Magyar vagyok, s e kincset őriznem kell - ez volt a mottója 13. - és örömmel mondhatom: a legjobbak közé sorolható - táborunknak. Témája, a ”Hagyományaink” keretén belül egyházi ünnepeinkről és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokról szólt. És mint a mesében: a táborozás napjai alatt megéltük ünnepeinket, azzal a különbséggel, hogy nálunk nem három, hanem kilenc napig tartott az esztendő. Advent, karácsony, újesztendő, farsang, virágvasárnap, húsvét, pünkösd és az ezekhez kapcsolódó népi szokásainkat éltük meg mind egyházi, mind világi oldalról. Készítettünk adventi koszorút, karácsonyi csomagokat, farsangoltunk, kiszét égettünk, tojást festettünk, locsolkodtunk, mézeskalácsot, húsvéti kalácsot, kürtőskalácsot sütöttünk, karácsonyi, húsvéti üdvözleteket gyártottunk. Az apró dolgos kis kezek pontosan utánozták a felnőtt kezek gondos mozdulatait. Közben szállt az ének a foglalkozásokon, este a tábortűznél dobogtak a táncos lábak és bátran állták a hétpróbát kicsik és nagyok. Az idén még fordítottunk is a második számú hétpróba menetén: a próbát kineveztük pünkösdi királyt választó próbának; rendezése jogát a táborszervezésbe frissen belekóstoló ifjak kapták meg és a felnőttek lettek a versenyző csoportok vezetői. Így mi, felnőttek is összemérhettük erőnket a falra-fára mászásban, íjazásban, a betűkeresésben, a különböző csoportfejlesztő próbákon. A rendezők leleményes, sok mulatságos percet szerző ötlete volt az az ügyességi próba, melyben előbb egy tál vízben libegő almát, s rögtön utána tál lisztbe sülyesztett kockacukrot kellett fogaink segítségével kiemelni.

Ostorosok

Az idei legnépszerűbb kézműves foglalkozás az ostorkészítés volt. Az eleinte lagymatag érdeklődést a már elkészült ostorokat próbálgatók látványa lelkesedéssé változtatta: gyerek-ifjú-felnőtt, mindenki ostort akart fonni, majd kitartóan gyakorolták annak használatát olyan eredményesen, hogy reggelente a furulyaszó mellett vidám ostorpattogtatásra ébredtek az alvók.

Előző táboraink jó hangulatának híre körbejárta a világot, és most elmondhatjuk, hogy a svédországi magyar tábor lassan nemzetközivé duzzad.

Kiszeégetés

Ez évben Svédországon kívül az anyaországból, Erdélyből, Felvidékről, Norvégiából, sőt Kanadából is érkeztek gyerekek megélni a táborunk örömreit. Telt házunk volt: az 53 gyerek és 21 felnőtt állandó lakó mellett időnként egy-két napra idelátógató vendégek is színesítették az együtt töltött csodálatos napokat.

Hétpróbások

Kik is azok az oktatók, szülők, nagyszülők akik fáratságot nem ismerve, szabadságukat feláldozva, ingyen, fizetség nélkül, hajnaltól hajnalig állták a sarat?

Császár Sándor, a tábor szakmai vezetője, Csíkszeredából jön közénk már hatodik éve feleségével, Bogács Nórával. Kettőjük érdeme, hogy csodás dallamok gazdagítják szívünket, lelkünket. Sándor gitárjának húrjai, Nóri szárnyaló énekhangja segített felidézni a már megtanult dallamokat, és tanította az újabb énekeket nap mint nap. A csoportos és a kézműves foglalkozás vezetői is voltak egyben.

Palcsó Attillát, a felvidéki Hetény lelkészét sokan ismerték már. A táborozás alatt nemcsak lelkészként, hanem néptáncoktatóként és táncházvezetőként is gazdagította táborunk életét.

Hétpróbások

Écsi Gyöngyi ugyancsak Hetényről ismét elhozta bűvös bábjait és a nagyok csoportjának betanítása mellett jutott ereje elröpíteni minket a mesék világába.

Benedek Zsuzsi, akiben csodálatos munkatársat, embert és barátot kaptunk, Argentinából jött el közénk. A legkisebbek csoportjának egyik lelkes vezetője volt.

Az anyaországi Szebeni Villő és Kesztyüs Attila első alkalommal voltak köztünk; személyükben ugyancsak jó és igaz barátokra leltünk. Reméljük, lesz majd lehetőségünk újra együtt dolgozni velük.

A szintén magyarországi Kárpáti József képzőművész a magyar népművészet szimbólumaival ismertetett meg kicsiket és nagyokat egyaránt.

Aspegren Gáal Zsuzsanna Norvégiából utazott hozzánk, hogy munkánkban támogasson és pont ott segítsen, ahol arra szükség van .

Farsangi forgatag

Végül hadd említsem a svédországi csapatot: Zsíros Mónika oktató Jököpingből, Bálint Emese, a nagy élmények felelőse, a kajak-kenu-falramászás-íjazás nagymestere Mörrumból, Újvári Csaba a tábor “főgondnoka” Sölvesborgból érkezett Szunyog Jucika Fábián K. Erzsébet segítségével volt a finom falatok elővarázslója. Melettük a szorgosan segítő anyukák, apukák vállalták a száz meg száz krumpli pucolását, az asztalterítést, a tálalást, a mosogatást és minden egyebet, ami 70 -75 éhes gyomor kielégítésére szolgál.

A külföldről érkezettek és a Svédországból meghívottak mellett alapkőként ott vannak egyesületünk vezetőségének tagjai, akik a tábor szervezését már az előző tábor zárása után elkezdjük. Elsőrendű feladataink egyike az anyagi alap előteremtése, hiszen a résztvevők által befizetett összeg csak 40- 50% százalékát fedezi a tényleges költségnek. Ehhez szükséges a különböző pályázatok felkutatása, kiválasztása, kérvények megfogalmazása stb. További munkánk rendkívül sokrétű: sok-sok telefonbeszélgetés, gyűlés eredményeként megegyezünk a tábor témájában, eldöntjük, kiket hívjunk meg, a lehetséges jelöltekkel egyeztetjük az időpontokat, utazási költségeket, a téma módszertani kidolgozását, az oktatás megtervezését, utazások szervezését. Ezek után meghírdetjük a tábort, a jelentkezőkkel tartjuk a kapcsolatot, a jelentkezési határidő közeledtével idegeskedünk, izgulunk a késedelmeskedők miatt előálló bizonytalanság miatt, mert nem lehet tudni, összejön-e a megtervezett létszám? Ha túl jól összejön, azon kell gondolkodjunk, hogyan tudunk mindenkit elhelyezni? Végül a szervezés utolsó fázisa következik: beszerezni a kézműves foglalkozáshoz, az oktatáshoz a kellékeket , nyersanyagokat, megtervezni az ellátást, összeállítani a menüt, bevásárolni a tartós élelmiszereket és a táborozás alatt naponta a friss élelmet, és mindezeket a helyszínre szállítani.

Kalácssütés Benedek Zsuzsival

Ezen munkacsoporthoz a következők tartoznak:

Tompa Anna, az “őrszavak” egyesület elnöke, a táborok szervezője;

Tóth Ilona elnökhelyettes, felelőssége a tábor témája és a meghívottakkal való kapcsolattartás; Cseh Andrea egyesületi pénztáros, a tábori befizetések, kiadások intézője; Tóth Ildikó titkár, a táborban kiscsoportos oktató, fő mesemondó; Sinai Tompa Enikő médiafelelős és az ifjak csoportjának vezetője; Tompa Andrea, a tábor gazdasági felelőse; a beszerzés, a menü összeállítása tartozik feladatköréhez.

A táborszervezés nagy munkája mellett a vezetőség gondolt az utánpótlásra is: az idén a táborból már kinőtt ifjak egy részét táborvezetői gyakorlat elsajátítására hívtuk meg, így Podávka Àront, Palcsó Annát, Niman Rudit, Lázár Józsit, Andrássy Reginát, Sternbeck Danit. Külön megemlítem az újonnan közénk érkezett Széder Dánielt. Igen nagy örömünkre és segítségünkre szolgált ez az ificsapat. Jó volt velük együtt dolgozni; nekik is tanulságos lehetett bekukkintani a táborszervezés és vezetés titkaiba, kínjaiba, örömébe. Reméljük, lesz majd kinek átadni a stafétabotot.

   Hosszú, fárasztó de nagyon szép napokat éltünk meg, életre szóló barátságok szövődtek és újra gazdagabbak lettünk. Hiszem, hogy ismét sikerült elültetni valami nagyon jót gyermekeink szívébe, tudatába, ami erősíti identitástudatukat, hovatartozásukat, személyiségüket, hisz ez mind igen fontos a felnőttkori eligazodásában.

Végezetül idézném az eddigi táboraink jó híre miatt érdeklődő magasrangú látogatónk, Varga Attila, a Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium főtanácsosának üzenetét (aki kamasz ikergyermekei, Luca és Marci kíséretében tett háromnapos látogatást táborunkban):“ Ez a tábor mosolytábor. Mindenki jókedvű, és pozitív energiát áraszt, ami áthat a gyermekekre is. Remek tábort csináltok; aki oda megy, kiválló helyre megy. Ezt a tábort sem leírással, sem filmmel nem lehet igazán bemutatni; EZT MEG KELL ÉLNI!”

Tompa Anna és Tóth Ildikó

Figyelem! A tábor életéről film és fényképsorozat, valamint a tanult énekek szövegeit tartalmazó CD készült. Érdeklődni Sinai Tompa Enikőnél lehet. A bevétel az Egyesület anyagi alapját gazdagítja.

Tompa Anna és Tóth Ildikó

2009. október 11.

Találatok: 3775

Az Önképzőkör 22. nyári tábora

2009. június 17-én, szerda este már huszonhatan gyűltünk össze Tångagärdén, hogy előkészítsük a tábor infrastruktúráját az következő napokon érkező további huszonöt táborozónak, akik közt szép számmal akadtak fiatalok és gyerekek is. Lénárd István főszakács és Zöld Róbert kukta, Niman Péter pénztáros/beszerző, Bartha László  a konyhai munka szervezője, Ujvári Tünde szállásmester és nem utolsó sorban Mokos Magda műsorfelelős  munkájának köszönhetően az ellátásunk nemcsak földi javakban, hanem szellemiekben is kitűnő volt. (Külön öröm, hogy a korábban kizárólag nők végezte feladatokat most zömével erős, fiatal legények vették át!). A fiatalok-gyerekek verses műsorát Remetei Enikő és Sántha Hanga öntötték formába. Utolsó nap került sor az előadásra a következő versmondók közreműködésével: Bereczky Rebeka, Guttmann Csongor, Fülöp Melinda, Holényi Lili, Niman Rudi és Török Sára. A képzőművészek kiállítottak: Tompa Anna festményeket, rajzokat, Bartha Magdi akvarelleket és Lénárd István szobrokat. Molnár Veress Pál protestáns lelkész az első nap, csütörtökön istentiszteletet tartott. A Tånga-kórus Mokos Magdi vezetésével sok szép percet szerzett.

Török Mátyás és Gombos Ábel

Az előadókat és előadásokat a végére hagytam. Vendégünk volt Guttmann Szabolcs építész, egyetemi tanár, Kolozsvárról, aki korábban Szeben város főépítésze volt, és amikor Szebent 2007-ben Európa kultúrfővárosává kellett csinosítani, akkor ő tervezte és vezette a munkálatokat. Erről a munkáról, az átépítésekről, a restaurálásokról tartott érdekes, vetített képekkel kísért előadást.

Guttman Szabolcs

Guttmann Márta vegyész-restaurátor, a szebeni Astra múzeum munkatársa a szebeni Brukenthal múzeumot és a szebeni Astra néprajzi múzeumot mutatta be, szintén vetítéssel illusztrálva előadását.

Józsa Márta (Budapest) dokumentumfilmes, műsor- és folyóirat-szerkesztő munkásságát, de elsősorban Amíg a nagymami megkerül című regényét ismerhettük meg a Török Ernővel folytatott beszélgetés során. A regényt szíves figyelmébe ajánlom mindazoknak, akik a hetvenes-nyolcvanas évek kolozsvári hangulatára kíváncsiak; arra, hogyan látja és szenvedi meg a diktatúrát egy kamaszlány.

Bozsik Péter író-költő-szerkesztő-műfordító Délvidéken, Csantavéren született és nőtt fel. Ma Budapesten él és az Exsymposion c. irodalmi-művészeti-filozófiai reflexiót szerkeszti (a korábbi újvidéki Új Symposion folytatása). Érdekes regényt írt Matuska Szilveszterről, a hírhedt vonatrobbantóról, aki szintén Csantavéren született. Erről a könyvéről és egyéb munkásságáról beszélt.

Fiatalok műsora

Székely Győző és Székely Ildikó kolozsvári tanárok, tankönyvszerkesztők a SMOSZ meghívására érkeztek a táborba egy bőröndnyi könyvvel, amit az anyanyelvi tábornak ajándékoztak. A NYEOMSZSZ felkérésére olyan tankönyveket készítenek, amelyeket nemcsak a kisebbségben élő iskolások, hanem a nyugati magyar gyerekek és tanáraik is használhatnak. Céljuk ez alkalommal a könyvek bemutatása volt.

Részletes beszámolót és a táborainkkal kapcsolatos olvasnivalót valamint meghívót a szerda esti előadásokra az Önképzökör honlapján találhattok: http://onkepzokor.dinstudio.se/  vagy a SMOSZ honlapjáról elindulva a http://www.smosz.org/ után az ”Egyesületek” címszó alatt az Önképzőkörre kattintva.

Szenkirályi Csaga
az Önképzőkör elnöke
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szenkirályi Csaga

2009. október 11.

Találatok: 3907