A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

(A stockholmi Magyar Házban 2011. augusztus 20-án elhangzott ünnepi beszéd)
 
Kedves ismerőseim, barátaim, kedves mindnyájan! Kedves Szent István napját ünneplő svédországi magyarok!
Huszonöt évi, kerek negyed századnyi svédországi életemben ötödik alkalommal köszöntöm ezt a napot a nevetekben, veletek együtt. Lehet, sőt biztos, hogy azok közül, akik az első alkalommal hallgattak, már sokan nem élnek; lehet, sőt valószínű, hogy – ötéves szakaszokkal számolva – a legközelebbi felkérésnek én sem tudok eleget tenni. Már ennek is nehezen tudtam.
Az öt alkalom közül négyszer álltam előttetek a stockholmi Magyar Házban, a mait is beleszámítva. Egyik felszólalásom a tångagärdei gyülekezeti házhoz közel eső templomban történt.
 
2011okt (31).jpg
Szent István szobra Esztergomban
 
Minden alkalommal hangsúlyozni próbáltam és most is hangsúlyozok Szent István napjával kapcsolatban két dolgot.
Egyik az, hogy három magyar nemzeti ünnepünk, március 15-e, október 23-a és augusztus 20-a közül az utóbbi, a mai a legfontosabb. Nem azért, mert ez Magyarország hivatalos állami ünnepe; nem azért, mert erre a napra sütik meg az ország kenyerét s lövik fel egy-egy pompás tűzijáték rakétáit három magyar városban; nem azért, mert ez nem egy-egy dicsőséges, de hamar eltiport, vérbe fojtott szabadságmozgalmunkhoz fűződik – hanem azért, mert ennek évezredes háttere és transzcendens tartalma van. Nem egy eseményhez vagy eseménysorhoz fűződik, hanem egy életműhöz, amely megalkotta és életben tartja Magyarországot.

 
Igazi szenzációban volt részünk május 17-én: Maros Magda, olimpiai ezüstérmes és kétszeres bronzérmes, világbajnok és háromszoros magyar bajnok tőrvívó látogatott el a stockholmi peregrinusokhoz. Személyes emlékekkel teli, Siker-e vagy kudarc az olimpiai ezüstérem című előadásából sok érdekes tanulságot vonhattak le a résztvevők, akik később közvetlenül is beszélgethettek a híres élsportolóval.
 
2011okt (29).jpg
Maros Magda, olimpiai ezüstérmes és kétszeres bronzérmes, világbajnok
és háromszoros magyar bajnok tőrvívó
 
A sport közismerten elsősorban a test nevelése. Fontos azonban jellemformáló szerepe is - erre utalt az előadást megnyitó Hemingway-idézet. A fiatal sportoló a legfontosabb emberi erényeket játszva, a játékon keresztül tanulja meg. Az összetartás, az önfeláldozás, a kitartás, a gyors és önálló döntés és az ellenfél megbecsülése olyan értékek, amelyek aztán egy életen keresztül végigkísérik az embert.
 
A vívás, mint sportág, a párviadal (emellett a lovagi játékok és a katonai felkészítések) hagyományaiból ered. A párbaj arra az előfeltételezésre épült, hogy az ember becsülete nem alku tárgya: vagy sértetlenül birtokolja valaki, vagy örökre elveszíti. A párviadalok során nem a győzelem volt a legfontosabb, hanem az, hogy a párbajozók bebizonyítsák: a becsület megvédéséért az életüket is hajlandóak kockáztatni.

 

Tavasszal, május 25-én délután zsúfolásig megtelt a stockholmi Magyar Ház előadóterme. Régen tapasztalt nagy érdeklődéssel, és szeretettel fogadta a közönség a 82 éves, Kossuth-díjas erdélyi magyar költőt, Kányádi Sándort, aki svéd fordítójának és barátjának, Ove Berglundnak a meghívására látogatott Stockholmba, és megragadta az alkalmat, hogy találkozzon az itteni magyar olvasóival is.
 
A beszélgetést Veress Zoltán vezette. Az 1960-as években mindketten sokat közöltek a kolozsvári Napsugár című gyermeklapban, és együtt járták Erdély falvait-városait, hogy az olvasókkal (gyerekekkel, szülőkkel, pedagógusokkal) találkozzanak és kapcsolatot teremtsenek.
 
2011okt-(28).jpg
Kányádi Sándor és Veress Zoltán a beszélgetés szünetében
Fotó: Sántha Ferenc
 
Egy ilyen találkozóról írta Kányádi (a verseiből ismert könnyed szeretettel és mélységesen lírai tömörséggel): ”Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta a kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben - mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot -, ijedtemben visszadobtam:
 
- Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers?
- A vers az - kapaszkodott tekintetembe bátorításért -, amit mondani kell.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME