A 2024-es családos tábor
A nyári szünetet követően, a SOMIT első őszi rendezvényére 2024. szeptember 20–22. között került sor. A várva-várt SOMIT családos tábor minden eddigi rekordot megdöntve, a meghirdetéstől számított kb. 15 órán belül megtelt.
A táborozókat ez alkalommal is egy igencsak érdekes programsorozattal várták a szervezők, melynek középpontjában a bábjátékok, a bábszínház és egy tűzzsonglőr-bemutató állt. A sárospataki Huncutka Bábszínház előadásában láthatták a kicsik és nagyok az Öcsike és nővérke című dobozmesét, majd vásári bábjátékot, és végül, de nem utolsó sorban a Lúdas Matyit is. Ezúton is szeretnénk még egyszer megköszönni Füzi Csillának, a bábszínház alapítójának és vezetőjének, ill. Balogh Patriknak a csodálatos előadásokat, valamint az este folyamán bemutatott tűzzsonglőr show-t!
A felsorolt programokon kívül természetesen jutott idő a barátkozásra, a közeli tóban való késő őszi fürdőzésre, sportolásra, ill. egy kis kikapcsolódásra is.
A hétvége fantasztikus hangulatát talán semmi sem tükrözheti jobban, mint maguk a táborozók és az előadók tapasztalásai, élményei:
„A felkérést a SOMIT részéről Urbán Évától kaptuk, már az előzetes egyeztetés alkalmával kiderült, hogy mindkettőnknek fontos ügyünk a magyar nyelv, s annak képviselete a diaszpórában élők, elsődlegesen a gyermekek felé. Ezért tevőlegesen együttműködve, akár társadalmi munkában az egyesület tagjai fáradhatatlanul ezen dolgoznak, persze a szórakozást sem nélkülözve. Ebbe a szegmensbe tudtunk mi, a Huncutka Bábszínház bekerülni, és olyan bábdarabokkal, tűzzsonglőr mutatványokkal tanulva-szórakoztatni a gyermek, akár a felnőtt közönségünket. A Lúdas Matyi történetét interaktívan, előre kiosztott szövegkönyv alapján adtuk elő, melybe a gyerekek szívesen bekapcsolódtak, nem beszélve a SOMIT felnőtt tagjairól. Ránk a szombati nap programjai jutottak: délelőtt a kicsiknek saját tervezésű asztali bábjáték, délután a fent említett Lúdas Matyi bábjáték, este pedig a tűzzsonglőr mutatvány, melyből már az előző este is kapott egy kis ízelítőt a közönség. A hétvégét tartalmas beszélgetések és fejedelmi étkezések gazdagították. Profi fotósunk-kamerásunk is volt (hála és köszönet érte), aki dokumentálta a darabjainkat, így azok visszanézhetők. A bábkészítés és a workshop idő hiányában elmaradt, de remélem, pótolhatjuk egy újabb találkozásunkkor!
Egy felejthetetlen szeptemberi hétvége volt számunkra, hogy részesei lehettünk egy ilyen aktív, fáradságot nem ismerő magyar közösségnek, akik bárhonnan is érkeztek, a közös hangot megtalálva, az együvé tartozást erősítve tartják egyben a SOMIT-ot! Ha mi hozzájárulhatunk ehhez, akkor minket is boldoggá tesz.”
Füzi Csilla
a Huncutka Bábszínház alapítója, vezetője
Barátoktól hallottunk a SOMIT családi táboráról. Most, hogy a kisfiunk már nagyobb lett, szeretnénk, ha több korabeli, magyar ajkú pajtással találkozna. Így eldöntöttük, hogy elmegyünk a táborba. A táborban meleg fogadtatásban volt részünk, mindenki kedves, nyitott és barátságos volt.
A gondosan megtervezett napirendbe belefért a spontán fürdőzés, a kellemes beszélgetések. A vendégelőadók remekül elszórakoztatták mind a gyermek, mind a felnőtt közönséget. A fiunk utána hetekig idézgette Balogh Patrik művész úr szavait a Paprika Jancsi előadásból.
Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, az valahogy így hangzana: emeletes ágyas kaland, sült alma a tábortűznél, tűz show és rengeteg nevetés, amit megéltünk, sok kedves emlékkel és új baráttal a szívünkben tértünk haza.”
Tóth Nagy Otília
Sok különböző magyar emberrel találkoztunk, szép, svéd környezetben, a gyerekek megismerkedtek hasonló korú, ugyancsak Svédországban élőkkel.
A befogadás alapvetően jó volt, ennyi „új” embert képtelenség mind „megismerni”, de ahhoz képest, hogy sokan rég ismerték egymást, nem éreztük magunkat kívülállónak. Ez egy hatalmas plusz. Volt sok ember, akivel talán nem is álltunk szóba, de ez elkerülhetetlen ilyen rövid idő alatt, illetve mivel kötetlen volt az ismerkedés. Pl. nem volt ice breaker vagy speed dating szerű szervezett ismerkedés. Részemről nem hiányzott, de talán a kevésbé beszédes típusú embereknek jól jöhet.
A szervezés profi volt, gördülékenyen ment minden, a szervezett programot értékeltük, de a rugalmasságot is. El lehetett lógni futni, bringázni, meg közösen kirándulni a tóra. A gyerekek feltalálták magukat. A végén Elsa is elvolt a kisebb gyerekekkel. Az ő korában talán nehezebb ismerkedni. Mi is jókat beszélgettünk többekkel. Köszönjük!
Cindy Koszta
Írta: Urbán Éva
Fotók: Bitay Zsolt és Hartmann Barbara
