Interjú

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem.

1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős, három gyermek édesapja. 1995-ben érettségizett a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban. 1996 és 2002 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem régész szakán végzett, majd 2005–2006-ban a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán különbözeti vizsgákat követően történész diplomát szerzett. Nem titok, hogy ez az interjú kifejezetten a Kolozsvári Magyar Napokról szól. Gergely Balázst kérdeztem a kezdetekről, a közösségszervezésben rejlő szépségekről, lehetőségekről.

: Berecki Emőke; 2021. július 06.; Találatok: 1413

Bővebben: Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen áll arra, hogy újabb évtizedekig a svédországi magyarok otthona lehessen.

Szeretem a kötetlen, kellemes hangvételű beszélgetéseket. Legutóbb is ilyenben volt részem, amikor beszélgetőpartnereimmel, Feldőtő Sándorral és Budai Gáborral felelevenítettük a Stockholmi Magyar Ház történetét, a házhoz fűződő szép emlékeket, ugyanakkor szó esett a megoldandó problémákról, és elemeztük a svédországi magyar egyesületi életet is.

Berecki Emőke: Mesélnétek a Magyar Ház történetéről?

Feldőtő Sándor:A Stockholmi Magyar Ház, amely a Lövåsvägen 12.szám alatt található, tudomásom szerint 1901-ben épült. Papi lakként szolgált, majd 1976-tól kezdődően a Stockholmban élő magyarok egyesületekbe tömörülve (a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége – SMOSZ) bérelték a várostól. A Ház jelenleg a SMOSZ tulajdona, üzemeltetése a házkezelőség feladata, amely külön szervezet.