Kedves Svédországi Magyar Szülők!

 

2009 őszétől – az UHU megbízásából és a SMOSz teljes elvi támogatásával – kétnyelvű bölcsődei-, óvodai- és napköziscsoportok (esetleg iskolai osztályok ill. szakkörök, valamint magyar diákotthon) beindítását tervezzük, valahol Stockholm körzetében, amennyiben mutatkozik irántuk elegendő érdeklődés.

 

Célkitűzésünk, hogy – magas színvonalú munkánk eredményeképpen – a tőlünk kikerülő gyermekek bármely, igényes, svéd vagy magyar testvérintézményben is meg tudják állni a helyüket.

 

Ezért az lenne a kérésünk: ha van 1-18 éves korú gyermeketek, legyetek szivesek mindenképpen elmenni weboldalunkra (http://groups.yahoo.com/group/blanketta), és az ott található útmutató figyelembe vételével ezt felénk jelezni – még akkor is, ha már előre tudjátok, hogy semmilyen szolgáltatásunkat sem kívánjátok majd igénybe venni!

 

Segítségeteket előre is köszöni, és bármilyen kérdésetekre szivesen válaszol:


Mayer Tamás, az egyelőre még csak háromfős Szervezőbizottság elnöke
(This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it., sürgős esetben: 0737-71 71 17)

Közösen a nyugati magyar nyelvű oktatásért


A SMOSZ és az ”Őrszavak Magyar Nyelvőrző Egyesület” rendezésében ”Haza a magasban ” címmel külföldön élő magyar nyelvoktatók konferenciája zajlott szeptember 17-e és 21-e között a Tångagärde-i Magyar Gyülekezeti Otthonban.


A konferenciára a következő országokból gyűltek össze: Angliából Zolnai Edit, Argentínából Benedek Zsuzsanna, Ausztriából Wurtz Erzsébet, Pathy Livia, Seper Judit és Lengyel Ferenc, Brazíliából Szabó Csabáné Réz Anna, Észtországból Bán István, Finnországból Lukácsffy Kristóf, Hollandiából Homoki Katalin, Kanadából Bensmaine Edina, Lengyelországból Gedeon Márta, Lettországból Molnár Sándor, Magyarországról Kulcsárné Szabó Enikő, Király Annamária, Norvégiából Fáskerti Mária, Romániából Székely Győző, Venezuelából Kinckelné Fényes Ildikó, Svédországból Bihari Szabolcs, Stuber György, az ”Őrszavak” vezetősége, Lund, és Halmstad Magyar Egyesületeinek a magyar tanítást szívügyüknek érző küldöttei, és néhány kisegítő.


A tanácskozás lényege: egy, minden magyarok-lakta országban használható kétnyelvű tankönyv tervezetének elbírálása és jóváhagyása. A tervezetet, további munkatársakkal bővítve ugyanaz az írócsapat állítja össze, amely szerzője volt a hét esztendővel ezelőtt kiadott ”Haza a magasban” című kétrészes magyar nyelv és irodalom-történelem könyvnek. A tervezet szétküldése, elbírálása, jóváhagyása tulajdonképpen megoldódhatott volna elektronikusan is. Hogy a szervezők mégis a találkozót választották, annak több oka is van. Tudni kell ehhez, hogy a legtöbb országban a magyar nyelv tanítását önkéntesek végzik, ingyen. Sok esetben olyanok, akiknek foglalkozása teljesen más, a tanítást csak elhívatottságból, szeretetből vállalják.


Mindannyiuknak nagyon fontos az, hogy tudjanak egymásról. Azáltal, hogy megismerik a hasonlóan gondolkodó és munkálkodó társaikat, megerősödik önbizalmuk, lendületet és bíztatást kapnak a további munkához. No meg jó segédeszközt a tervezett nyelvkönyvvel. Ezek az emberek sok tapasztalattal rendelkeznek a magyar nyelv tanítása terén, ezúttal végre meg is hallgatták őket, és az ő hozzájárulásukkal, tanácsaikat figyelembe véve  íródik meg a könyv-tervezet.


A konferencia házigazdája a svédországi ”Őrszavak Nyelvőrző Egyesület” vezetősége volt. A konferencia előkészületei már a keddi napon megkezdődtek: egy csapat kitakarította a Gyülekezeti Otthont, egy másik bevásárolt és kiszállította a szükséges hozzávalókat az Otthonba. Szerda reggel Sölvesborgból hárman indultunk el: Jolán, Csaba és jómagam. Az úton több helyen megálltunk: az Olofström mellett lakó Szabó Miklós hentesüzleténél, valamint Ullareden kiegészíteni a jönköpingi csoport által vásárolt készletet. Csütörtökön reggeltől érkeztek a vendégek. Társaimnak az volt a feladata, hogy a repülőterekről, vonatállomásokról az Otthonba szállítsák az érkezőket. Délután 5 óra körül nagyjából már összegyűlt a társaság. Megebédeltünk és az egész társaság beutazott Jönköpingbe, a helyi Magyar Egyesület szervezésében megrendezett Wass Albert emlékműsor megtekintésére. Péntek reggel 9-től megkezdődött az egész nap tartó tanácskozás. Este vacsora után a házigazda Őrszavak vezetősége meghívta a társaságot egy Activity játékra. Mivel a résztvevõk a világ minden tájékáról érkeztek, magyar népi hagyományaink felelevenítésére a kérdéseket zömmel magyar közmondásokból, szólásmondásokból állítottuk össze. Nem volt könnyű dolga a játékosoknak, de mindenki ügyesen oldotta meg a feladatát, még az ilyen kifejezéseket is sikerült elmagyarázni-lerajzolni–elmutogatni, mint: kottybelé, szilvalé, vagy: a keresztanyád térdkalácsa. Egészen ügyes volt a társaság, mindenki élvezte a lazító játékot az egész napos gyűlésezés után.
Szombaton folytatódott a konferencia. Az ”Őrszavak” vezetősége kihasználva azt, hogy mindenki jelen van, megtartotta az aktuális őszi vezetőségi gyűlést.


Délután 6 órától a göteborgi négytagú ”Elwalåtar” nevű együttes tartott előadást.  A népzenei együttes tagjai: Tóth Zsuzsanna (hegedű, mélyhegedű, ének), Tóth Péter (akusztikus gitár, ének), Ida Malkolmsson (altfurulya, írországi dob, ének), Roger Hallgren (hegedű, mélyhegedű, ének). Előadásukban svéd középkori népballadákat, nyugat-svédországi, gotlandi és dalarnai népdalokat, valamint egy magyar népdalt hallottunk. Műsorukat egy ismert svéd népdallal aktualizálták, amelyből minden “külföldi” kapott útravalóul-emlékül egy-egy írott példányt. Előbb svédül, azután Tóth Ildikó magyar fordításában is előadták, majd felkérték a közönséget az együtténeklésre. Fellépésük nagyon sikeres volt, mindenkinek tetszett.


Itt kell megemlítenem, hogy a világ nagyon sok tájáról egybesereglett magyar társaság nem csak a svéd népdalokból, de az eredeti svéd konyha fogásaiból is ízelítőt kapott. A menüben izgalmasan keveredtek Szunyogh Jucika magyaros ízei a  Rolf Sjöstrand által készített svéd ételekkel.


A szombat esti díszvacsorán búcsúztunk el hivatalosan egymástól, s az elválás okozta szomorúságunk oldására hajnalig népdalokat énekeltük. Vasárnap reggel keltek útra a résztvevõk Göteborgba, ahol városnézés, majd a göteborgi egyesület néhány tagjával való találkozás és közös ebéd töltötte ki elutazásukig a programjukat.


Bízunk benne, hogy ennek - a résztvevők számára eléggé fárasztó és intenzív - tanácskozásnak az eredményét hamarosan élvezni fogja a világon szétszóródott magyarság. Reméljük, hogy vendégeink jó szívvel gondolnak vissza ránk, svédországi magyarokra.

Tóth Ildikó


Idézetek a köszönőlevelekből:


”Jólesett együtt gondolkozni, érezni és tervezni. Utólag, akárcsak Zsuzsa, én is köszönöm a hiteles és szeretetteljes fogadást (a házigazdáknak) és az
együttlétet (nektek mind). Jóleső érzésekkel gondolok vissza
a pár közös napra (mintha egy hét lett volna), s remélem,
a Tangagärdén (szinte Tonga-elvét írtam) együtt gyűjtött életöröm
kisugárzik további munkálkodásunkra”.(Lengyel Ferenc, Ausztria)


 
„Elrepült a két nap. Sokat dolgoztunk, de érdemes volt. Este megleptek minket egy koncerttel, svéd népzenét adtak elő. Gyönyörű volt!” (Lajtaváryné Benedek Zsuzsi, Argentina)

 

”Őrszavak - Custos” Nyelvápolók Egyesülete beszámolója a 2008-as év eddigi rendezvényeirõl

 

A 2007 aug. gyűlésünktől eltelt esztendőt munkával tele évnek mondhatjuk. Kitűzött céljainkból időnkhöz és erőnkhöz mérten csaknem mindent megvalósítottunk. A távolságot és az anyagi szempontokat figyelembe véve, a vezetőség többnyire telefonértekezések segítségével tartja a kapcsolatot, de a helyes döntések és munkánk még jobb véghezviteléért személyesen is találkoztunk: vezetőségi gyűlést tartottunk két alkalommal.
 

Évi közgyűlésünket idén is az augusztusi táborzárással egybekötve tartottuk meg, amikor is beszámoltunk munkánkról, ismertettük terveinket az elkövetkező időszakra.
 

Kitűzött céljaink: elsősorban az anyanyelvi táborok további megszervezése, a szülõk iskolája, valamint kapcsolattartás kialakítása azon egyesületekkel, ahol anyanyelvi illetve gyermekcsoporttal való magyar foglalkozás folyik.
 

Mielőtt az augusztusban megrendezett gyermektáborunk beszámolójára térnék, hadd szóljak pár szót az előbbi két célunkról.

 

1. Szülők iskolája


Második alkalommal szerveztük meg a szülõk iskoláját amit a 2007-es rendezvényünk folytatásaként idén két helyszínre terveztünk. Meghívottunk idén dr Perenyiné Somos Angéla pszichológus és gyógypedagógus, az Apáczai Cs. János Neveléstudományi intézet előadója, a gyermekkori magatartászavarokról tartott előadást. Az előadás két tervezett színhelye Tångagärde – a déli körzet számára, valamint Stockholm – az északi régió és főváros számára. Sajnos, a tångagärdei előadás elmaradt, oka a göteborgi magyar kultúrális napokkal való egybeesés (az előre egyeztetett dátumot helységbérlési probléma miatt Göteborg megváltoztatta) ill. a déli részről való kevés érdeklődés. A Stockholmban tartott előadás viszont igen sikeresnek bizonyult.

2. Kapcsolattartás magyar iskola és gyermekfoglalkozás kapcsán


A másik kitűzött célunk, a magyar iskolát vagy gyermekfoglalkozást működtető egyesületekkel való jobb kapcsolat kiépítése.
Vezetőségünk körlevelet intézett minden egyesülethez, amiben fölajánlottuk esetleges segítségünket, illetve személyesebb kapcsolatfelvétel – látogatás, találkozó formájában. Sajnos, egyetlen egyesület sem élt a lehetőséggel, ami egy kicsit elbizonytalanít munkánk folytatásában, legalábbis ezt a kezdeményezésünket illetõen. Ezúttal kérek minden egyesületi vezetőt munkánk segítésére, azáltal hogy kiküldött információink szíveskedjenek az érintettek (oktatók, csoportvezetők, szülök) figyelmébe ajánlani, illetve ügyünket támogatni. Munkánk ismertetésében és a szülök iskolája terjesztésében új próbálkozásként, a Híradó oldalán új rovatot indítunk amelyet fórumnak szánunk, ahol kérdések, vélemények megvitatására kerülhet sor.
 

Itt fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ezen az oldalon olyan magyar gyermekekről és ifjakról is szeretnénk írni, akik valamilyen téren kiemelkedő eredményeket értek el,és ezért mindannyiunk számára példaértékűek. Ilyen információt, tippeket is nagyon szívesen fogadunk.


3. Anyanyelvi tábor


Idén 11-ik alkalommal rendeztük meg a közkedvelt anyanyelvi táborunkat Tångagärden augusztus 9-16. között, 45 gyerek/ifjú és 20 felnőtt részvételével. Táborunk témája idén a kereszténység előtti magyar monda- és hitvilág volt.
 

Az eddigi táboraink jó híre határainkon is túljutott, így látogatott el hozzánk dr. Cserfalvi Ilona pszichológus is, személyesen megtapasztalni mindazt a szépet, jót mit rólunk hallott. És a kellemest a hasznossal összekötve - ha már ilyen kitűnő szakember látogatott hozzánk - a tábori kamaszoknak valamint a táborban résztvevő felnőtteknek önismereti, személyiségfejlesztő gyakorlatot tartott igen nagy sikerrel.
 

A tábor további része a szakadó eső ellenére is igen jól alakult: jutott idő a tanulásra, szórakozásra, sportolásra. A zene és az énekszó elengedhetetlen része a táborunknak; Császár Sanyi gitárja és Bogács Nóri énekhangja ismét ”varázsolt”. Vendégeink - amint Sanyi és Nóri is Csíkszeredából, Erdélybõl – nemegyszer visszavágynak és újra meg újra ellátogatnak hozzánk. Hadd szóljak még pár szót a többi meghívottunkról is. Vendégünk volt a mindnyájunk által már ismert és kedvelt lelkész házaspár Écsi Gyöngyi és Palcsó Attila Hetényröl, Felvidékről. Ismét tudásuk legjavát adták, reggeli áhítatról, asztali imáról, néptánc oktatásról gondoskodtak. És hadd emeljük ki Gyöngyi fergeteges bábszínház előadását amely kicsiket-nagyokat egyaránt elbűvölt.
 

Vendégünk volt továbbá az erdélyi származású, ma Debrecenben élő László Erzsébet irodalom szakos tanár és lánya, a 20 éves Zsuzsa, aki remek összekötő hídként működött a tábor ifjai és a felnőttek között.  Csapatunkban volt két anyaországi fiatal, Bogyó Henriett és Márton Mónika, egri egyetemi hallgatók, kik szakmai gyakorlatukat végezték közöttünk. Heni távozása könnyeket csalt a 8-10 éves lányok szemébe, akiket addig babusgatott, esti mesével kényeztetett. Az idén újra eljött Zölei Sándor Lengyelországból, sport- és szabadidős vezetõnek, no meg tábori mindenesnek.
 

A tábor többi alaptagja Skandináviából érkezett. Az egyesület vezetőségébõl Tóth Ildikó az aprókkal foglalkozott, Tóth Icu a kamaszokkal, Tompa Andrea a tábor ellátója volt (beszerzésről, menüről, szabadidős kellékekről gondoskodott), Sinai Tompa Enikő pedig fali tablóról, emléklapról, jómagam, Tompa V. Anna pedig a tábor ”atyja”, szervezője maradtam.
 

Ne feledkezzünk meg azonban Bálint Emeséről se, aki teljes ”hadi felszereléssel” érkezett: íj, kajak, kenu, kötél volt a kelléktárában, és falrámászásra tanított, mindannyiunk örömére. Gaál Aspegren Zsuzsanna Norvégiából jött ismét közénk, minden kis fájó sebet, darázscsípést nagy hozzáértéssel ápolt, enyhített. Szúnyog Jucika ismét ízletes falatokról gondoskodott, Beczi Gizike közreműködésével, és utoljára, de nem utolsósorban táborunk mindenese, Újvári Csaba, aki ott segített, ahol éppen szükség volt rá (fõkóstoló, fuvarozó, stb.).
 

Gyorsan elröppent a tábor, amelyben volt még táncház, ki-mit-tud verseny, hétpróba, számháború, sok-sok énekszó, móka és vídámság. Táborzáró áhítatot is tartottunk, továbbá egy lelkes és elragadó előadást is összehoztunk a szülőknek. Fáradságot nem ismerve igyekeztünk mindnyájan egymás munkáját megkönnyíteni, és a feladatok mellett bizony sok örömünk is volt egymásban. Munkánk legszebb elismerését azonban  a vídám, mosolygós gyermekarcok jelentették. Ha este tíz után elcsendesedett a tábor, mi, felnőttek még a nap eseményeinek kiértékelése és a másnapi munka megtervezése után, késő éjszakába nyúló kellemes órákat töltöttünk együtt. Szép napok voltak! Sok és fárasztó munkát jelentetett az idei tábor is, de mégis azt mondhatom, hogy ezúttal is megérte, hiszen kicsik-nagyok úgy búcsúztunk el megint, hogy ”jövőre veled/veletek, ugyanitt”.

 

Tompa V. Anna
Elnök/táborszervező