Az egész világot behálózó járvány miatt egyesületünk, az Őrszavak-Custos Magyar Anyanyelvápolók Egyesülete utoljára két éve, 2019 augusztusában tartott személyes jelenléttel közgyűlést.
- Tompa Anna
- Találatok: 839
Az egész világot behálózó járvány miatt egyesületünk, az Őrszavak-Custos Magyar Anyanyelvápolók Egyesülete utoljára két éve, 2019 augusztusában tartott személyes jelenléttel közgyűlést.
Szent Iván-éji étek / Forrás_Pixabay
Hatalmas máglyák, tűzugrás, nyári napforduló, szerelmi jóslás és különböző babonák. Hogy mi a fentiekben a közös? Természetesen a Szent Iván-éj. A június 23-ról 24-re virradó éjjel Szent Iván éjjele. A régi hiedelem szerint ez a varázslatok éjszakája, melyhez számos hagyomány és babona fűződik. De, mielőtt sorra vennénk őket, nem árt tisztázni, mit értünk Szent Iván-éj alatt. Először is felmerül az a kérdés, ki volt Szent Iván. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János név szláv formájából. Régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A Szent Iván-éj tehát Keresztelő Szent János születésnapjával fonódik egybe. Így máris világossá válik, hogy tulajdonképpen a két név egy és ugyanazt az embert takarja.
A Napforduló ünnepség jelképét, a virágba öltöztetett oszlop állítását Németországból importálták Svédországba, valószínűleg a középkorban. Hogy pontosan mikor kezdték el az oszlop körbetáncolását, az oszlop körüli játékokat, azt homály fedi, de a hagyomány valószínűleg már az első nyárközéposzlopok felállításával kezdődött. A körjátékban sok olyan dolog megengedett, amit általában gyerekesnek és nevetségesnek tartanak. Régebben a játékok a nők és a férfiak kapcsolatfelvételi módjai is voltak. Megkerülhették az akkor érvényes erkölcsi normákat, találkozhattak és flörtölhettek a játék ürügyén.
A modern korban a már majdnem feledésbe merült középkori népszokások, illetve egyáltalán a népi kultúra iránt érdeklődőknek köszönhetően, újra divatba jöttek ezek a régi játékok, és ezek új életre keltésével egyidejűleg újak is megjelentek. Ezen új dalocskák legismertebbje lett a „Kis békák”. A rúd, tánc, dal és hering a Szentivánéjhez tartozik. De vajon miért éneklünk a kis békákról – teszik fel sokan a kérdést.
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.