A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Napsütéses reggel. A Kossuth téren a Parlament előtt több ezer ember várja a forradalom szimbóluma, a „lyukas zászló” felvonását. Áhítatos csend, mint a templomban. Az emberek suttogva beszélnek. A téren katonai dísz- és lovas egység várakozik.
 
– Az engedélyt megadom! – hangzik. A magyar Himnusz hangjára megindul a forradalmi zászló az ég felé. A kalapok, sapkák, mintegy vezényszóra, lekerülnek a fejekről. Az eddigi laza tartás vigyázz állásba változik a zászló felé fordulva. Sokak szemében a meghatódottság könnye csillog.
 
Valahogy a lovak is megérzik a helyzet komolyságát, mert mozdulatlanul állnak.De mindez talán az én képzeletem. Egy gondos apa fázós gyermekét takarja be kabátjával. Az 1956. október 25-i gyilkos  AVH sortűz - mely után több százan maradtak holtan a földön - áldozatainak állított Emléksíron mécsesek tömege lángol. Körülötte virágok, jelezve: „Nem felejtünk!” Egy körülbelül 3 éves kislány féltve szorongatott kincsét, egy vadgesztenyét tesz a mécsesek közé.

 

A Híradó olvasói előtt nem ismeretlen Bálint Emese Orsolya neve, a Svéd tájak – magyar sorsok sorozatban ő mutatta be Blekinge megyét. A Sydostran, Dél-Svédország egyik lapja pedig róla jelentetett meg egy két és fél oldalas ismertetőt az október 19-i számában. Az újság érdeklődését Emese nem mindennapi vállalkozása keltette fel: egyik gyerekkori, ifjúkori álmát szeretné megvalósítani, nevezetesen azt, hogy megmássza a Himalája hegytömb egyik csúcsát.
 
A Himalája veszélyes csúcsainak legyőzésére nagyon rövid idő áll az érdeklődők rendelkezésére. Tavasszal és ősszel egy-egy hónap, jobb esetben hat hét. Az expedíciót gyakorlott serpa csapat vezeti, segíti szakaszosan a hegymászókat a terephez, légköri viszonyokhoz, a levegő sűrűségéhez szoktatva haladnak felfelé. A csúcs elérésében a már tapasztalt sziklamászóknak, alpinistáknak tulajdonképpen nem is a terep nehézsége okoz gondot, hanem a hideg és a szokatlanul ritka levegő. Bár a szükséges holmik cipelésében serpák segítik az expedíció tagjait, a legedzettebbek is csak nagyon lassan, óvatosan haladhatnak. 
 
A terv szerint Emese először Dohába repül, másnap folytatja repülőútját Nepál fővárosába, Katmanduba. Ott csatlakozik ahhoz a kilenc férfiból álló svédországi csoporthoz, kikkel együtt próbálja meg az 6189 méter magas Island Peak csúcsának elérését. Katmanduból, ha az időjárás megengedi, a közel 3000 méter magasságon lévő, a világ egyik legveszélyesebb (szűk és rövid) repülőterével rendelkező Lukla városkába repülnek. Ha sikerül, úgy legalább 100 kilométeres gyaloglástól szabadulnak meg. Luklából gyalogosan halad a csapat az Island Peak meghódítására. Húsz nap alatt 230 kilométert gyalogolnak. Emese az útjáról naplót vezet, élményeit megosztja majd a Híradó olvasóival. Mivel a mai modern, internetes világban már nem okoz nehézséget az, hogy bizonyos pontig szinte napról-napra követhessük az útját, a lapzártáig történteket itt közöljük.

 

Ove Berglund svéd orvosnak, műfordítónak adományozta idén a Tóth Árpádról elnevezett műfordítói díjat a Budavári Önkormányzat. Az elismerést szeptember 1-én, szombaton négy adták át az alkotónak a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepén a budai Várban. 
 
A svéd műfordítót Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő köszöntötte, és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. A Budavári Önkormányzat 2011-ben alapította az irodalmi díjat Tóth Árpád születésének 125. évfordulója alkalmából. Az elismerést azok az alkotók, műfordítók kaphatják meg a szakmai szervezetek ajánlása alapján, akik tevékenységükkel gazdagították a magyar kultúrát, illetve hozzájárultak annak nemzetközi megismertetéséhez. 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME