„A játékosság, a vidámság az együttlétünk fő vonzereje” - Karácsonyi beszélgetés Tóth Ildikóval

Nehéz úgy karácsonyra gondolnom, hogy ne egy közösen ünneplő nagycsalád képével kapcsoljam össze. Márpedig kivándorlói létünkből adódóan sokunknak pontosan a családtagokkal való együttlét hiányzik a karácsonyi ünnepkör teljességéből. Talán pontosan ez a vágyódás terelte gondolataimat Tóth Ildikó, lapunk szerkesztője felé, akinek meséit, történeteit mindig körüllengi a nagy családi együttlétek boldog hangulata.

-      Drága Ildikó! Először is erősíts meg feltételezésemben, hogy a karácsony nálatok is a nagycsaláddal való közös ünneplést jelenti. A család mellett mi az, amitől igazán ünnep lesz számodra a karácsony?

Csak kimondom a karácsony szót, és béke költözik belém, nyugalom, meghittség, vidámság. Ezek az érzések kisgyerekkoromban gyökereztek belém, drága anyai nagyszüleimnek köszönhetően. Ez az érzés él bennem a mai napig is. Nagyon sajnálom, hogy ezekről a kisgyerekkori együttlétekről csak alig néhány fénykép készült, karácsonyi egy sem, így csak mint „belső képről” mesélek unokáimnak erről.

Read more: „A játékosság, a vidámság az együttlétünk fő vonzereje” - Karácsonyi beszélgetés Tóth Ildikóval

„Egy fórum kell legyünk, egy nyílt és nyitott tér” - Interjú Mészáros Mártával, a Lundi Kultúrfórum elnökével

Mészáros Márta

 

-       Szobanövényt ajándékozni magában hordozza az ajándékozó bizalmát és hitét az új gazdában, valamint a fogadó felelősségvállalását, hogy életben tartja, növekedésében gondozza a rábízott ajándékot. Bizalom és felelősségvállalás az egyesületi élet alapja is, de a több szereplős kapcsolat bonyolultabb folyamatokat sejtet. Számodra mit jelentett elfogadni az elnöki tisztséget, melyek voltak a motivációid, esetleg félelmeid?

Mint többé-kevésbé aktív tag, ismert volt számomra, hogy az egyesület vezetősége már egy ideje próbálkozott tisztújítással. Holott rám is gondolt a volt elnök, Boross Kálmán, sokáig én sem éreztem magamban a kellő lelkesedést vagy energiát arra, hogy ezt elvállaljam. Talán azért is, mert kisgyermekes anyuka lévén, akkor egy számomra új országban más életkérdések foglalkoztattak. Valójában elégedett voltam az elém táruló gyermekprogramok kínálatával, kisfiunkkal szívesen eljártunk a rendezvényekre. Néha-néha szerveztem egy gyermekprogramot, szó szerint végigbohóckodtam néhány gyermekfarsangot, de ennyi volt. Nem gondoltam arra, hogy az egyesület vezetésében nekem aktívabb szerepem is legyen. Visszagondolva, talán a „kötelesség terhe”volt az érzés, ami gátolt. Generációm világa egy felgyorsult világ, ahol úgy érzem, lépten-nyomon és minden fronton teljesítenünk kell.

Read more: „Egy fórum kell legyünk, egy nyílt és nyitott tér” - Interjú Mészáros Mártával, a Lundi...