A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem.


1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős, három gyermek édesapja. 1995-ben érettségizett a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban. 1996 és 2002 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem régész szakán végzett, majd 2005–2006-ban a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán különbözeti vizsgákat követően történész diplomát szerzett. Nem titok, hogy ez az interjú kifejezetten a Kolozsvári Magyar Napokról szól. Gergely Balázst kérdeztem a kezdetekről, a közösségszervezésben rejlő szépségekről, lehetőségekről.

A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen áll arra, hogy  újabb évtizedekig a svédországi magyarok otthona lehessen. 

 

Szeretem a kötetlen, kellemes hangvételű beszélgetéseket. Legutóbb is ilyenben volt részem, amikor beszélgetőpartnereimmel, Feldőtő Sándorral és Budai Gáborral felelevenítettük a Stockholmi Magyar Ház történetét, a házhoz fűződő szép emlékeket, ugyanakkor szó esett a megoldandó problémákról, és elemeztük a svédországi magyar egyesületi életet is.

 

Berecki Emőke: Mesélnétek a Magyar Ház történetéről?

 

Feldőtő Sándor:A Stockholmi Magyar Ház, amely a Lövåsvägen 12.szám alatt található, tudomásom szerint 1901-ben épült. Papi lakként szolgált, majd 1976-tól kezdődően a Stockholmban élő magyarok egyesületekbe tömörülve (a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége – SMOSZ) bérelték a várostól. A Ház jelenleg a SMOSZ tulajdona, üzemeltetése a házkezelőség feladata, amely külön szervezet.

A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME