A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kérlek mutatkozz be, mondj pár mondatot magadról.

Hazánk egyik pezsgő egyetemi városában, Szegeden nőttem fel, amelyhez mind a mai napig ezer szállal kötődöm. Szüleim már egészen fiatal koromtól kezdve fontosnak tartották, hogy magas szinten megtanuljak egy idegen nyelvet, ami végül az angol lett. Az idegennyelv ismerete nyitottá tett a nagyvilág, más nemzetek, más országok történelme, szokásai iránt. Így középiskolai és egyetemi éveim alatt több nemzetközi projektben is részt vehettem. Ilyen volt a European Classes nevű németországi diákszeminárium, vagy a szegedi és kolozsvári egyetemek áthallgatási programja, amelynek több évig szervezője is voltam.

Egyetemi végzettséged történelem-Európa Tanulmányok szakon szerezted, miért ezt választottad?

Kozma János egyike azon „első fecskéknek”, akik tevékeny részt vállaltak abban, hogy Svédország második legnagyobb városát, Göteborgot mind a mai napig tevékeny magyar kulturális élet jellemezze. A Bogácsról indult és végül Göteborgban új otthonra lelő férfi hosszú éveken keresztül segédkezett a most hatvanéves múltra visszatekintő Göteborgi Magyar Egyesület megalakulásában, fejlődésében.

- Mikor indult el otthonról és hogyan került végül Svédországba?

Magyarországot 1956. november 4-én hagytam el. Először három napig Traiskirchenben, egy elhagyott orosz laktanyában laktunk. Az osztrákok nagyon segítőkészek voltak, a forradalom pár hónapja alatt mintegy kétszázezer ember ment át a határon, akik azután szétszéledtek a világ minden tája felé. Traiskirchen után egy jó hónapra Sankt Wolfgangnba kerültünk, Salzburg mellé. Jól emlékszem, hogy Svédországba december tizedike körül érkeztünk meg, először Ramlösa Brunnba, nem messze Helsingborgtól. Itt remek ellátást kaptunk, tiszta ágynemű, kényelmes ágyak és fogkefe várt bennünket. Ugyanakkor az is megmaradt bennem, hogy meztelenül álltunk, miközben DDT-vel fertőtlenítettek bennünket.

Pár nap után Grännaba vittek bennünket autóbusszal, de útközben megálltunk Värnamoban, ahol a helyi városvezetés reggelivel, kávéval, és mivel 13-a, Luca-napja volt, így hagyományos ünnepi műsorral fogadtak bennünket. Mi, huszonéves fiatal srácok, pláne nyelvtudás hiányában, nem is értettük igazán, mit keresnek ott a fehér ruhába öltöztetett fiatal lányok, illetve azt sem, hogy miről szólnak az előadott svéd énekek. Grännaban szintén közel egy hónapot „állomásoztunk”. Itt házasodtam össze menyasszonyommal, Margittal, akivel együtt jöttünk el Magyarországról. Ezután Boråsba kerültünk, majd Fristadba, a népfőiskolára. Itt a terv az volt, hogy fiatalok, ha úgy tetszik kortársak között, könnyedén megy majd a svéd nyelv tanulása. Így is lett, gyorsan ragadtak rám a szavak, kifejezések. Persze ehhez kellett az a segítő, támogató közeg is, amit mind a tanárok, mind a diáktársak részéről tapasztaltunk. Sokak szemében az 56-os menekültek hősöknek számítottak, hiszen a magyar forradalmárok voltak az elsők, akik szembe mertek szállni a szovjetekkel.

Cigonya

Cigonya

Képzőművészet 2021. április 18.
Tihamért gyerekként ismertem meg Magyarkanizsán, a hatvanas években. Ötödikes koromban lehetett az eszmélésem. Akkor már túl voltunk jó néhány korcsolyázáson a befagyott Körös jegén, jó időben pedig pecázni jártunk a Bányába, vagy a Slajcra, kis Tiszára (a Tisza holtága) vagy…
Tovább

Egyesületek

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

Már 2021-et írunk, de az elmúlt év eseményei továbbra is megnehezítik a mindennapjainkat. Ősszel ugyan még volt lehetőségünk…
Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Az elmúlt évben bizonyára sokunk fejében megfordult afféle gondolatok tömkelege, mint pl. „ennél rosszabb már nem lehet...”, „meddig…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME