A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 


                                                                                                                   
Egyszer, réges-rég volt egy sziget, amelyről senki se tudott semmit. Egy nap eldöntötte két búvár, hogy a következő napon átúsznak a szigetre és megnézik, hogy mi van ott. Mikor felkeltek, látták, hogy a sziget eltűnt. Csodálkoztak rajta, hogy hova lett. A kukkerrel vizsgálták a tenger vizét minden irányban, arra gondoltak, hogy víz alá merült a sziget. Tudósokkal vették fel a kapcsolatot, és jelentették, hogy a sziget eltűnt. A tudósok se tudtak megoldást találni a rejtélyre. A tudósok arra bíztatták a búvárokat, hogy merüljenek le és nézzenek körül, ott van-e a sziget a víz alatt. Oda úsztak ahol azelőtt volt a sziget, de semmit se találtak.

Mikor a felszínre úsztak, észrevettek távolabb egy szigetet. Még sosem láttak szigetet azon a helyen.Lemerültek újra a víz alá és akkor vették észre, hogy ez a sziget a vizen lebeg. Arra gondoltak, hogy ez nem lehet más, csak az a sziget, amit ők akartak megnézni, csak arrébb került valahogy. Elgondolkoztak, hogy hogyan lehet, mert úszó szigetről még nem hallottak. Nagyon izgatottak lettek és odaúsztak. Mikor közel értek hozzá, látták, hogy a parton olyan bogarak mászkálnak, amelyekről azt hitték, hogy rég kihaltak a Földön. Csodálkoztak, és azon gondolkoztak, hogy miért éppen itt élnek ezek az ősi lények. Újra kapcsolatba léptek a tudósokkal és megtudták, hogy van olyan sziget, amely mindig arra változtatja a helyét, ahol olyan időjárás van, amilyen ezeknek az élőlényeknek kell.


Kimásztak a szigetre és látták, hogy más ősi állatok is előbújnak, nemcsak bogarak. De éppen akkor valami furcsa dolog történt. A sziget elkezdett lemerülni a vízszint alá, és mikor a szárazföldi lények a vízhez értek, uszonyuk nőtt. A búvárok csudálkoztak, de megértették, hogy ezek az ősi lények nem akarják, hogy az emberek felfedezzék őket. Lehetséges, hogy a sziget éppen azért sülyedt el, mert felfedezték őket. Ezután a búvárok megtartották ezt a titkot, és csak néha úsztak arra és messziről figyelték ezeket a csodálatos élőlényeket és a szigetet.

 

Csapó Dóra


Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy öregember. Egy kicsi házikóban lakott az erdő szélén. A ház mögött volt egy kicsi kis udvar. Ott állt egy öreg fa. Az öreg fán kis rügyek voltak. A ház eresze alatt állt egy locsoló kanna. Az öregember felvette, bevitte a házba és vizet töltött bele. Kiment, hogy meglocsolja a virágokat. Madárcsiripelést hallott és felnézett a fára. Ott látott egy kicsi madárfészket, benne kis tojások voltak. Az öregember újra lenézett a virágokra és boldogan mosolyogott. Aztán  elrakta a kannát és bement a házba.

Bálint Palmgren Oscar 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME