a romákat. A kormány olyan projekteket kezdeményezett, amelyek jobban felkarolják és bemutaják a roma értékeket; a cigányság soraiból tévés műsorvezetőket, bemondókat képeznek ki azzal a céllal, hogy a médiában való jelenlétükkel segítsék a többség és a kisebbség kölcsönös előítéleteinek a feloldását. Bogdán Mária adatokra épített előadása tárgyilagosságával kiemelkedett a műsorból. Humanistához méltón, az ellentmondásokkal teli magyarországi helyzetben is látja - és láttatni tudja – a körvonalazódó lehetőségeket.
 
Az előadások elhangoztával a közönség szólásra jelentkezett: voltak, akik kérdezni akartak, mások talán helyesbíteni szerették volna a kétórás műsorban elhangzott tárgyi tévedéseket. A műsorvezető közölte, hogy ez beszélgetés volt, nem pedig vitaest, majd a terembérlési idő lejártára hivatkozva berekesztette a rendezvényt. Akik nem tudták leplezni a párbeszéd elmaradása miatti csalódottságukat, ennek hangot is adtak. 
A műsor helyzetképet ígért Magyarországról. Igaz, nem kimerítő jellegűt, nem is tárgyilagosat, és nem is az ellenzék és a nem-ellenzék egyidejű megszólaltatásával. Ezért – és csakis ezért - nem is okozott csalódást. 
 
 

 
A SMOSZ március 3-án, Stockholmban, nyílt vitával egybekötött, angol és svéd nyelvű előadást szervezett Az új médiatörvény és a demokratikus fejlődés Magyarországon címmel. A Studieförbundet Vuxenskola kungsgatani épületének egyik kis terme alig tudta befogadni a mintegy 45-50 résztvevőt.
 
Politidou Mária, a SMOSZ sajtószóvivője – egyben a rendezvény főszervezője - bemutatta a meghívott előadókat: Schulek Ágostont (Civil Összefogás Fórum), Balogh Lászlót (a közmédiumokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány), Vass Attilát (SMOSZ médiafigyelő munkacsoport) és Kormos Lászlót (Hunsor svéd-magyar hírpotál).
 
11jun (33).jpg
Politidou Mária, a SMOSZ sajtószóvivője és Balogh László, a
Közszolgálati Közalapítvány elnöke - Fotó: A szerző
 
Sulyok Ágoston előadásában bemutatta a magyarországi sajtó helyzetét a rendszerváltozás előtt és után, hiszen csak a történeti áttekintés segítheti annak a megértését, hogy miért vált szükségessé egy új médiatörvény megalkotása. Véleménye szerint a rendszerváltás utáni baloldali kormányok egyre erősebb befolyást gyakoroltak a sajtóra, amely ebből kifolyólag mind többet veszített függetlenségéből és szociális elkötelezettségéből. A kereskedelmi adók elszaporodása további egyensúlyvesztést okozott mind a nyomtatott, mind az elektrónikus médiumok hírtartalmában, továbbá a társadalmi jelenségek objektív feltárásában, és a politikai felelősség kiderítésében. A jelenlegi kormány ezt az áldatlan helyzetet egy új médiatörvény megalkotásával kívánja orvoslni, amelynek egyik alapkövetelménye a kiegyensúlyozott tájékoztatás lenne. A magyarországi politikai ellenzék élesen kezdte bírálni a törvényjavaslatot, otthon és külföldön egyaránt. Az előadó példátlannak minősítette azt, hogy az Európai Parlamentben az EU soros elnökét, Magyarországot saját képviselői támadták. Ez a magyarázata annak, hogy a nyugat-európai országok egyes sajtóorgánumai szinte egyidejű támadásba kezdtek a törvényjavaslat ellen. Sajnálatos, hogy a tényeken alapuló kérdésfelvetés helyett többnyire elferdítették a törvényjavaslat tételeit, ami az illető országok nyilvánosságának a félrevezetését eredményezte. 
 
Balogh László előadásában kifejtette, hogy az új médiatörvény nem csupán a tömegtájékoztatás minőségét kívánja emelni, hanem – az állami médiumok esetében – az észszerű pénzügyi gazdálkodást és a hatékonyabb erőforrás felhasználást is szeretné elősegíteni. Az állami médiumokat felügyelő és szabályozó testületek korábbi, mintegy 150 főnyi állományát felszámolják, hogy helyettük egy 8 fős kuratórium végezze ezeket a feladatokat. A kuratóriumban az ellenzéki pártok képviselői is jelen vannak. Az előadó értelmetlennek tartotta a sajtószabadság veszélyeztetettségéről szóló aggodalmakat, amelyeket egyrészt az otthoni ellenzék képviselői, másrészt a nyugat-európai sajtó és politikai szféra egyes személyiségei fogalmaztak meg. Állítását az látszik igazolni, hogy az Európai Bizottság mindössze 4 pontban ajánlott módosítást a törvény szövegében, és hogy ezen pontok közül csupán egy hozható összefüggésbe a sajtószabadsággal.
 
Az est második részében Politidou Mária elemezte azokat a svéd sajtóban megjelent írásokat, amelyek a magyarországi valóság egy-egy részletét mutatják be. A cikkek a 2010-es parlamenti választások után szaporodtak el, és közös jellemzőjük a felületes tárgyi ismeret, a pontatlan adatközlés, a társadalmi méretű jelenséggé felnagyított részletek önkényes kiragadása, továbbá a demokratikus választás nyomán beiktatott kormány jogosságának a megkérdőjelezése. Amikor a tárgyilagosságáról ismert és elismert svéd sajtó – legjobb etikai hagyományainak fittyet hányva - vállalja a megalapozatlan cikkek közlését, akkor objektív tájékoztatás helyett szubjektív félretájékoztatást folytat. A téves adatok közléséért egyrészt a cikkírók a felelősek, másrészt pedig a szerkesztők, akik ellenőrizetlenül közlik ezeket. A helyzeten nem javít, hogy a szerkesztők bizonyos cikkírókat a társadalmi vitarovatokból – talán éppen a felelősségre vonást elkerülendő – a vélemény rovatba utasítanak. Sajnálatos, hogy – amint azt Politidou Mária is bizonyította közöletlen kiigazító leveleinek a garmadával – az itteni sajtóorgánumok elutasítják az utólagos kiigazítások és pontosítások közlését, megfosztva ezzel a svéd nyilvánosságot az objektív tájékoztatástól. Ez az elzárkózó magatartás annyira rendszeressé vált, hogy nehéz elfogulatlannak minősíteni. Közös demokratikus értékeinket féltő, magyar anyanyelvű svéd állampolgárok vagyunk. Mi nem egy elsöprő szavazati többséggel megválasztott párt építő politikájától féltjük Európát, hanem azoktól, akik – önszántukból, vagy más erőknek behódolva – megtagadják a valósághű tájékoztatás és a hibaigazítás jogát, hiszen ezzel a szabad véleménynyilvánítást tiporják sárba.
 
Vass Attila, a következő előadó elsősorban azt nehezményezte, hogy a tárgyi tévedéseket javítandó írások csak kivételes esetben kapnak helyet a sajtóban – akkor is legfennebb a kisebb szórású helyi lapokban.
Kormos László felszólalásában a svéd újságokból fénymásolt, Magyarországról szóló, cikkek felmutatásával, szemléltette az egyöntetűen lejárató szándék szüleményeit.
A szeminárium végén a hallgatóság kérdéseket intézhetett - és intézett is - az előadókhoz. Ez volt az est méltó befejezése: a sajtószabadságról, a tárgyilagos tömegtájékoztatás szükségességéről, az előítéletmentes társadalmi párbeszéd időszerűségéről szóló rendezvény hitelét ez a nyílt véleménycsere szentesítette.
 
 
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. július 05.
Kedves Híradó Olvasók!   Oly mélyre estünk, hogy nem hullhatunk már, nincs is magas és nincs számunkra mély. Anyánk nyelvén sikoltunk a világhoz, mi lesz szivünkkel és mi lesz szavunkkal, ha jő az éj?
Tovább
Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Könyvespolc 2022. július 04.
Valami erős sci-fi-t kerestem mostanában, valami olyasmit, mint a Hyperion vagy a Metro 2033 volt legutóbb, ami nyomot hagy bennem és gondolkodásra késztet. Nem is kellett sokáig kutakodnom a neten, gyorsan rám talált A háromtest-probléma című regény. Intuitív módon hatott…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Portré 2022. július 04.
Benczédi Zsuzsa néni 31 éve él Svédországban, zenetanár, kórusvezető, akinek generációkon átívelő pályafutása példaértékű. Zsuzsa néni lelkesedése sosem fogy el, hiszen mai napig is aktívan vezeti úgy a Ljungby-i Magyar iskolát, mint a kóruspróbákat valamint előadásra készül fáradhatatlanul.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább

Egyesületek

iHuset. 18.

iHuset. 18.

Bengt Halse, aki Magyarország tiszteletbeli konzulja Göteborgban, most azt mondaná, hogy már csak nyolcvankét év választ el attól,…
A Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör és a nehéz idők

A Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör és a nehéz idők

Micsoda évek vannak mögöttünk! És vajon mi van még előttünk? Ki tudja, élhetünk-e még vakcinák nélkül?
A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME