A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

60 éves a Stockholmi Magyar Katolikus Kör (1. rész)

A II. világháború befejeztével, 1945–1946 folyamán a németországi munka- és haláltáborok túlélőiből Svédország 15.345 személyt fogadott be. Ennek ellenére a svéd ipar is óriási munkaerőhiánnyal küszködött, emiatt ekkor több országgal szemben megszüntették a vízumkényszert. 1945 őszétől a spanyoloknak és 1964-től a jugoszláv állampolgároknak sem kellett vízum.

Böhm Vilmos (1880–1949) stockholmi magyar követ közbenjárásával 1947-ben Magyarországról ezer magyar személy, többségében mezőgazdasági munkás érkezett kétéves államközi szerződés keretében. Az ismeretlen északi világba érkezett magyarok szorgos és becsületes munkájuk révén viszonylag gyorsan és jól beilleszkedtek a svéd társadalomba. Ezek az emberek eléggé szétszóródtak Svédország hatalmas területén, és feltehetően ezért nem alakult ki egyesületi életük. Szerencsére Johannes Erik Müller (1877–1965) svédországi római katolikus püspök lehetővé tette, hogy az idekerült magyar katolikusoknak magyar lelkipásztoruk legyen. Így került Stockholmba Gáspár Pál (1888–1975) római katolikus lelkész, aki haláláig szolgálta a svédországi magyar katolikusokat. 1947 decemberében már megtartotta első szentmiséit; Bubbetorp, Exhäred, Landskrona, Lund és Tomalilla. 1948 januárjától Magyar Hírek címmel havonta kiadott lapjával tájékoztatta a magyar vendégmunkásokat. Gáspár atya járta az országot, és ahol lehetett, szentmisét tartott. Közben Magyarországon a kommunisták teljesen átvették a hatalmat. A hazai hírek hatására tiltakozásul az itt dolgozó magyar vendégmunkások többsége, a két év letelte után nem tért haza. Svédországtól politikai menedékjogot kértek és kaptak. A legtöbb magyar vendégmunkásból menekült lett. Ez idő alatt Böhm Vilmos stockholmi magyar követ is lemondott, és 1949. október 28-án elhunyt.

Közben Gáspár atya tartotta szentmiséit, ahol összejöttek a magyarok, esketett, keresztelt és néha temetett is. 1949-től lapjában, a Magyar Hírekben havonta 5-6 keresztelőről számolt be. A magyarok is jobban és jobban összeismerkedtek, összebarátkoztak a szentmiséken, melyeket a fővárosban kb. 110-120 magyar személy látogatott rendszeresen. 1949. február 27-én Stockholmban a Szent Erik templomban a magyar nyelvű szentmise után a katolikus iskola termében ünnepséget tartottak, amelyen Müller püspök úr is megjelent. A jelenlévők átadták a püspök úrnak a svédországi magyar katolikusok gyűjtéséből vett matyóhímzésű oltárterítőt emlékül és hálából azért, hogy gondoskodott egy magyar papról. A püspök úr lelkes beszédében megköszönte a szép ajándékot. Kijelentette, hogy szereti és becsüli a magyarokat, és csodálattal adózik Mindszenty József bíborosnak a hősi kitartásáért. Ebéd után farsangi szórakozás volt. A bevezető után szavalatok, művészi hegedűjáték, tréfás jelenetek töltötték ki a programot. Magyar népdaléneklés és zene mellett – farsang lévén – a jelenlévők táncra is perdültek. Ekkor elhatározták, hogy 1949. március utolsó vasárnapján ismét rendeznek egy találkozót. Ettől kezdve havonta, a szentmise után mindig volt találkozó programmal. Az 1949. április 24-i szentmise utáni összejövetelt már a Stockholmi Magyar Akcio Katolika rendezi. Idővel vidékről is többen részt vettek ezeken a szentmiséken és találkozókon. Az így összekovácsolódott csoportosulást „stockholmi magyar katolikus társaság”-nak is nevezték, 1950 májusában Irodalmi Melléklet címmel kultúrfolyóiratot adtak ki. Negyedévenként tervezték kiadni, de csak egy száma jelent meg, kiadója dr. Gáspár Pál (1988–1975) katolikus lelkész, szerkesztője Raácz Tibor volt.

A stockholmi sikerek hatására a Svédországi Katolikus Magyarok Egyházközségének Tanácsa 1950. szeptember 28-án foglalkozott azzal a tervvel, hogy vidéken is rendeznek egyházközségi napokat. Svédországi magyar katolikusok részére társasutazást szerveztek az északi sarkkörre, zarándoklatot Rómába, és kirándulást Björkö szigetére. Havonta a szentmise utáni összejöveteleken magyar művészek szerepeltek, és kiállításokat rendeztek. Ruhagyűjtést szerveztek, a Magyarországra való csomagküldésben, könyvek vásárlásában, és nyugati magyar lapok beszerzésében is igyekeztek segíteni.

1951 elején a Svédországi Katolikus Magyarok Egyházközségének Tanácsa bejelentette, hogy Laskó Emil, az első világi elnök elfoglaltságai miatt lemondott, és a tanács dr. Beökönyi Lászlót választotta meg új elnöknek. Havonta a szentmise utáni összejöveteleken legtöbbször fellépett Bundzik Dénes hegedűművész, Lakatos Rudolf cimbalomművész, és Laskó Emil karnagy, zongoraművész.

Az 1956-os forradalom leverését követő kádári bosszú elől menekülők egész áradata indult meg Ausztria és Jugoszlávia felé. Rövid idő alatt kétszázezer magyar menekült érkezett Nyugatra. Minden független, szabad ország tőle telhetően segítette őket, köztük Svédország is. November 12-én Malmőbe érkezett a magyar menekültek első csoportja. Hamarosan majd tízezer magyar menekült került Svédország különböző városaiba. 1957–1958-ban sorra alakultak a magyar egyesületek és klubok, így Arboga, Gävle, Göteborg, Hälsingborg, Lund, Malmö, Mullsjö, Olofström, Ronneby, Södertälje, Uddeholm, Uppsala, Västerås helységekben. Az itt letelepedett magyarokat főleg a közös sors, és a magyar nyelv tömörítette ezekbe az új egyesületekbe. Az egyesületek gondoskodtak a közösségi életről, a magyar irodalom és történelem népszerűsítéséről, és a magyar kultúra megtartásáról. 1956 után új lelkészek kerülnek Svédországba. 1959-től dr. Gáspár Pál lelkész Göteborgba költözik, és ott folytatja a Magyar Hírek című lap kiadását. Stockholmban Szőke János lelkész folytatja a római katolikus lelki gondozást, és 1958-tól kiadja a havonta megjelenő Katolikus Értesítő című lapot.

 

Írta: Szöllősi Antal (elnök: 1999–2001)

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Nélküled nem sikerülhet!

Nélküled nem sikerülhet!

Kedves Olvasó! 2020. október 31.
Kedves Híradó Olvasók!   A nyár után újra itt az ősz, a szeptemberi hűvöskés idő. Azért még van esélyünk időnként elcsípni néhány órát, amikor felmelegít a napsugár. „Légy felfedező a saját folyóidon és óceánjaidon!” – mondta egy helyütt H. D.…
Tovább
Balatoni biciklitúra 2.0

Balatoni biciklitúra 2.0

Kárpát-medence 2020. október 31.
Furcsa időszakot tudhatunk magunk mögött. A koronavírus-járvány szabta korlátok arra hívtak, hogy mindenki azt az országot ismerje meg még jobban, amelyikben éppen él. A félbeszakadt „kőrösis”, svéd hónapok után ismét Magyarország tájait járom. A pandémia hullámai között akadt azért lélegzetvételnyi…
Tovább
Gorka Géza életmű kiállítása a budapesti Kieselbach Galériában

Gorka Géza életmű kiállítása a budapesti Kieselbach Galériában

Képzőművészet 2020. október 31.
A nyári szabadságom elején egy szakmai szervezetet kívántam meglátogatni Budapesten, a galériák sokaságáról ismert Falk Miksa utcában. Sajnos nem volt szerencsém, a vírushelyzet miatt zárt ajtókat találtam a hivatalban. Visszafelé, a Körút felé haladva kis, zománcozott állatfigurák sokaságát fedeztem fel…
Tovább
„Megfogott minket a befogadó légkör, a családias hangulat…”

„Megfogott minket a befogadó légkör, a családias hangulat…”

Portré 2020. október 31.
A malmői Pannónia Klub vezetősége több új taggal bővült, fiatalodott a csapat. Az élénk egyesületi élet legfőbb tanújele az a nyári beszámoló, melyet lapunk első felében olvashatunk, az Egyesületek rovatban. Beszélgetőtársaim ezúttal Berecki Emőke és Lukács Andrea voltak.   Antal…
Tovább

Egyesületek

Mitől lesz jó egy töltött paprika?

Mitől lesz jó egy töltött paprika?

Egy komoly kérdés foglalkoztatta a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális Egyesület tagjait a szeptemberi tanévévnyitó kirándulásuk előtt. Nevezetesen, hogy…
Nyár a Pannóniával

Nyár a Pannóniával

A koronavírus-járvány által megnehezített időszak azt hiszem, több mindenre megtanít(ott) bennünket. Például, hogy értékeljük azt, ami a közvetlen…
Kedves magyarok!

Kedves magyarok!

Sajnálkozva jelentem, hogy – mint néhányunk előtt már ismert is – a nyár elején végleg befejezte működését a…
Ki a természetbe: áfonyaszedés a (lomb)korona árnyékában

Ki a természetbe: áfonyaszedés a (lomb)korona árnyékában

Hasonlóan más egyesületekhez, tavasszal minden fizikai találkozást igénylő programunkat törölnünk kellett az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesületnél (UMSE) is. Az…
Szent István-napi Sokadalom Ljungbyben

Szent István-napi Sokadalom Ljungbyben

Immáron második alkalommal rendezte meg Szent István napi sokadalom elnevezésű rendezvényét a ljungby-i Petőfi Magyar Egyesület. A dél-svédországi…
Nem mindennapi strandparti

Nem mindennapi strandparti

2020 júniusában az egykori LMKF fiatalok csoport megrendezte első víz melletti szabadtéri programját, a strandpartit. Hihetetlen érdeklődést vont…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME