„Magyar vagyok, s e kincsemet őriznem kell!”, ezzel a mottóval indult útjára az immáron huszadik évét is betöltő Kékvirág anyanyelvi tábor Hällebergában.
A gyerekek augusztus 5-én érkeztek a táborba. Az első napon felelevenítették a régi barátságokat, majd újakat is kötöttek, hogy aztán teljes erőbedobással induljanak neki az elkövetkező nyolc napnak. Korosztály szerint négy csoportra oszlottak a táborlakók, a második nap nagy részben a csoporton belüli ismerkedésről szólt a pedagógusok, vezetők és a gyerekek között. A tábor ideje alatti tevékenységek és programok mind-mind azt igyekeztek megmutatni, hogy milyen is lehetett Magyarország a török uralom alatt, játékosan, színes előadásokkal és közös beszélgetésekkel kibővítve.
Egy hosszú út után megérkezve Hällebergába, mind a gyerekek, mind a felnőttek szeretettel fogadtak bennünket.
Vacsora után következett a fürdés, ahol a gyerekek tízesével tolongtak, és vártak az előttük lévőkre, akik gyorsabbak voltak. Másnap a tábor valójában elkezdődött. Felvontuk a zászlókat és elénekeltük a Himnuszt. A hangulat komolyságát hamarosan feloldotta a játékos tevékenységek vidám özöne. Délben a konyha finom ebéddel és házi kenyérrel várt minket. Jó sokat tömtünk a hasunkba, majd a csendes pihenő következett. A nevéből kiindulva, valóban csendes pihenés volt a gyerekeknek.
Egyik közkedvelt játék a maffia, ahol vakon kell játszani különböző szerepeket. Esténként lefekvés előtt, főként az öregebb ifik, kihasználták a röplabdapályát, és játszottak néhány meccset. Ezek a meccsek irtózatosan izgalmasak, persze csak ha feláldozzuk a korán fürdés lehetőségét. Ez a tábor azoknak való, akik szeretnének belekóstolni a magyar történelembe, akik unatkoznak nyáron, illetve barátokat akarnak szerezni.
A svédországi magyar anyanyelvi táborban történtekről minden évben beszámoltunk a Híradó oldalain. Jelen írásunk az eltelt húsz év egy-egy jelenetét eleveníti fel.
Tompa Anna táborszervező, egyesületi elnök: Szinte hihetetlen, hogy a Kékvirág tábor már húsz éves lett! Ha arra gondolok, hogy az első tábor alkalmával gyermekeim, és a sok hasonló korú gyermek, akikkel kezdtük, azóta felnőtt táborvezetők lettek, vagy már valahol a felnőttvilágban élnek, és olykor, ha nem köszönnének rám, meg sem ismerném őket, hosszú időnek tűnik. Ha a megvalósításokra, a még megvalósítandókra gondolok, akkor zsugorodik az idő. A rengeteg dolgos nap, óra - ha csak az anyanyelvi táborban megélt napokat számolom, akkor az legalább 200 nap - és ebbe nem számoltam bele a tábor előtti szervezést, az előkészítő gyűléseket, a meghívásokat, levelek megírásával eltöltött napokat, órákat, a végtelennek tűnő telefonbeszélgetésekkel eltöltött időt. És mégis rövidnek tűnik az eltelt két évtized.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
.jpg)
