A bélyeggyűjtés új világokat és lehetőségeket nyit meg

Interjú Papp Kálmán filatelistával

Az 1956-os forradalom leverése után menekülni kényszerült emberek megmentésére, befogadására Svédország tette meg az első lépéseket. Id. Papp Kálmán családja az első befogadottak között volt. Vele és egyik fiával már sokszor találkoztam Kristianstadi Egyesület rendezvényein, legutóbb a forradalom 60. emlékünnepélyén, melyen nem csak itt élő gyermeke, hanem Németországban élő lánya és veje is jelen volt. Ezt a ritka alkalmat használtam fel arra, hogy megkérjem ifj. Papp Kálmán nyugalmazott tanárt, szenvedélyes és hozzáértő bélyeggyűjtőt, meséljen családjuk sorsának alakulásáról.

Hol születtél, mikor, mesélj szüleidről, oszd meg velünk gyermekkorod kedves és kevésbé derűs emlékeit.

1946. május 21. Ekkor születtem Szentgotthárdon, vagyis a városhoz tartózó, az osztrák határhoz egészen közeli Zsida faluban. Parasztcsaládból származom, mint jóformán mindenki a falunkból. Hárman voltunk testvérek, én voltam a középső. Gyermekkoromat boldognak mondhatom. A falu közepén állt a házunk, ott gyülekeztek a falusi srácok, sokat játszottunk, sokszor reggeltől estig. Főleg futballozni szerettem nagyon. Most is emlékszem még arra a szomorú napra, mikor elvesztettük a futball VB döntőt Bernben. Mint „futballistára” (nyolc éves!), felejthetetlen benyomást gyakorolt reám. Egy másik gyermekkori kellemetlenség az volt, hogy elég sokszor kellet tehenet őriznem, amit nagyon unalmasnak találtam. De hát ez, úgy gondolom, mindig is hozzátartozott a falusi élethez. 

Bővebben: A bélyeggyűjtés új világokat és lehetőségeket nyit meg

Bemutatkoznak a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai

A 2013-ban a magyar állam által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas program egyre nagyobb érdeklődésnek és sikernek örvend a diaszpóra magyarsága körében. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége idén nem kevesebb, mint hat magyarországi ösztöndíjast fogadott. Stockholmban és környékén ezúttal is két fiatal segíti az egyesületek munkáját: Tóth Luca Réka és Sándor István népzenészek. Göteborg és környékén szeptembertől Stumpf Anna kezdte meg tevékenykedését. Idén először Jönköping és környékének is jutott egy ösztöndíjas, Ferencz Orsolya személyében. A Halmstad és Lund környékiek is újra élvezhetik a Kőrösi ösztöndíjasok segítségét. Halmstadban Kovács Gábor, míg Lundban Szilvási Tünde dolgozik. Mint már az előző évekből megszokhattuk, a Híradó olvasóinak egymást kérdezve mutatkoznak be az olvasóknak.

Kovács Gábor: Sok az olyan egyesületi program, ami tulajdonképpen kikapcsolódás is egyben

 

Miért jelentkeztél a programba?

A Kőrösi Csoma Sándor Programról a táncos társaimtól hallottam. Tavaly többen is megpályázták, és el is nyerték az ösztöndíjat közülük. Az ő élményeik és tapasztalataik keltették fel az érdeklődésemet, hogy alaposabban utánajárjak, mi is ez a KCSP. A mostani időszakra vonatkozó pályázati kiírás pont akkor jelent meg, és elolvasva a kritériumokat, úgy éreztem, ez nekem is profilba vágna. A néptánc és a népi kultúra már gyerekkorom óta meghatározó része az életemnek, és tulajdonképpen többségében most is ezzel foglalkozhatom, ráadásul külföldön, és ezzel még az itteni közösségeknek is a hasznára lehetek. Mind nekem, mind a fogadó szervezetnek hasznos 9 hónap lehetőségével vágtam bele a svédországi kalandba.

Bővebben: Kovács Gábor: Sok az olyan egyesületi program, ami tulajdonképpen kikapcsolódás is egyben