A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

2020 különös és különleges év. Sok szempontból.

Nagyon készült mindenki, mivel az idén 24 éves a tábor, jövőre már 25, és ez a tény párját ritkítja nemcsak északon, de az egész világon. Az idei tábort szántuk a résztvevők közreműködésével a jövő évi ezüsttáborra való felkészülésre. A méltó ünnepléshez ötletgyűjtést, témaválasztást terveztünk. Hogy összejövünk, örülünk egymásnak, elővesszük a régi fotókat, emlékeket. Milyen jó, hogy van „pillanatmegállító gép”! Na, meg hogy vannak, akik szívesen mennek vissza az időben, azaz van Csapat!

Elnézve azt a pár csoportképet, mely az elmúlt nyolc év alatt készült, és időrendi sorrendben áll étkezőnk falán, sok emlék jut eszünkbe.

Táborvezetők, akik visszatérő lelkek, s azok is, akikkel eddig csupán egyszer engedte meg a sors a találkozást, de mély nyomokat hagytak maguk után a magyarság vándorútját járókban itt, északon.

Gyerekek, néhol még pelenkában, a táborban dolgozó szülő oldalán, akik az anyatejjel szívták magukba az építő közösség tápláló erejét.

Kicsikét nagyobbak, s ifjak, akik az évek alatt felnőttek és immár szétszóródva a nagyvilágba vitték magukkal ezeknek az egy heteknek az üzenetét.

A táboralapító Tompa Anna és mindenki nagymamája, s vigasza Tóth Ildikó arcát szemügyre véve az jut eszünkbe: „küldetés”.

Igen, ez az, hiszen ők még kaptak valamit, amit kötelességüknek éreznek továbbadni. Ők tudják, hogy elsősorban magukra számíthatnak csak, és ismerik a „segíts magadon, az Isten is megsegít!” közmondásunk legbelső mondanivalóját.

A képeket tovább nézegetve szemünk a hűségesen visszajáró Császár család tagjain pihen meg, akik évekkel ezelőtt felvállalták a tábor vezetését, és az otthon ízét hozzák magukkal minden évben. Most velük sem tudtunk találkozni és egymás által épülni.

Ha az idén találkoztunk volna, akkor többek között a visszaemlékezés jegyében készültünk volna a negyedszázados fennállás méltó megünneplésére.

A sors közbeszólt, halasztást kaptunk, az idei tábort, a huszonnegyediket, majd jövőre tartjuk, s ha a jó Isten is úgy akarja, megérjük a huszonötödiket is!

Azonban, ha az idén fizikálisan nem is tudtunk együtt lenni, lélekben mindannyian tudjuk, hogy augusztus első hetében – s nem csak akkor –, hol a helyünk.

Bízunk benne, hogy jövőre újra találkozhatunk, szabadon, s nagy örömmel, s tervünket siker és nem vírus koronázza!

 

Addig is jó egészséget és kitartást kívánunk mindannyiótoknak!

 

Ui.: most jöttünk haza az áfonyaszedésből, a pitesütésre készülve boldogan emlékezünk a tábori közös áfonyás sütijeink készítésének hangulatára.

 

Juhász Edit, a „Herczegh maffia” kormányosa

Csak egy kék színű virág, mit a kezedben hozol, csak egy kék színű virág, máris hozzánk tartozol…

kek

Ez év augusztusában nem lendül magasba a zászlónk!

Bármennyire is reméljük, hogy nyár végére helyreáll a rend, a jelenlegi helyzet (koronavírus-fertőzés veszélye) arra kényszerít, hogy lemondjuk az idei táborunk megrendezését. 

A következő táborunk időpontjáról, a helyzet alakulásától függően, mindenkit értesítünk majd, azzal a reménnyel, hogy minden gyerek ugyanolyan lelkesedéssel és örömmel jön majd újra közénk, mint eddig tették.

Az idén januárban újra megtartottuk csapatépítő konferenciánkat a táborcsapat számára, ahol átbeszéltük a legutóbbi tábor tapasztalatait, s a jövőre koncentráltunk (ekkor persze még álmodni sem mertünk arról, hogy néhány hónap múlva lemondani kényszerülünk az anyanyelvi tábort). A múlt és a jövő mellett a jelen is kiemelt szerepet kapott, hiszen meghívott előadóink segítségével gondolatébresztő előadásokban részesültünk – újabb mintákat kaptunk arról, mások hogyan táboroztatnak sikeresen, hogyan prezentálják önmagukat látványos diabemutatóval, videóval. A fáradtság levezetéseként Magyarország borvidékeivel is megismerkedhettünk, egy kis kóstolóval fűszerezve.

Konferenciánk tervezett időpontja és programja (kevés változással) sikeresen valósult meg.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME