A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Hévíz név egy 1328-ból keltezett oklevélben tűnik fel először. 1730-ban a tó a Festetics család tulajdona lett és 1735-ben gróf Festetics György nevéhez fűződik ennek fejlesztése, és egy fürdőház megépítése 1795-ben.
 
 
A két világháború között Hévíz Magyarország és Európa legjelentősebb fürdőjévé fejlődött.
A nagy építkezéseknek köszönhetően az 1930-as évekre a szállodák, vendégfogadók  száma megnőtt, és ezáltal a fürdővendégek száma is.
A második világháború után  a hoteleket  és a panziókat  államosították, és 1952-ben hozták létre a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórházat. A szocializmus évtizedeiben – elsősorban a szakszervezeti üdülők: bányász, belügy, honvéd, postás  stb. , fogadták a beutaltakat.
A rendszerváltás 1989-ben  Hévíz életében is gyökeres átalakulást eredményezett. A szállodák, üdülők  fejlesztése már elsősorban magánerőből, vállalkozási alapon indult meg, amely még jelenleg is jellemző.
1992. május elsejétől Hévíz városi rangot kapott.
A közel 5000 lakosú  település ma országunk egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb fürdőhelye lett a tónak köszönhetően.
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. december 14.
Kedves Híradó Olvasók! Most már igazán itt van a legsötétebb évszak, de közeleg a karácsony és a téli napforduló is, amikor lassan győzedelmeskedik a fény a sötétség felett. Készíthetjük az adventi koszorút is, hiszen hamarosan meggyújthatjuk rajta az első gyertyát.…
Tovább
A Világfa

A Világfa

Könyvespolc 2024. december 14.
A Világfa, vagy Életfa szimbóluma mély gyökerekkel rendelkezik a világ számos kultúrájában és spirituális hagyományában. Ez az archetípus nem csupán egy fa képét jeleníti meg, hanem az univerzum szerkezetét, a létezés különböző szintjeinek összekapcsolódását és a spirituális utazás lehetőségét is.…
Tovább
A kő szeretete – Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében

A kő szeretete – Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében

Képzőművészet 2024. december 16.
Tilajcsik Roland munkásságára és műveire a Göteborgi helyi sajtó (GP) hasábjain keresztül lettem figyelmes, úgy másfél, két évtizede. Az egyik gránitszobra helyet kapott egy lakótelep terén. A fotóról rögtön leolvasható volt, hogy nem akármilyen szobrászművész munkáját avatták fel. A férfihát-akt…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME